Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

A kőből faragott orgonák, amiket ősszel látni kell - Túra a Szent György-hegyen

Aktív Balaton - Cikkek

2016. október 6., csütörtök — Mizsei Bernadett

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A Balaton-felvidék egyik igazán érintetlen, nyugodt és vadregényes helye a Szent György-hegy. Ez a lepkék, denevérek, pelék és a lávából született bazaltorgonák otthona, ahol nagyon is megéri egy hosszú túra alatt mindent felfedezni. Találtok itt álbarlangot, ahol még nyáron is hideg van, a balatoni ősz összes árnyalatát, hátborzongatóan elhagyatott helyet és egy présházból átalakított kápolnát is. Ha pedig a hosszú kilométerek után borozni is akarnátok, akkor kifejezetten jó helyen jártok.

Szent György-hegyi Bazaltorgonák tanösvény

8300 Raposka, elágazótól balra
+36 87 555 260

A Szent György-hegyi Bazaltorgonák tanösvény egy közel 4 kilométer hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló út. A volt raposkai bányaudvarból indul (GPS: 46.843264, 17.442190), és első ismertető táblája a 415 méter magas hegy földtörténetét mutatja be. Eszerint a hegy egy 3-4 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységnek köszönhetően jött létre több kitörés során. Az egykori lávában több helyen megrekedtek a gázok és gőzök, az így formálódott lukacsos köveket nevezik kenyérkőnek, amelyekkel szintén találkozhatunk utunk során.

Az úgynevezett bazaltösszlet rátelepült a Pannon-tengerben képződött, több száz méter vastag agyagos-homokos rétegekre. Miután a vulkáni tevékenység véget ért, a mainál akár 200 méterrel is magasabb felszínt a víz, a nap és a szél „faragták” mai formájára.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A kemény vulkáni kőzetek azonban ellenálltak ezeknek a külső erőknek, így azok megőrizték eredeti magasságukat, megmutatva ezzel a ma emberének az egykori felszíni viszonyokat. Ezért kapták ezek a bazalthegyek a tanúhegy nevet.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A bazaltorgonák a forró lávából jöttek létre úgy, hogy a láva gyors kihűlése során sokszögletű oszlopokra vált, amiket aztán az időjárás tovább formált.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A bazaltorgonákat népiesen kűzsákoknak és gyapjúzsákoknak is nevezik, amelyek a Szent György-hegyen elérik a 30-40 méteres magasságot is.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Ahogy haladunk előre, a tanösvény tábláiról megtudhatjuk azt is, hogy milyen állatok és növények élnek itt. Kimondottan a Szent György-hegy és a régió jellegzetes faja a fűrészeslábú szöcske, de gyakori erre a szalmacincér, a kis szarvasbogár, és rendkívül gazdag a lepkefaunája is. Az őszi jó idő utolsó napsugarai felmelegítik a bazaltsziklákat, így összefuthatunk a híres pannon gyíkkal vagy a lábatlan gyíkkal. Utóbbi első ránézésre lábak híján inkább kígyónak tűnhet. A denevérek is szeretik ezt a vidéket, és ha szerencsénk van, találkozhatunk a fejünk felett ugráló pelékkel és mókusokkal is.

A növények közül a legszebbek talán az itt található páfrányfajták, amelyek a napsütéstől felmelegedő bazaltköveknek és az egyedülálló lég- és talajviszonyoknak köszönhetően kiválóan érzik itt magukat.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Ha elindultok, nagyon sok ilyen gyertyánok, tölgyek és vadszederbokrok által övezett ösvényen vezet majd az út a hegy tetejéig.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A második állomás a hegy jégbarlangja, ami valójában egy álbarlang. Nem egy hagyományos, nagy sziklába vájt termet kell elképzelni, csupán a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmeléktömbjei között megrekedt, alig tíz méter mély üreget. Érdekessége az, hogy itt a nyári forróság idején is hűvös levegő áramlik ki a kövek közül. A helyiek egyébként Sárkánybarlangnak is hívják, mert a néphit szerint a hegyet egy sárkány lakta, amivel maga Szent György végzett.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Közvetlenül a bazaltorgonák alatt épült a Szent György-hegyi turistaház, ami ma kulcsosházként üzemel.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A hegytetőre vezető utat több helyen lépcsőkkel tették könnyebbé.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Csak mondjuk, hogy ha véletlenül otthon hagynátok a piknikkosarat, akkor ilyen helyen nem fogtok ebédelni.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A hegy tetejéről pedig ilyen látvány fogad, amiért végképp megéri túrabakancsot húzni.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A Szent György-hegyen járva megcsodálhatjuk Márton atya présházból épített ortodox kápolnáját is, amit Örömhírvételnek nevezett el. Egyelőre csak ő él itt, de ha lennének társai, monostorként működne. Márton atya kőfaragó, kőszobrász, és amolyan 21. századi remete, aki sok évvel ezelőtt még a Louvre felújításában is részt vett. A kápolna hivatalosan nem látogatható, de eddigi tapasztalataink szerint, ha Márton atyát otthon találjuk, biztosan megmutatja belülről is ezt az ortodox építészeti csodát.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Az Emmaus-kápolna már kevésbé barátságos, a Balaton leghátborzongatóbb épületeként emlegetik. Ify Lajos, Fonyód egykori plébánosa építette az 1950-es években, aki remeteként élt itt, harmóniumokat készített, órákat gyűjtött és bütykölt, és fogadta a zarándokokat.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Miután 1967-ben meghalt, a kápolna pusztulni kezdett. Ma már a buja növényzettől és a sok szeméttől szinte megközelíthetetlen, megmentésére egy Facebook-csoportot is létrehoztak, Összefogás az Ify kápolna megmentéséért névvel.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Ify Lajos itt, a hegyen halt meg, síremléke a kápolnája mellett áll, amelyre intelemként azt faragta saját magának és az arra járóknak, hogy „Ludovici memento mori”, avagy „Lajos, emlékezz a halálra!”.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A látnivalók közé tartozik a hegy oldalában található Lengyel-kápolna is, ami a 18. században épült, és a Balaton legszebb barokk emlékeként emlegetik.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Innen a keskeny szőlőhegyi aszfalton nyugat felé haladva találhatjuk meg az 1901-ben épült Oroszlánfejű-kutat, amelynek rendkívül lágy a vize. Az önkormányzat folyamatosan ellenőrzi a minőségét, és ha a colibaktériumok száma meghaladja a 100 milliliterben megengedett null értéket, akkor a kúthoz kiteszik a „Nem ivóvíz” táblát.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Ha itt járunk, a Gilvesy Pincészetnél kötelező megállni, és megkóstolni az itteni borkínálatnak legalább egy részét, nemcsak a panoráma miatt. A pincészet borait nyugodtan nevezhetnénk tanúboroknak is, hisz tökéletesen bemutatják a Szent György-hegyi terroirt. A környéken egy bortúrát is könnyen lehetne szervezni, miután érdemes benézni Nyári Ödönhöz, a Bencze- és a Szászi Birtokra, a Killer Pincészetnél pedig még egy főzés közepében is találhatjuk magunkat.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!