Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Három kecske, hat kecske, hatvan kecske

Bor & Gasztro - Cikkek

2017. augusztus 4., péntek — Iván Viktória

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Már tavaly megismertük, amikor az északi part sajtkészítőiről írtunk, de idén is újra és újra szembejött velünk a híres óbudavári sajtos neve. Akár a Malackrumpliban, akár a tihanyi PIAC Placcon került szóba, a magyar tanárból lett sajtos úgy tűnik, megkerülhetetlen. Szabó Bálint most már egyáltalán nem bánja, hogy egy visszautasítás olyan pályára vitte, ami a legjobbak közé emelte. Meglátogattuk őt a kecskék és a tehenek között.

Óbudavári kecskesajt

8272 Óbudavár, Fő utca 20.
+36 70 310 5284

Szinte bibliai látvány, ahogy felbukkan a Nivegy-völgy lankáin, mögötte a fehéren gomolygó, folyton hullámzó népes kecskenyájjal. Már távolról is látszik a magas, nyúlánk Bálint, és bár nem hallani, milyen szavakkal irányítja a hadat, engedelmesen követik. Ez a tizenöt hektár az ő birodalmuk. A kecskék savót isznak, sokat mozognak, folyamatosan legelnek, ezért lesz jó a tej. „Csak jól kell tartani őket” – ad egyszerű magyarázatot Bálint. „Tavasszal már érződnek a tejen a friss füvek, hogy friss legelő van, és a kecskék változatosan esznek.”

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Nem akarta, mégis szabad lett

Óbudavárhoz, ehhez az egy főutcás faluhoz felesége, Anna révén kötődtek. Bálint eredetileg magyartanár, Ajkán ígértek neki állást, szeptemberben kezdett volna. Ezért költöztek Óbudavárra 2006 nyarán. Augusztusban aztán változott a terv, az iskola visszavonta az állásajánlatot, Bálint pedig – bár nem akarta – szabad lett. Monostorapátiban talált végül magának munkát egy nehezen kezelhető gyerekekkel foglalkozó alapítványnál. A falutól nem messze, az erdő szélén volt egy tábor, ahol a függőségekben szenvedő, nevelési problémákkal, magatartási zavarral küzdő kamaszok – saját közegüktől jó távol – értelmes munkát végeztek egy biogazdaságban. Bálint itt ismerkedett meg a kapolcsi Ódor Dezsővel, akinek akkorra már nagy tapasztalata volt sajtkészítésben és állattartásban.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Bálinték élete ekkor 180 fokos fordulatot vett. Igaz, hogy a mezőgazdaság nem volt számára teljesen idegen, mivel már 15-16 éves korában tervezte, hogy ezzel akar foglalkozni. Úgy tervezte, hogy a tanárság mellett gazdálkodni fog, és nyári szünetben eladja a termékeket. Gondolkozott grillcsirkében, aszalt gyümölcsben, sőt, fizetéskiegészítésként még főtt kukoricában is. Aztán lett kecskesajt, mert olyan terméket akart készíteni, „ami a bevásárlóközpontban is drága, és a vevő nem mondja azt, hogy miért vegyem meg tőled, ha olcsóbban is meg tudom?” Már bécsi ösztöndíjasként látta, hogy a kecskesajt keresett és előkelő termék, apósának pedig parlagon heverő földjei voltak Óbudavár határában. Vettek három kecskét, abból gyorsan hat lett, majd húsz. Mára nagyjából hetven kecskéjük van és két tehenük, Gizi és Pötyi, mivel télen a kecskék nem tejelnek, „viszont kell a munka” – mondja nevetve Bálint, aki amúgy hatgyerekes apuka. Unokatestvére és két sógora is besegít neki, annyi a munka.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Semmi hókuszpókusz

Neve újra és újra felbukkan, ahol a jó sajtot ismerik. Találkoztunk Bálint sajtjaival a tihanyi és a veszprémi Csalán piacon, a pesti Hold utcai piacon. A Tagyon birtokra fehér penésszel érő sajtot, a Malackrumpli pizzájához érettebb sajtot, a túrókrémhez sok friss tehéntúrót visznek. Az éttermeknek főleg friss, alapanyagnak használt sajtokat szállítanak, az érettek a piacra kerülnek. Van minden, mi sajtkedvelőnek ingere: krémsajt, gomolya, érlelt sajt, rúzskultúrás és fehérpenészes sajt, kecsketej, joghurt. Szerinte ahhoz, hogy valaki jó sajtot tudjon készíteni, nem kell semmi hókuszpókusz, egyszerűen sok jó sajtot kell enni. Bálint azért elvégezte a házi feladatát, sokat tanult a sajtkészítésről könyvekből és Ódor tapasztalata is segített abban, hogy állatokat tartson abszolút városiként. Ha nincsenek a kecskék, lehet, hogy növényekkel foglalkozott volna. 

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A sajtkonyhában berregnek a gépek, forró tejillat terjeng. Kell némi képzelőerő, hogy lássuk, hogyan lesz a sárgás színű savóban úszkáló fehér darabkákból sajt. Szerencsére Bálintnak ez nem akadály, ránézésre, kézre érzi, mikor lesz jó. És a gépek nem ellenségek, a gépesítés „egyáltalán nem vesz el a sajt értékéből. Bele lehet nyúlni, lehet kísérletezni. A gépekkel is össze kell hangolódni, ki kell tapasztalni az üstöt.”

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Mit tud egy kecske?

A kecskéket mindenesetre 2007 novembere óta elég jól kiismerte. Arról nem mond határozott véleményt, milyen a lelkiviláguk, és abban sem biztos, hogy hülyeségből mennek neki pár naponta a villanypásztornak, mert elfelejtik, hogy ráz, vagy mert bátrak, és próbálgatják a lehetőségeiket. Mindenesetre elég harcias állatok, egymás után koppannak az egymásnak ütköző fejek. „Néha a legokosabb állatok, néha a legbutábbak. Nehéz kiigazodni rajtuk, de kajával jól motiválhatók.”

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A kecskepszichológia nem köti le teljes munkaidőben, sokkal inkább kísérletezik, fejleszt, tervez. Ideje alig van, nyaralásra pláne. A vevőkre viszont mindig: szeret a piacra járni, hogy lássa, mi ízlik a vendégeknek, beszélgessen róla. Ő az érett, natúr sajtokat szereti, a fele kecske-, fele tehéntejből készült sajt is nagyon bejött. Aki ügyes, az megérzi a sajton, hogy a kecskék száraz szénát vagy friss füvet ettek-e. De igazából annyi is elég, hogy nagyon finomak.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!