Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Hogyan lesz itt nyaralógyarmatból európai üdülőrégió?

A Balatonról - Cikkek

2017. július 20., csütörtök — Iván Viktória

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Ha egyetlen hullámos vonallal kellene felidézni a Balatont, az a tó feledhetetlen, elfolyó vízcsepp formáján kívül a Badacsony sziluettje lenne. A Badacsonyé, ami az idők során olyan sokarcúvá és ellentmondásossá vált, hogy félő volt, elvész a lényeg. Az elmúlt években viszont egyértelművé vált a szándék, hogy letisztuljon a kép, és megmutassa új arcát, ami ugyanolyan sokszínű, mint eddig, mégis: mai, friss és értéket képvisel. Kardos Gábort, Laposa Bencét és Tóth Ádámot kérdeztük az újhullámos Badacsonyról és egyáltalán: a Balaton jövőjéről.

Badacsonyi Bor7

Ingyenes
2017. július 28., péntek
2017. július 30., vasárnap

@ Badacsony Park
A Park utca és a „borozó sor” által közrefogott közpark

A badacsonyi változásokat leginkább ahhoz tudnánk hasonlítani, mint amikor egy 150 kilós ember fogyókúrába kezd: az első 20-30 kilót gyorsan leadja, majd hosszan küzd azért, hogy lefaragjon még ugyanennyit, és elérje vágyott alakját. Badacsonyban egymás után robbantak be a jobbnál jobb helyek: Laposáék megnyitották a Kishableányt, ahol évről-évre új beach fooddal rukkolnak elő, és ha már Laposa, akkor ott a Borbirtok elegáns, panorámás borozáshoz, a frissTerasz lazuláshoz, jazzhallgatós, borozós beszélgetésekhez az Istvándy Borműhely, baráti találkozókhoz meg a Pláne Badacsony. A badacsonyi Bor7 néhány éve a MOL Nagyon Balaton programsorozat része lett, hiszen több akar lenni egy szokásos borfesztiválnál. Dizájnos szobát kapunk a díjnyertes BonVino borhotelben vagy épp a Patent Hostelben.

A Kishableány és a Pláne között megnyílt a kicsi és barátságos Pancs Gasztroplacc, felújították a Badacsony Campinget, fejlesztik a badacsonytomaji strandokat (helló, Kalóz büfé!), és elindult az ingyenes Badacsonyi Tekergő e-busz járat is. Szóval fejlődés tényleg van.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Arról nem is beszélve, hogy az új helyek és az evés-ivás mellett a hely szelleme és története is nagyon erős. Kisfaludy- és Szegedy Róza ház, Egry József Emlékmúzeum, hogy kulturálisan is fittek maradjunk, és – talán ezzel kellett volna kezdenünk – itt van maga a hegy. Tetején a Kisfaludy-kilátóval, remek túraútvonalakkal, a zöld minden árnyalatával és az ország egyik legszebb panorámájával.

Ez tehát a kiindulópont, az ország számos pontján örülnének neki, ha ilyen adottságokkal bírnának. Badacsonyban mégsem annyira rózsás a helyzet mindenhol, mint amilyennek Laposáék teraszáról tűnik.

A rablósornak gúnyolt, hírhedt rizlingsor, a közérzetromboló olcsó bazári hangulat, a vizuálisan toxikus trafikok, a rossz fagyi, a rossz kaja és a ricsaj ugyanúgy Badacsony része mint az előbb felsorolt jó tulajdonságok, és úgy tűnik, egy ideig marad is. Van, aki egyenesen ledózerolná, más átpaterolná a vigalmi negyedet egy, a központtól távolabbi helyre, megint más békés együttélésre törekszik. Nevek említése nélkül ezeket a véleményeket hallottuk a badacsonyi teraszokon azoktól, akik másmilyennek képzelik Badacsonyt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ha Badacsonyról beszélünk, a Balatonról beszélünk: az itteni jelenségek és problémák kicsiben leképezik azokat, amik az egész balatoni régióra jellemzők – ez derül ki azokból a beszélgetésekből, amit Kardos Gáborral (filozófus, publicista, a Balatoni Kör ideológusa és egyik motorja), Laposa Bencével (a Laposa Birtok egyik oszlopa, a Kishableány, a Frissterasz tulajdonosa, a Balatoni Kör elnöke), Tóth Ádámmal (a Pláne Badacsony borterasz tulajdonosa) folytattunk. Retró versus újhullám, vurstli vagy jazz koncert, mirelit hamburger vagy friss, helyben készült beach food? Kitaláltak egy szlogent: Badacsony első látásra. A motorok már berregnek, a változás már elindult és látványos sikereket is elért, a kérdés, hogy hogyan tovább.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

„Borvidéket kell építeni, nem vurstlit” – Tóth Ádám, a Pláne Badacsony tulajdonosa

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Már húsz éve itt vannak minden évben július elsejétől augusztus 20-ig – mutat Ádám a fal mögött működő minividámparkra. Sokan azt mondják, hogy ez hozzátartozik Badacsonyhoz. Én nem hiszek benne, hogy hosszabb távon hozzá kellene tartoznia, de jelenleg része annak. Az az ijesztő, hogy már megszoktam, ami valószínűleg rossz jel – mereng –, ahogy a zsírban tocsogó lángost és az infrahekket is.

SKIZOFRÉN BADACSONY
Badacsonynak mindig lesz egy skizofrén vonulata, de ne nekem legyen igazam. Azt, aki először jön, nem tudom, mennyire idegesíti a bazár, én folyamatosan agyvérzést kapok tőle. Az ehhez hasonló szórakoztatást kínáló helyek nagyon régóta itt vannak, és van, akinek valószínűleg erre van szüksége. Badacsonynak – magának a borvidéknek – szerintem korántsem. A fejlődés persze elvitathatatlan. Ha készítettünk volna tíz évvel ezelőtt egy pillanatfelvételt és összevetnénk a mai állapotokkal, fantasztikus változásokat látnánk. Nem mi vagyunk az úttörők, a Laposa, Istvándy családok és mások már korábban elkezdték ezt a munkát.

BORVIDÉKET KELL ITT ÉPÍTENI, NEM VURSTLIT
Az legyen az alap, hogy ez egy borvidék, és abból következik minden: csak badacsonyi bor legyen a környéken, 2017-ben ne járkáljanak az emberek műanyag boroskannákkal a Római úton. Csak badacsonyit lehessen kapni, ha olcsóbb tömegtermék, akkor is. A csomagolása is mutassa, hogy badacsonyi. Legyen egy jól felismerhető palack, legalább a hegyboroknak.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

BADACSONYBAN CSAK TÁJJELLEGŰ HÁZAK ÉPÜLHESSENEK
A hegyen a víkendháznak berendezett vasúti vagonoktól kezdve palatetős hétvégi házakig minden van. Közben ügyelve arra, hogy megőrizzük a szőlőterületeket, mivel a szőlőnek ugyanaz kell, mint egy jó nyaralónak. Kell a napfény, a bazalttalaj, a szellős kilátás, a Balaton. Ezeket a területek valószínűleg 150 százalékos áron adják el nyaralónak, mint ha szőlőnek tartják meg. Ahol még van mozgástér, az a Szent György-hegy, Csobánc, mert Badacsony már rég elesett, mint szőlőhegy. Mi már nem tudunk mit csinálni, a Badacsony a kiszolgáló hegy, az élményközpont. Ehhez viszont kellene még több minőségi szállás. Nagy az átmenet a BonVino és a 70-es, 80-as években kifestett Zimmer Frei garzon között.

LEGYEN A MŰVÉSZEK, BORÁSZOK TALÁLKOZÓHELYE
Szívem szerint egy egyarcú borvidék irányába mozdulnék el, és nem szezonban gondolkodnék, mert szeptembertől más itt a hangulat, minden évszakban más vendégtípust vonz ide vidék. A hetvenes, nyolcvanas években a Balatonnál tudtak a kelet- és nyugat németek találkozni, nem különösen emelkedett programokat szerveztek, előtte itt viszont polgáriasult élet folyt, írókkal, költőkkel, művészekkel. A vidék jövőjére nézve nincsenek forgatókönyveim, elfoglalnak a rövid távú tervek. A cél, aminek a jelei már meg is mutatkoztak, hogy a Pláne kis központ legyen, borászok találkozóhelye és visszahozza a régi kávéházi kultúrát- ez negyven fokban, egy napsütéses teraszon hülyén hangzik, de szezonon kívül, télen ilyen volt a hangulat.

„Nem szabad, hogy a brutál tömegturizmusból átcsapjunk felsőbbrendűségbe” – Laposa Bence, a Balatoni Kör elnöke

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A badacsonyi és balatoni összkommunikációban minimális különbség van. A Balaton egy borvidék, ahol rengeteg mindent lehet csinálni – ezt nem az mondatja velem, hogy borászattal foglalkozom. El kellene érni, hogy a vendég azt gondolja: egy borvidékre jött el, ahol van más lehetősége is a kikapcsolódásra.

AZ ELSŐDLEGES ÜZENET A BALATON ÉS A HEGY TALÁLKOZÁSA
Ha Badacsonyról van szó, az első benyomás, asszociáció ne történelmi visszautalás legyen. Az lehet a második, harmadik lépcső, egy-egy program keretében lehet utalni a történelmi hagyományokra. Ha Balaton és hegy, egyértelműen a badacsonyi látkép ugrik be mindenkinek évtizedek óta. Ezt meg kell tölteni mai életérzéssel. Hideg pohár borral ülünk a teraszon és nézzük a tavat: ezt az életérzést adjuk át. Ennél összetettebb üzenetre első körben nincs is szükség.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

LEGYEN LAZA ÉS IGÉNYES 
Nem hiszek abban, hogy Badacsonyban – vagy bárhol máshol a Balaton mentén – a vendégeket minden étkezés alkalmával be kell kényszeríteni étterembe. Fontos lenne, hogy megtartsuk a lezser, könnyed hangulatot és igényességet, de ezt a kettősséget a magyar néplélek mintha nehezen értené. Ahhoz, hogy az ember jót kapjon jó helyen, nem kell nyakkendőt kötnie.

VAN ROSSZABB IS A RIZLINGSORNÁL
Sok fenntartásom van a rizlingsorral kapcsolatban, az előre elkészített ételekkel operáló büfé nem vállalható, és remélem, hogy ez megváltozik. Városképileg nem zavaró, vonz egyfajta közönséget, és jelenlegi kínálatban – sajnos – középen helyezkedik el, a Dísz tér túloldala, a móló környéke, a felső bazársor ennél sokkal rosszabb állapotban van. Az a fajta újjászületés, mint Füreden? Hát, nagyon reménykedem benne, annyira azért még nem vagyok optimista, de ezen dolgozunk.

A BEACH TURIZMUST FEL KELLENE ADNI, MERT TELJES TÉVÚT 
Ha belenézünk egy balatoni kiadványba, csak ezeket látjuk. Rossz az a kommunikáció, amikor a Balatonnal kapcsolatban egyből a strandról és a fürdésről kezdünk beszélni. Egyetlen forintot sem engednék elkölteni arra, hogy egy vízibiciklis képet hozzunk le bárhol a Balatonról. Nem ez hozza a régiónak a fenntarthatóságát és jövőképét, hanem a programok – a kulturális, gasztro és szabadidő lehetőségek, amik kapcsolódnak a tájhoz –, a helyi termékek. Azt támogatom, hogy a strandokon magas szintű infrastruktúra és szolgáltatások legyenek, hogy a tájjal kapcsolatos szolgáltatások iránt keltsük fel a vágyat és igényt, és ez legyen az itt tartózkodás motivációja, nem a strand és a lángos. Aki ilyen attitűddel érkezik a Balatonhoz, nem fakad sírva, hogy ha másfél napig esig az eső, vagy nincs 35 fok. Nem keltünk benne olyan hiú vágyakat, amiknek adott esetben csalódás a vége. 

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

TÉNYKÉNT KEZELNI, HOGY A BALATONNÁL LENNI TÉLEN UGYANOLYAN JÓ, MINT NYÁRON
A tó mindenképp középpontban lesz, de a vízzel kapcsolatban is fel kell fedezni a vitorlázást, a hajózást, hogy aki eljön a Balatonra, nem menjen el úgy, hogy ne ült volna vitorláson vagy sétahajón. Meg kell teremteni a mobilitás lehetőségét, hogy pofonegyeszerűen jusson át az ember a másik partra, mutassunk neki alternatívákat – vitorlást, vízitaxit, sétahajót.

KELLENEK ALAPVETÉSEK
Arról, hogy aki a Balatonra jön, menjen el egy borászatba, egyik partról a másikra, nézzen meg egy nemzeti parki nevezetességet. Kapásból 10-15 dolgot össze tudunk szedni (itt rögtön található pl. 20 nyári tipp – a szerk.), hogy minél többet kapjon a vendég az itt tartózkodása során.

„Itt hatalmas  embertömegek érzik úgy, hogy nem jár nekik egy európai világ” – Kardos Gábor filozófus, a Balatoni Kör ideológusa

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ez itt a demarkációs vonal Észak- és Dél-Korea között – mutat Gábor a szürke betonfalra, ami a Pláne Badacsony teraszát elválasztja a harsány tinidiszkót játszó, hupilila színű ringlispíltől. Az ott a félmúlt, emitt pedig a work in progress, ahová szeretnénk eljutni. Ennél jobban nem lehet illusztrálni, mivel és miért küzdünk.

GASZTROHEGY
Én erre építeném a badacsonyi jövőstratégiát, ami magába foglalná a környéket Szigligettől Révfülöpig, beleértve a Káli-medencét, ahol már kialakult egy erős gasztrovonal. Badacsonyban már adott, hogy vannak jó boraink és az ország legszebb borteraszainak kb. több mint fele itt van, de ehhez nagyon kell még gasztro kínálat is. Nem annyira éttermi vonalon, hanem a világban legátütőbb mai sikertörténetet, a baszk pincho kultúrát meghonosítva, a Balatonról indult BeachFood trend folytatásaként. A vendég nem egy helyen ehetné végig az ötfogásos vacsorát, hanem öt különböző helyen, és közben felmegy a hegyre, jó borokat iszik.

GASZTROSTRAND
A 71-es út mentén az egyetlen pont, ahol úgy érsz a tó mellé kocsival, hogy ha megállsz, szinte beletoccsansz a vízbe, az a badacsonytomaji strand. 30 éve nem élünk ezzel az egyedülálló adottsággal. Most talán lesz ott egy gasztrostrand tábla. Változtatni strukturálisan azzal lehetne, ha csak a vízre néző helyek nyitását támogatnánk. Akkor 20 év alatt megjelenhetne egy olyan riviéra kínálat és kultúra, ami Füred sikerének a kulcsa volt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

FÜRED MITŐL MŰKÖDIK?
Az origó az volt, hogy eldózerolták a büfésort, és tiszta lappal indultak, ami szinte sehol máshol nem történt meg. Nem Balatonfüreden találták fel a spanyolviaszt, hanem a világszerte általános riviéra koncepciót valósították meg. Csináltak egy promenádot, amilyen a világ minden vízpartján van, ahol végig lehet kulturáltan sétálni, többféle, vízpartra néző hely – étterem, bisztró, borterasz, kávéház és cukrászda – közül kiválasztani, hová akarunk beülni. Ezt várja minden vízpartra érkező vendég, de ma az európai sztenderdeknek megfelelő szinten és módon a Balatonnál nem kapja meg szinte sehol. Az látjuk, hogy itt hatalmas  embertömegek érzik úgy, hogy nem jár nekik egy európai világ.

RENDSZERVÁLTÁS A VENDÉGLÁTÁSBAN
A balatoni nyárra máig jellemző üzleti modell a kádárista retró-mirelit büfékben éppúgy, mint nagy balatoni sport és egyéb rendezvényeknél tipikusan az, hogy nem helyi alapanyagokból, nem helyi alvállalkozókkal, szezonális, tehát nem helyi munkaerővel dolgoznak. Sokszor ráadásul a tulaj sem balatoni, így még a keletkező profitot is kiviszik. Akkor ez miért jó a régiónknak, ha minden lényeges ponton veszteséges, máshova áramlik a bevétel és nekünk csak az milliárdos léptékű imázs veszteség marad a végén, hogy milyen rosszak itt a strandbüfék, mennyit kell várni a drága és rossz lángosra, hekkre, stb. Közben ezt nevezzük retrónak. A megújulás és a minőség iránti elkötelezettség hiányát. Se stratégiai léptékű beruházások, se újabb koncepció a szerkezetváltásra máig nem jelent meg, hogyan jussunk A-ból B-be, hogyan legyen korszerű, európai vendéglátás a Balatonnál. Ne csodálkozzunk, hogy nem árasztanak el minket az európai turisták.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ezt a Balaton Fejlesztési Tanácsnak is megírtam egy büfé-bisztró-gasztró stratégiában. Nem látok más megoldást: amíg nincs rendszerváltás a vendéglátásban, egy ilyen korrupt módon működő piac nem rendezi az állapotokat és nincs versenyelőny annak az oldalán, aki értéket teremt. A megoldás szerintem valamilyen „hekkadó”: fizesse az a szerkezetváltás árát (a pályázati forrásokat) az, aki hosszú ideje hasznot húz a rosszul működő rendszerből,  jelentős gazdasági és marketing kárt okozva a régiónak. Ez a táj, ezzel a tóval kivételes, de emberileg, szolgáltatásilag nem nőttünk fel hozzá.

A BALATON A BALATONÉ
Ökológiailag és gazdaságilag is ez a perdöntő. A Balaton elsősorban a Balatoné. Attól kezdve sántít a történet, hogy azt hisszük, a Balaton a miénk. Mert nem. Ismerjük már el, hogy a Balaton nem a rabszolgánk, a csicskánk, nem egy lábtörlő vagy vizes blokk, hanem egy élőlény, egy komplex ökológiai rendszer, rá jellemző karakterrel bír, ami miatt olyan személyesen tud viszonyulni mindenki hozzá, ahogy emberekhez vagy kedvenc városokhoz szoktunk. Ezért adtunk neki nevet, mert aminek nevet adunk, annak személyisége van, ahhoz személyesen viszonyulunk. Ezért kezdeményeztük a Balaton önálló jogalanyiságának elismerését Európában elsőként, amire Új-Zéland után Indiában a Gangesz volt a második ismert precedens. Első körben mindig azt kellene megnéznünk, mi az, ami nem nekünk, hanem a Balatonnak jó, és csak azt szabad csinálni, mert csak az fenntartható.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

TÖRJÖN KI ÚJRA A BADACSONY
Azért, hogy optimistán fejezzük be: a Liliomfi történetből is látszik, hogy a maga korában a badacsonyi szüret olyan volt az emberek számára, mint aminek most körülbelül a Sziget fesztivált vagy a Soundot reklámozzák, a legnagyobb, legőrültebb buli. Badacsony küldetése kellene, hogy legyen, hogy feltámassza ezt a hagyományt, hogy itt legyen az a szüreti fesztivál, ami a mai közönséget mai módon megszólítja. A GasztroHegy koncepciót beindító hatalmas nyitóbulin mi lenne például, ha újra „kitörne” a Badacsony, mint vulkán, ha csinálnánk egy olyan tűzijátékot, hogy maga a látvány is egy új korszak hajnalát mutatná mindenkinek  Ami eddig volt, ami a  szandálos, az NDK-s turizmushoz és a kádárista retróhoz köthető, annak vége és most újra van tűz Badacsonyban, van miért jönnöd, hogy kivedd a részed az élményből.

A TURISZTIKA OTT KEZDŐDIK, HOGY AZ EMBEREK FÜGGETLENÜL AZ IDŐJÁRÁSTÓL IS ELJÖNNEK
Idén télen nem azért jöttek ide az emberek átcsúszni a Balatonon, mert olyan okos fiú vagyok, és kitaláltam egy szuper rendezvényt, hanem mert befagyott a Balaton. A régió vonzereje máig kifejezetten természeti. Nyáron is az általános szolgáltatási nívó ellenére jönnek ide az emberek. Véletlenül sem a szolgáltatások minősége miatt, különben rossz időben és csúcsszezonon kívül is sokkal többen jönnének. A turisztika ott kezdődik, hogy az emberek függetlenül az időjárástól is eljönnek, ha rossz idő van, nem lehet fürdeni vagy korcsolyázni. Például esőbulikat kellene rendezni, lehetne esőprotokoll minden településen, tök eredeti lenne. Ilyen máshol nincs. Az egy tragédia, hogy teljes a kitettségünk, mert eső esetén csak a szolgáltatások vonzereje marad, ami épp ezen lemérhetően gyenge. Sok helyen nem is vonzerő, hanem inkább negatívum.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!