Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Mi sem tudjuk pontosan, hogy mi ez. De akkor is zseniális.

Bor & Gasztro - Cikkek

2017. augusztus 8., kedd — Iván Viktória

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

„El akartam menni horgászni Boszniába, de úgy látszik, el kell halasztanom” – mondja angolos visszafogottsággal a londoni születésű, félig magyar, félig angol származású Áron, látva, mennyien foglaltak helyet az alig három hete nyílt teraszéttermükben. Talán majd novemberben. Az éhes vendégek nem várhatnak, a halak viszont igen.

Papa Áron Pince

8265 Hegymagas, Szent György-hegy
+36 30 374 3099

„Első este félház volt, azt gondoltuk, hm, ez tök jó. Másnap teltház volt, és bepánikoltunk” – emlékszik vissza Molnár Áron (a környékbeliek által jobban ismert nevén Papa Áron) a premierre, amikor a vendégek először kóstolhatták az egzotikus finomságokat a Szent György-hegyi ház teraszán. Még csak három hete nyíltak, de már az elkövetkező hetekre is folyamatosan jönnek a foglalások. Mindössze egy helyrajzi szám a cím, de a GPS szerencsére elvezet hozzájuk. A hírük pedig ugyanúgy szájról-szájra terjed, mint a Kő fagyié.

Papa Áronról korábban is hallottuk, hogy jól főz: társával, Karinával a Káptalantóti piacon árul évek óta csatnikat, zakuszkákat, keleti savanyúságokat, szószokat, és mindenféle jót, amit a kertjükben termő zöldségekből készítenek. Emellett a hegyen tartottak rendszeresen vacsorákat az egyik pincénél, ahol Áron az ételeken kívül dj-szettel is előrukkolt. Most megtették azt a lépést, amit évek óta terveztek, és megnyitották saját házuk teraszán a „kiskonyhát”.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Olyan ételeket kínálnak, amilyeneket ők maguk is esznek amúgy. Áronék azon szerencsés vegák közé tartoznak, akiknek a napi étrendje nem kelkáposzta-főzelékből vagy krumplis tésztából áll, hanem harappan curryből (fűszeres joghurtszószban kevert grillezett padlizsán, 900 Ft) vagy rizsen és tamarindmázas kerti zöldségeken tálalt házi paneer sajtból (900 Ft).

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Kertből jön a tapas

A tányérok mérete miatt jobb híján tapasnak nevezték el az indiai, közel-keleti, mediterrán és arab fogásokat. Aki nagyon éhes, három adaggal, a mérsékelt fogyasztásúak kettővel is jóllaknak, és akárcsak keleten, így egyszerre többe is belekóstolhatunk. Ha elsőre kicsinek is tűnhet a tányér, az ételek íze olyan gazdag és összetett, hogy garantáltan nem maradunk éhen és anyagilag sem vág földhöz, ha itt eszünk (a legolcsóbb fogás 500 Ft, a legdrágább 1200 Ft). „Úgy csináljuk, hogy az árakat a helyiek is megfizethessék. Nem a turistákat céloztuk meg, mert az nem fenntartható hosszú távon. Mi egész évben itt élünk.”

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Kivétel nélkül mind vegán és vegetáriánus ételeket kínálnak, mivel Karina és Áron évek óta vega életmódot folytatnak. Ráadásul a ház mellett ott van a buján zöldellő kert,  ami csak úgy ontja magából a rengeteg zöldséget. A kínálatban az szerepel, ami éppen terem – padlizsán, mángold, paprika, paradicsom, cukkini –, ezen kívül van lencséből készült dahl, tahinis és harissás krumpli, fűszeres indiai pilau (rizs), grillezett pedrone paprika.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Van segítségük, de amúgy kétszemélyes kiskonyhát visznek: Áron a konyhában sürög-forog, Karina pedig felszolgál, és ajánlja az ételekhez a saját boraikat, olaszrizlinget, pinot noirt, pinot gris-t (egy pohár 300 Ft–500 Ft) vagy Török Csaba (2HA Borbirtok) pezsgőjét (5000 Ft/üveg).

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ez nem Görögország, hanem a Szent György-hegy

Egyedül csütörtökön, pénteken és szombaton tartanak nyitva, mert a többi napon a borászattal vannak elfoglalva. Családias a hangulat, vagyis a befogadóképesség korlátozott és előre be kell jelentkezni. A terv az, hogy nyitva lesznek, amíg jó az idő, télen pedig a konyhájukban lehet majd leülni a nagy asztalnál.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Nyáron a mennyezet a hatalmas, csillagos égbolt, a díszítőelemek a Badacsony és a tanúhegyek, a Szent György-hegyi szőlősorok és a Lengyel-kápolna. A lakáséttermekhez hasonlóan Áronék a saját teraszukon látnak vendégül. A környezetbe harmonikusan simuló, meszelt rusztikus teraszfalra mondták már, hogy görögös, mediterrán, sőt azt is, hogy skandináv stílusú, pedig „egyszerűen szép, Szent György-hegyi” – mondja mosolyogva Karina.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A hasonlítgatásokat talán azért nem állják meg az idelátogatók, mert milyen is lehetne egy világjáró pár otthona? A félig angol, félig magyar Áron Koppenhágában találkozott a lett nemzetiségű Karinával, aki dizájnelmélettel és filozófiával foglalkozott. Áron előtte évekig Indiában élt – ide azóta már közösen járnak vissza –, még korábban pedig öt évig járta Európát, így ismerkedett meg Franciaországban a borászattal.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A szemed megijed, de a kezed soha

„Akartunk valamit, ami a miénk” – meséli el Karina, hogy végül is miért jöttek el Dániából. Ott nehéz saját üzletet indítani és könnyen mókuskerékbe kerülsz: nagyobb lakás, nagyobb autó, még modernebb konyha kell. „Mi is belekerültünk” – szúrja közbe Áron. A dán mindennapokat egy idő után lélektelennek találták, és valami saját dolgot akartak csinálni, akármi legyen is az. Nem féltek az újtól, Karinának egy régi lett mondás jut erről eszébe: a szemed lehet, hogy megijed a munkától, de a kezed soha. Ahogy belekezdesz, a kezed követi.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Áronnak már régóta mondogatták, hogy olyan finoman főz, éttermet kellene nyitnia. Amikor 7 éve a Szent György-hegyre költöztek, az ötlet már megszületett a fejükben, de túl sok nehézségbe botlottak, és letettek róla. „Áron, ha könyvet olvas, az szakácskönyv, és már reggeli alatt a vacsorát tervezi” – avat be a mindennapokba Karina. Vendéglátó családba született: édesanyja Londonban a Soho legendás magyar éttermét, a Gay Hussart vezette évtizedekig, grafikus édesapja pedig ott kapott állást főpincérként, miután 1956-ban elhagyta az országot. Később saját magyar éttermet nyitottak az ultrapuccos londoni Hampstead városrészben, a Molnar’s-t. A nyarakat Ábrahámhegyen töltötték, így régi, erős kötelék fűzi Áront Magyarországhoz és a Balatonhoz.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ilyen a permakultúra

Lettország szóba sem jött, mert ott rossz az idő és nincs elég lehetőség a kibontakozásra. Karina javasolta, hogy akkor jöjjenek Magyarországra. Mínusz 14 fokban jöttek fel a Szent György-hegyi sötét, komor présházhoz, és nem kerestek tovább. Három hónap múlva beköltöztek. Sok barátjuk még mindig nem érti, miért. „Hogy tudtok így élni? – kérdezik, mert «primitív» a konyhánk, nincs mikrónk, mosogatógépünk, tévénk. Nem látják a különbséget a két életminőség között” – mondja Karina, akinek bár hiányzik a család, a barátok, a tenger, ez az otthona.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Semmi másért nem hagyná itt a lejtőre kapaszkodó kertjét. Dúsan, buján zöldell benne minden, nincsenek sorok, mégis van benne rendszer: ilyen a permakultúra, ami a növények közötti kölcsönhatáson alapul, és az emberi beavatkozás a lehető legminimálisabb. „Van önszaporító paradicsomom” – mutatja nevetve Karina. Azt mondja, nem volt könnyű kivárni azt az öt évet, mire az articsóka végre virágozni kezdett, de legalább nagyon szép.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Jóbarátok közt

Ha majd téli álmát alussza a kert, Karina könyvet fog írni a fenntartható dizájnról és a dizájnelméletről, Áron pedig horgászik, a borokkal és a lemezeivel foglalatoskodik. Évtizedekig dj-ként járta a világot, hol Bangkokban ébredt, azután New Yorban. Most már felszabadult, azt a zenét játssza, amit szeret, hol a Pláne Badacsonyban, esetleg az évi rendszeres júliusi Gilvesy-féle Bohém Légyott-on, vagy ahol éppen mulatság van.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Néha Márton atya, a hegyen élő ortodox szerzetes jön le hozzájuk teázni, máskor szomszédjuk, Török Csaba, a 2HA borászat ura kopogtat a kapun egy üveg Courage-zsal. Állandó a szomszédolás, nincsenek egyedül. Jóban vannak a hegymagasiakkal, kisapátiakkal, akik bár nem másznak fel Karináékhoz a hegyre, ők „tárt kapuval várják őket”. Alig néhány négyzetméteren találkoznak a kultúrák – és nem csak a konyhában. Az udvaron angol tearózsa illatozik, a bazaltkavicson dán kutyák heverésznek, na meg Gazsi, a túl éber puli, a házban Buddha csücsül, a kerti fal egyik titkos pontjába pedig fehér, faragott, Jézus fejet építettek, amit még Áron édesapja készített egykor. Volt egy hézag a kövek között, így került Krisztus a falba, és nem egy falra. „Crazy, but why not?” – ahogy Áron mondaná. Amit viszont a kiskonyhával létrehoztak, az minden, csak nem őrültség.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!