Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Káptalantóti: Még mindig nyitva tart a bezárt piac

A Balatonról - Cikkek

2013. október 10., csütörtök — Tucsni László

Fotó: Stiller Ákos

Állást foglalni nagyon könnyű a káptalantóti piac ügyében, viszont tisztán átlátni a kialakult helyzetet szinte lehetetlen. Mi megpróbáltuk átverekedni magunkat a törvények, büntetések, szabadságharcosok és Jeanne d’Arc-ok rengetegén, de csak egy dolog tűnik biztosnak: bármennyire is nem szeretné a Kosztolányi által is emlegetett Hivatal, a Liliomkert 2007 óta mégis él és virul hivatalos működési engedély nélkül.

Liliomkert Piac

8283 Káptalantóti, Liliomkert
+36 30 266 0706

Nem lennénk meglepve ha Harmathy Ildikót már csak a helyi Jeanne d’Arc-ként emlegetnék a Veszprém Megyei Kormányhivatal vagy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (hívjuk őket a továbbiakban zöldhatóságnak) közszolgái. Pedig a Liliomkert piac vezetője nem tesz mást, csak az általa rossznak vélt szabályozás ellen önjelölt szabadságharcot hirdetett és a káptalantóti piac fennmaradása érdekében minden fórumon minden egyes adandó alkalommal felszólal. Pont mint egy igazi vezető.

Szerinte ez a harc már régóta nem a Liliomkertről szól, hanem arról, hogy a jelenlegi agrárszabályozás csak a nagybirtokot szolgálja ki, a piac többi szereplőjét pedig megfojtja. Példaként a káptalantóti piac kistermelőit hozza, akiknek első osztályú termékeit minden vasárnap egy óra alatt elkapkodják, mégis képtelenek egyről a kettőre lépni.

Fotó: Ilyen sajtokat sok helyen biztosan nem kapsz / Stiller Ákos

A piac sikerét tényleg nehéz vitatni: minden vasárnap 10 ezren látogatják magyarok, külföldiek, fitness guruk, zsírimádók és biorajongók egyaránt. A hatóságok ennek ellenére kitartanak, és a piac ellen évekkel korábban kiadott bontási határozat továbbra is érvényben van.

De mi a probléma?

A zöldhatóságnak három kifogása van: a piac helyszíne, a piacon lévő épületek és a piaci kereskedelem. Mindezek nélkül üzemeltetni egy piacot tényleg nehéz. A hatóság szerint a Liliomkertet egy olyan szántón rendezik meg hétről-hétre, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi. A természet védelméről szóló törvények értelmében pedig az ilyen területet egyrészt nem lehet kereskedelmi területté minősíteni, másrészt tilos természetkárosító tevékenységet folytatni rajta.

Fotó: Egy kevésbé forgalmas napon is legalább ennyien nézelődnek / Stiller Ákos

Azt mondják, hogy a területen lévő piacos bódék, a látogatók által letaposott minden, a por és a hetente egyszer ott parkoló autók füstje kimerítik mindkét kategóriát. Harmathy Ildikó eddig összesen több mint 5 millió forintnyi bírságot kapott, de idén október 22-én bíróság elé kell állnia, mert a büntetéseket figyelmen kívül hagyta.

A Vaslady

„Be fogom bizonyítani a bíróság előtt, hogy nem károsítom a természetet, és a jelenleg heti egyszer zajló piaci tevékenység, valamint a 200 család megélhetése, aki a piacon árusít sokkal hasznosabb, mint ha szántóként üresen állna a terület” – állítja Harmathy Ildikó. „Azt mondják, hogy a piac esztétikailag is rombolja a területet, holott a magyar vidék állapotát tekintve ez nevetséges. Ha elítélnek, legfeljebb három év felfüggesztett szabadságvesztést kaphatok, de mégis börtönbe kell mennem, mert a piacot nem fogom lebontani.”

Fotó: Harmathy Ildikó / kerthelyseg.hu

Káptalantóti Vaslady-jének határozott álláspontja szerint a szántó egy ember által kialakított és használt terület, nem pedig egy természeti képződmény, tehát a környezetvédelmi szabályok sem úgy érvényesek rá, mint más védett területre. „Tegyük fel, mi lenne, ha szántóként használnám a területet. Egészen biztos, hogy a tisztelt hatóság rá se hederítene, mennyi vegyszert locsolok rá”. Arról a tulajdonosnő hallani sem akar, hogy más helyszínt keressenek a piacnak, mert túlságosan sok a mozdíthatatlan tereptárgy, amit eddig felhalmoztak, és ezek nélkül teljesen más lenne az egész hangulata. A bontást pedig valószínűtlennek tartja, mert egy hat éve működő piacot nem lehet csak úgy eltüntetni.
Ebből elég világosan látszik, hogy amennyiben a hatóságok nem lépnek fel erélyesen, az égvilágon semmi nem fog változni. Részükről viszont nem látszik, hogy bárki határozottan kezébe venné az ügyet, és előállna bármilyen megoldással.

Joggal, körömmel

Éveken át felmerült lehetséges megoldásként, hogy minősítsék át kereskedelmi területté a szántót, de ez korábban nem sikerült, mert az építési hatóság az első – egyébként elég drágán elkészült – terveket visszadobta, újabb tervekre pedig nem maradt pénz. Harmathy Ildikó szerint ez mára feleslegessé vált, mert a január 1-től hatályos országos tereprendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet kimondja, hogy mezőgazdasági területre már szabad nem lakóépületeket is felhúzni.
Egy általunk megkérdezett ügyvéd szerint ez mind szép és jó, de a Balaton-törvény eleve nem engedi a szántók beépítését, és ez felülírja az OTÉK szabályait. Így pedig a zöldhatóság érvei a jogszabályokat tekintve erősebbnek tűnnek.

Fotó: Minden termelői és friss / Stiller Ákos

Dead end

Pont, mint egy Shakespeare-drámában: valamilyen szempontból mindegyik félnek igaza van. A káptalantóti piac igazi érték, ami nagyon jó, hogy van, viszont ha a hatóságok nem alkalmazzák a jogszabályokat, akkor nem végzik a munkájukat. A közvélemény inkább Harmathy Ildikó mellé fog állni, hiszen a kezdeményezés – törvény ide vagy oda – közösségi, felrázta a környéket és a balatoni termelőket, és persze a rendszeres látogatók sokasága sem mondana le a megszokott vasárnapi programról és találkozásokról. A történetben igazán szomorú, hogy mindenkinek ugyanaz lenne az érdeke: egy sikeres termelői piac. A Liliomkert jelenleg az, de a sikeres piacoknak általában működési engedélyük is van. A cél érdekében viszont egyik fél sem akar engedni a saját álláspontjából, ami a kompromisszum lehetőségét teljesen kizárja. Így személyes beszélgetés és közös megegyezés helyett jöhet a bírósági tárgyalás.
Az ügyben többször is kerestük a Veszprém Megyei Kormányhivatalt és annak vezetőjét, dr. Vajda Viktóriát, aki korábban az alábbi közleményt juttatta el a veol.hu-ra, de kérdéseinkre semmilyen visszajelzést nem kaptunk.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!