Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Ahonnan még a Fekete sereg is nézte a kilátást - túra a Tátika és a Rezi romjainál

Aktív Balaton - Cikkek

2017. január 11., szerda — Mizsei Bernadett

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Tátika és Rezi romjait ma is érdemes bevenni, persze nem vérrel, csak verejtékkel - de azt kétségkívül megéri értük hullatni az ezüstös törzsű bükkök alatt, menet közben az évszázadokon át tartó hatalmi harcokat felidézve és a lélegzetelállító panorámában gyönyörködve. Ha jól időzítünk, a túra végén még egy naplementét is kaphatunk ajándékba.

Tátika vára

Tátika vára

8353 Zalaszántó, Keszthelyi-hegység

Zalaszántóra főként Európa egyik legnagyobb buddhista szentélye miatt látogatnak el a turisták – erről itt olvashattok –, de aki idáig eljön, annak érdemes elvándorolnia a falutól csupán néhány kilométerre található Tátika várához is. Hogy sétálhassunk a középkori falak között, és végigfuttathassuk szemünket a csodás Szántói-medencén, egy 413 méter magas bazalthegyet kell meghódítanunk.

Túránk tehát Zalaszántóról indul (ahol a román-gótikus stílusú templomot és a Kotsy-vízimalmot is érdemes megnézni), innen északkeleti irányba, a Sümeg felé vezető úton kell elindulni. A falutól alig néhány kilométerre, az út jobb oldalán tábla jelzi a vár felé vezető utat. Ha valaki autóval érkezik, itt le is kell tennie. Nemcsak azért, mert úgysem venné hasznát a hegytetőre vezető szűk erdei úton, hanem mert a vár 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiemelten és szigorúan védett része. Az út során a kék turistajelzést kell követni, bár nehéz lenne eltévedni.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Utunk sudár tölgyek és bükkök között vezet a hegytetőre. Nyáron a lomboktól nagyon jó árnyékot kapunk, de ilyenkor télen az ezüstös törzsű bükkök látványa sem utolsó. Lehet keresni óriási bazaltsziklákat is, de készüljünk rá, hogy nagyon jól álcázzák magukat: a növényzet már jórészt benőtte őket.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

fél óra alatt kényelmesen felérhetünk a várhoz, de mivel dombot mászunk, készüljünk egy kicsit meredek terepre, a hegytetőhöz közelítve pedig az út egyre szűkebbé válik.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Bár mi borongós és ködös időben érkeztünk ide, tiszta időben látni a szomszédos rezi és a másik irányba a sümegi várat is. A sztúpa teteje azért a borongós időben is kiemelkedett az erdő öleléséből a Kovácsi-hegy tetején.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A történészek azt feltételezik, hogy a Tátika-vár hazánk egyik legkorábban épült magánvára. Különleges nevét valószínűleg egykori birtokosáról, Tádenkáról (más említések szerint Tadeukáról) kapta. Ő vette meg Szántó falu birtokát, és saját várat épített magának, még a tatárjárás előtt, de a most látható romok nem ennek a várnak az emlékei. Tádenka az alsó várat építette, aminek alig néhány darabja látható nem messze a mostani építménytől, a hegy északnyugatra néző peremén.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A felső, ma is látható várat pedig Zlaudus veszprémi püspök építette, aki kárpótlásul megkapta az alsó várat, de nem tartotta biztonságosnak, ezért újat építtetett. A püspököt azért kellett kárpótolni, mert a Tátika nemzetség egyik tagja feldúlta Erek falut, ahol Zlaudus kúriája állt, ezért IV. Béla király elkobozta a várat a honfoglalás kori nemzetségtől. Később hol királyi vagy nemesi, hol újra egyházi tulajdonban állt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A 16. század közepére már elvesztette jelentőségét, jelentéktelen, magánkézben lévő várként tartották számon, majd ugyanúgy, mint Magyarország többi részére, ide is megérkezett a török. 1589-ben elfoglalták, kifosztották és felgyújtották a várat.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ekkor a gersei Pethő család tulajdonában állt, de mivel ekkorra igencsak elszegényedtek, nem újították fel. Jó tíz évvel később császári csapatok úgy gondolták, alkalmas helyszín hadgyakorlatra, ők ismét felgyújtották az az egykor szebb napokat is megért vár megmaradt darabjait. 1741-ben a Festeticseké lett a vár, de már akkor romvárnak számított az egykori püspöklak. Felújításához csak a 2000-es években láttak hozzá, ekkor régészeti feltárásokat is végeztek itt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Giulio Turco bécsi császári hadmérnök az 1500-as években felmérte és lerajzolta a várat. Szakonyi Balázs grafikus ezt felhasználva két évvel ezelőtt készített egy rekonstrukciós animációt arról, hogy nézhetett ki a vár akkor, amikor még tényleg vár volt. Azért is érdemes megnézni a kétperces videót, hogy a mostani romok között el tudjuk képzelni, milyen építészeti csoda darabjai között járunk.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A várhoz egyébként egy legenda is fűződik, amit Kisfaludy Sándor is megénekelt Tátika című versében. E szerint Rezy Sándor, a szomszédos vár ura és egy Magda nevű ifjú hajadon között szerelem gyúlt, de Magdát gonosz mostohaanyja meg akarta ölni. Ezt szerelme megakadályozta ugyan, de szerelmük mégsem teljesedhetett be, mert a férfi elesett a török elleni harcokban, Magda pedig belépett a veszprémvölgyi apácák közé.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Rezi vára

Rezi vár és tanösvény

8373 Rezi, Meleg-hegy
+36 83 331 001

Visszatérve a hegy lábához már jól jön az autó annak, aki elfáradt az időutazásban és a hegymenetben, és szeretné megnézni a szomszédos rezi várat is. Gépjárművel ez egy 20 perces út, gyalogosan két és fél óra.

Rezi településről egészen a vár aljáig fel lehet vezetni, de a csodás táj miatt érdemes – ha nem is a Tátika várától –, de legalább a falu központjától felsétálni, hisz másfél óra alatt felérhetünk a faluból a várhoz. Onnan végig táblák jelzik a helyes irányt. A vár a 418 méter magas Meleg-hegy dolomitgerincének fokán áll. Az utolsó néhány száz métert gyalogosan kell megtenni egy szűk erdei úton.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Rezi uradalmát a 13. században IV. László király a Boldogkőért adta cserébe Tibának, ám tőle elvette a Péc nembeli Apor. Feltehetőleg a bitorló Apor báró parancsára emelték Rezi várának korai magját. Mikor elhunyt, utód híján a vár újra a királyi kamarához került. A vár felett – ahogy itt már csak lenni szokott – óriási hatalmi harc zajlott évszázadokon át. A Kőszegi nemzetség, Anjou Károly és a Lackfi fivérek után ez a vár is a gersei Pethő család birtokába került, akik egészen addig éltek itt, amíg Habsburg Miksa zsoldosai be nem vették a várat. Néhány évvel később azonban Kinizsi Pálnak köszönhetően újra magyar kézre került az építmény. Különleges történelmi tény, hogy ebben a hadjáratban csatázott utoljára a még Hunyadi Mátyás által létrehozott fekete sereg. Valószínűleg Tátika várával egy időben gyújtották fel az aprócska rezi várat is az Oszmán Birodalom katonái, ezért már egy 16. századi oklevélben romként emlegetik.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Giulio Turco erről is készített rajzot, amiből megtudhatjuk: a vár az elnyújtott udvar végén emelkedő kettős tornyú lakótoronyból állt csupán, amit száraz árok vett körül. Reziről is készült rekonstrukciós videó, amit itt találtok. A két vár sorsa abban is közös, hogy a Festetics családhoz kerültek. Rezi várát a második világháború után államosították. Sajnos a várból ma már csak a lakótorony keleti fele és a vár keleti, illetve nyugati fala áll.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Fentről szépen látszanak a környező falvak, Zalaszántó és Várvölgy, valamint a három kedves és mesebeli nevű település: Vindornyafok, Vindornyaszőlős és Vindornyalak. Tiszta időben a sümegi várig is ellátni.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Történelmi forrás: Szatlóczki Gábor: A Tátika vár históriája; Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!