Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Nagyon drága iszapbirkózás zajlik Balatonmáriafürdőn

A Balatonról - Cikkek

2016. április 21., csütörtök — We Love Balaton

Fotó: Varga György/MTI

Összefoglaljuk, mit tudunk a balatonmáriafürdői iszaphelyzetről.

Balatonmáriafürdő teljesen magára maradt a strandjait felfaló iszappal szemben. Az utóbbi hónapokban olyan mértékben és gyorsasággal iszaposodott el a település partszakasza, hogy mostanára másfél-két kilométer hosszan és több mint száz méter szélességben borítja a fél méternyi iszapréteg. Eddig nem kaptak segítséget a probléma megoldásához – nyilatkozta az MTI-nek április 14-én Galácz György polgármester.

Miért néz ki Máriafürdő partja úgy, mint egy posztapokaliptikus film helyszíne?

Erre egyelőre semmiféle tudományos magyarázat nincs, ez pedig – a polgármester elmondása szerint – egyre rosszabb hangulatot teremt a környéken. Mindenki csak találgat: a Nol.hu a szomszédban épülő fenyvesi kikötőt okolja, de valószínűleg az sem segített, hogy az utóbbi néhány évben Máriafürdő nem egy alkalommal kis túlzással katasztrófa sújtotta övezetté változott. Két éve a 10 millió forintból felújított partszakaszt tüntette el az iszap, tavaly nyáron pedig árvizet okozott az esőzés.

Annyit tudunk biztosan, hogy utoljára 12 éve történt vízminőség-védelmi iszapkotrás. Azért csak akkor, mert „idáig jó a volt Balaton vízminősége.” – idézte Pécseli Pétert, a vízügy balatoni kirendeltségvezetőjét a sonline.hu.

Fotó: Varga György / MTI

Balatonmáriafürdő-alsó Hullám utcai szabadstrand

8647 Balatonmáriafürdő, Hullám és Faluház utca
+36 85 575 820

A szakemberek azt sem tudják megmondani, hogy az iszaposodásnak van-e köze a víz minőségéhez vagy attól teljesen különálló, szimplán esztétikai problémáról van szó. „A balatoni iszapot fel kellene mérni, de kutatni csak egy szakintézmény tud, a hivatal nem. A szakintézményeket viszont bezárták, a hozzáértők pedig szerteszaladtak a világba. Nem sok jót várhatunk.” – nyilatkozta a sonline.hu-nak, Hajósy Adrienne geofizikus, a Nők a Balatonért Egyesület balatonföldvári csoportjának aktivistája.

Melyik strandokról van szó?

A polgármester a Marcali Portálnak február 10-én azt mondta, hogy a Hullám utcai strandnál és az Őrház utcai strandnál van a legnagyobb probléma.

Hogyan lehetne megállítani az iszaptengert? 

Balatonmáriafürdő Őrház utcai szabadstrand

8647 Balatonmáriafürdő, Őrház utca

Csakis kotrással. A balatonmáriafürdői polgármester MTI-nek április 14-én adott nyilatkozatából kiderül, hogy eddig közel 20 millió forintnyi pénzt emésztett fel az iszap elleni küzdelem: kivágták az iszapot megtartó nádat és folyamatosan takarították az iszapcsapdákat. A strandolók vízbejuttatásához a település már csak 30, illetve 40 méteres strandbejárók megépítését tudja vállalni, de úgy tűnik, hogy kotrás nélkül még ez is kevés lesz. 

A település korábban már megrendelt egy kotrást, de a vízügy egyetlen mocsárjáró kotrógépe elromlott Balatonmáriafürdőnél – ezt szintén a polgármester közölte az MTI-vel.

Fotó: Varga György/MTI

Máriafürdő eddig hiába kért segítséget a Balaton Fejlesztési Tanácstól és a Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVF). Előbbi nem rendelkezik elegendő kerettel, utóbbi pedig az önkormányzat feladatának tartja a kotrást. A legutolsó információ az OVF-től, hogy felmérik a helyzetet, és megtervezik az egész Balatonra a mederiszap átfogó vizsgálatát is. Ezt április 20-án egy MTI-nek eljuttatott közleményben írták.

Mi a baj az iszappal?

Leginkább csak az, hogy ott van, ahol nem kellene. Homonnay Zsombor agrármérnök, az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület tagja szerint az iszapkotrás nem csupán a turizmus érdeke, hiszen az iszapot a hulladékgazdálkodásban és a mezőgazdaságban is fel lehet használni. Elképzelése szerint az ügy összes érdekeltjének kellene bedobni a közösbe, hogy összejöjjön a hektáronkénti harmincmilliós kotrási költség. A meglepetésszerűen lecsapó iszap egyébként nemcsak hogy selymes, de akár még gyógyászati célokra is alkalmazható volna. Talajjavításra azonban biztosan, hiszen kalciumtartalma igen magas. – nyilatkozta a szakember a sonline.hu-nak.

Fotó: Varga György/MTI

Habár a 300 milliárdos Balaton-fejlesztés 35 milliárdos vízügyi keretébe néhány kotrás akár bele is férhetne, ehhez már miniszterelnökségi kételyek fűződnek. Ugyanis Dányi Gábor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára szerint várhatóan győzködni kell majd az Európai Bizottság hazánkba látogató delegátusát, hiszen az ő álláspontjuk szerint a kotrás nem teremt fenntartható állapotot, idővel úgyis visszatermelődik az iszap. Ilyen körülmények között Máriafürdő csak reménykedhet abban, hogy az állami vis maior keretből kaphatnak támogatást a katasztrófa elhárításához – írta meg a sonline.hu.

Ezek szerint egész nyáron nem lehet majd strandolni?

Erről senki nem tud biztosat mondani. Az önkormányzat a több tíz méteres strandbejárókkal nyújt némi tünetenyhítést, azonban egy nyárnál tovább ez sem jelenthet olyan megoldást, ami kiváltaná a kotrást. Még a strandbejárók sem segítenek majd azon, hogy a máriafürdői dagonyás partszakasznál biztosan lesz szebb strand és könnyebben megközelíthető kikötő a környéken.

Fotó: Varga György/MTI

Ugyanez megtörténhet más strandon is?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint nem. Április 20-i közleményükben azt írták, hogy „az iszapvándorlás természetes folyamat, a balatoni iszap ma már szinte csak a tó természetes életéből származik. Ez a feltöltődés igen lassú folyamat, nem várható, hogy a balatonmáriaihoz hasonló jelenségre nem kell számítani máshol.”

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!