A Mezőföld és a Bakony találkozásánál hét település alkot egységet: Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Ősi, Öskü, Tés és Jásd – ezeket akár egy nap alatt is végiglátogathatjuk. A kistérség központjaként működő Várpalota két fontos látnivalója a ma múzeumként működő Thury-vár, illetve a trianoni békeszerződés emlékkiállításának helyet adó egykori Zichy-kastély.
Berhidán egy XIV. századi falusi műemlék templom maradt fent, amely attól különleges, hogy az egykori mesterek nem használtak faanyagot a boltozat és tetőzet építéséhez, hanem azt kőből faragták ki. A hajdani építészek láthatóan jó munkát végeztek, hiszen a kőtemplom nagyobb sérülés nélkül átvészelte az 1985-ös földrengést – melynek kapcsán akkoriban az egész ország megtanulta Berhida nevét. Öskün egy zsindelyes kerektemplom a falu fő ékessége, amely egyes források szerint egy XII–XV. századi vár bástyájából lett kialakítva, de más elméletek a XI. századra, megint mások a török korra teszik a keletkezését.
Tés látványosságai a szélmalmok, melyeket egy családi ház udvarából közelíthetünk meg. Mi többször is elhajtottunk oda-vissza a felirat előtt, keresve az utcát, amely a szélmalmokhoz vezet, de egyszerűen csak be kell csengetni a feliratnál levő házba, annak a hátsó kertjében állnak a malmok. A házban kovácsmúzeum is működik, de a fő attrakció a két malom. A tulajdonos egy hatalmas kulcsot nyomott a kezünkbe, azzal sétáltunk el az udvar mögötti réten fekvő két malom egyikéhez – mindenesetre nem kellett attól félni, hogy ha elejtjük a kulcsot a burjánzó fűbe, ne találnánk meg. A malmok fénykorukban gabonát őröltek, kapacitásuk kedvező szélviszonyok mellett napi 4 mázsa volt. A malom még ma is működőképes, és fel lehet mászni a zsindelyes, kúpos tető alá is.
Romvadászat és osztálykirándulás-hangulat
A fenti községekhez közel esik Sóly is, ahol az ország egyik legrégebbi falusi temploma áll, melynek kápolnája már István király idején is állt. Ugyancsak itt találhatóak – bár elég nehezen – a sólyi papírmalom romjai. Talán még mindig ott keresgélnék a bokrokban, ha nem jön arra egy helybéli, aki útbaigazít. A Vasút utcán két kőhídon kell átkelni, és a második után rögtön balra fordulni, be a mezőre. Attól függően, mikor kaszáltak utoljára, esetleg autóval is lehet próbálkozni, de gyalog biztonságosabb. Addig kell menni, míg végre a fák lombjai közt előtűnnek a falmaradványok. Mivel a látvány nem kompenzálta a megközelítés nehézségét, így ezt csak elvetemült romvadászoknak ajánljuk.
Nagyvázsony régóta kedvelt kirándulóhelye a Balaton környékén nyaralóknak, ha nincs strandidő vagy két csobbanás közt valami más programra vágynak. A XV. század elején épült várat Mátyás király a törökverő vitéznek, Kinizsi Pálnak ajándékozta, innen a névadás története. A legtöbben gyerekként voltunk itt, úgyhogy érdemes újra felkeresni. A vár legépebben maradt részében, a négyemeletes lakótoronyban múzeumot rendeztek be, de a legjobb csak úgy bóklászni a falak közt, élvezni a legmagasabb pontról nyíló panorámát. Amikor ott jártunk, egy apuka épp lelkesen magyarázta kisfiának a kenyérmezei csata történetét az ezt bemutató makett mellett – a kisfiú kicsit unott arccal hallgatta, de az apuka láthatóan nagyon élvezte a bábuk mellett a történet felidézést.
A várral szemben található egy régi, védett parasztházban a Postamúzeum. Nem gondoltuk, hogy ez különösebb meglepetéseket tartogat, de igen jól szórakoztunk. Köszönhető ez a felettébb kedves jegyárus néninek, aki megmutatta a régi telefonközpont működését, majd megszólaltatott néhány régi telefont, amitől egyből nosztalgikus hangulatba kerültünk. Családi programnak így mindenképp ajánlható, a gyerekek ugyanis a régi telefonok megcsodálása mellett telexet is küldhetnek a bútordarabnak is beillő egykori „SMS-készülékről”. Ugyanebben az épületben egy nem különösebben érdekes kis panoptikum és egy kedvező áru turistaszálló is működik.
A városban található Zichy-kastély egyes útikönyvek szerint kastélyszállóként működik, de életnek semmi jelét nem láttuk. A gyönyörű kovácsoltvas kapu mögött ugyan tökéletesen rendben tartott kertre és szépen felújított épületre lehet belátni, de se feliratot, se csengőt nem találtunk a bejáraton. Nemesvámos és Veszprémfajsz között található egy Közép-Európában páratlan római villagazdaság romterülete, amely Balácapuszta néven lett ismert. A szezon első látogatóinak egyikeként, néhány nappal a megnyitás után érkeztünk, így a kertész-idegenvezető-gondnok még igen lelkesen vezetett körbe minket a területen. A leglátványosabb emlékek a mozaikok voltak, részben eredetiek, részben másolatok, de mind figyelemre méltóak. Alkalmi kísérőnk elmondása szerint a gyerekek is szokták élvezni az itteni látogatást – igaz, a kétezer éves romok nem izgatják őket, de szívesen eljátszanak az azokat ismertető multimédiás monitorokkal, így családi programnak is ajánljuk.
