Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Élet és vihar urai - a Siófoki Viharjelző Obszervatórium

A Balatonról - Cikkek

2014. október 2., csütörtök — Sebestyén Blanka

Fotó: Blanka Sebestyén

Megnéztük a Lost egyik bunkerének is beillő Siófoki Viharjelző Obszervatóriumot, ahol megtudtuk, hogy minden tíz kiadott jelzésből egy bizonytalan, de ez még mindig jobb, mintha olyan nagy baj történne, mint ami 50 évvel ezelőtt bekövetkezett. Kiderült az is, hogy azért van olyan durva vihar, amelybe még a legbevállalósabb szörfösök sem szeretnének bekerülni.

Siófoki Viharjelző Obszervatórium

8600 Siófok, Vitorlás utca 17.
+36 84 310 466

A hirtelen lecsapó balatoni viharok tömeges szerencsétlenségeket is okozhatnak, mint például az 1961. július 13-án, a Balatont elözönlő zivatarlánc is, amely emberéleteket követelt. A kis hajókon, jellemzően nyugodt vízen kievező horgászok még ma is nagy veszélynek vannak kitéve, ők ugyanis általában nem tájékozódnak az interneten közzétett ultrarövidtávú előrejelzésekről és riasztásokról, ráadásul sokszor a parton villogó viharjelzést is figyelmen kívül hagyják. A sekély víztől eltávolodva így könnyen bajba kerülhetnek a viharos Balatonban.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Ezzel szemben a vitorlázók, és a náluk is önállóbb szörfösök például naponta többször is ellenőrzik az előrejelzést, ezen belül is leginkább a széltérképet, amely 2 napra előre, óránkénti lebontásban jelzi a várható szélerősséget. A tapasztaltabb szörfösök általában be sem mennek a vízbe, míg fel nem kapcsolják a másodfokot (percenként 90 felvillanás, minimum 60km/h-s váható szél, míg az első fok percenként 45 felvillanás 40-60km/h közötti szélerősséggel) – mégis jóval kevesebbszer kerülnek bajba, mint például a horgászok.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Az elsőre egy űrkutató állomás és repülésirányító központ valamiféle egzotikus keverékére hasonlító épületben, melyet az Ybl díjas Molnár Péter tervei alapján építettek meg és adtak át 1956-ban, 4 meteorológus dolgozik 12 órás szolgálatban azon, hogy időben kiadják a viharjelzést – ha szükséges.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

A praktikus okok miatt (például egy keleti medencében fellépő vihar miatt Keszthely környékén nem szükséges a riasztás) 2012 óta három medencére osztott balatoni viharjelzés kiadásával kapcsolatban több nyomás nehezedik a meteorológusokra. “A cél, hogy minél kevesebb legyen a riasztás, azonban emberéleteket is kockára tehetünk azzal, ha nem jelezünk, de mégis lecsap a vihar” – mondta Dr. Horváth Ákos, az intézet többszörösen kitüntetett és a szakmában nemzetközileg is elismert vezetője. A bekövetkezési ráta egyébként 85-90% között van, ami azt jelenti, hogy minden tíz jelzésből egy nagyon bizonytalan.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Az obszervatóriumban a szakképzett dolgozók mellett a számos, sokszor sci-fi filmekbe illő műszerek látják el adatokkal a szolgálat szuperszámítógépeit, méghozzá igen gyakran, 10 perces frissítésekkel. Ezen kívül több száz, országszerte elhelyezett mérőállomás segíti az Országos Meteorológiai Szolgálat munkáját.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Az előrejelzések (ultrarövid-, rövid-, közép- és hosszútávú) elkészítéséhez többféle modellt is használnak, amit az OMSZ saját munkatársai által kifejlesztett megjelenítő-rendszerrel értékelnek ki. A különféle szeles vízi sportot űzők például maximum 2 napra előre szokták olyan biztosnak látni a beígért viszonyokat, hogy akár szabadnapot is kivegyenek egy jól vitorlázható vagy átszörfözhető napért. A szolgálat munkatársai hangsúlyozták, hogy 10 napnál nagyobb távra már csak nagyon bizonytalanul tudják megjósolni, hogy mivel érdemes számolni az időjárás terén.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Az itt dolgozó szakemberek egyébként a szélviharok és zivatarok kutatásával is foglalkoznak. Ez a nowcastinghoz, azaz az ultrarövidtávú előrejelzésekhez tartozik, így a veszélyes időjárási jelenségekre történő riasztásban igen fontos szerepet játszik. Ilyen jelenség lehet például a szupercella is, ami egyszerűen megfogalmazva egy rendkívül gyorsan forgó és egyben pusztító zivatarfelhő – ilyenre azonban évente csak pár példa akad. Még szerencse, ugyanis ezzel nemhogy a horgászok, de még a legelvetemültebb adrenalin-függők sem szeretnének a vízen találkozni.

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!