Korábban írtunk már a Veszprémi Állatkert új elefántparkjáról és arról is, hogy mi mindent lehet Veszprémben csinálni egy nap alatt. Most ismét visszatértünk, mert ez a város mindig tartogat újdonságokat. Ezúttal a várnegyed modern műalkotásokat bemutató galériáira fókuszáltunk, de azért a tekintélyes méretű egyházi gyűjteményt is számba vettük.
A Hősök kapujától mindössze öt perces séta a Pannon Egyetem épülete melletti kilátós rész, ahonnan teljes terjedelmében és szépségében tárul a szemünk elé a város. Innen már látjuk a Margit-romokat, a veszprémi viaduktot, Boldog Gizella és Szent István szobrát is. Most mi egy Yale-re készülő középiskolást megszégyenítően maximalisták voltunk: az öt perces utat három óra alatt tettük meg, mert amilyen galéria vagy templom elénk került, meg akartuk nézni. Pont mint a legrosszabb osztálykirándulásokon.
A Tűztoronyból a Vass-gyűjteménybe
A Hősök kapujától legtöbben a Tűztorony felé vennék az irányt, pedig a kilátáson kívül is van még itt elég látnivaló. Na jó, azért a 48 méter magas Tűztornyot se hagyjuk ki a nem mindennapi panorámáért, de ha sikerült leküzdenünk a tériszonyunkat, akkor lazításképpen jöhet egy kis kortárs művészet.
Közvetlenül balra a Hősi kapu mellett, egy eklektikus stílusban épült, felújított barokk házba költözött pár éve a Modern Képtár, amelyben Vass László impozáns gyűjteménye kapott helyet. A dolog pikantériája, hogy Vass László egy évtizedek óta elegáns férficipőket készítő cipészmester, akit a formaérzék és a pontos munka iránti tisztelet vonzott a nonfiguratív művészethez. Több mint három évtizedig gyűjtötte a magyar és európai absztrakt és konstruktivista festményeket, grafikákat és szobrokat, miközben folyamatosan képezte magát művészettörténetből. Nekünk leginkább Korniss Dezső, Barcsay Jenő és Konok Tamás képei, Csíky Tibor és Haraszty István szobrai, a külföldi alkotók közül pedig Kenneth Martin, Max Bill szigorú kompozíciói maradtak meg a tárlatról.
Mesélő barokk házak
Ha a sok absztrakció után egy ideig csak kockákat és köröket látunk, mindenképpen szabad levegőn folytassuk a sétát. Az egyetlen sétálóutcává alakított várnegyed bővelkedik barokk házakban, palotákban és templomokban. Szinte mindegyik épület egyben műemlék, a copf stílusú Pósa-háztól a Dravecz-házig minden épületnek megvan a saját kis története; általában az oldalukon egy kis táblán ez össze is van foglalva.
A várnegyed egyházi kincsei
A Piarista templom épp II. János Pál pápa életét dokumentáló fotókkal volt tele, amikor ott jártunk. Első pillantásra szokatlan látvány a szobrokat és festményeket is eltakaró fotó- és szövegarzenál, pedig a Szent Imréről elnevezett templomban nem ritka esemény egy kiállítás. A fotók izgalmasan mutatják be Karol Wojtyla életét és kevésbé közismert képeket a néhai pápa politikusi, diplomata és lelkipásztori tevékenységéről.
Aki egyházi vonalon folytatná tovább a nézelődést, annak mindenképpen ajánljuk a Szentháromság téren lévő Szent Mihály Székesegyház útba ejtését, aminek az altemplomában őrzik Boldog Gizella királyné ereklyéjét. A veszprémi püspökség egyike volt az első tíz Szent István király által alapított püspökségnek. A mai Székesegyház helyén 1001-ben még a Szent Mihály templom állt, amit az idők folyamán többször újra kellett építeni, mert mindig leégett. A 18. század elején gótikus stílusban állították helyre a templomot, később pedig román stílusúvá alakították át. A magyar királyné-koronázási jog évszázadokig a veszprémi püspök hatáskörébe tartozott, ezért mindig a Szent Mihály Székesegyházban zajlott. Ezért lett Veszprém a királynék városa.
A Szentháromság tér másik emblematikus barokk épülete a Fellner Jakab - az Esterházyak építészének - tervei alapján készült Érseki Palota.
A Palota belső tereit olasz és bécsi barokk gipszstukkók és mennyezeti freskók díszítik, könyvtárában 65.000, főként latin nyelvű könyvet őriznek. Már csak ezekért is érdemes benevezni egy vezetett túrára. A palota állandó kiállítása egy enteriőr kiállítás, Erzsébet és Zita királyné emlékezetére készítették, de időnként rendeznek időszaki kiállításokat is. Jövő tavaszig például Ozsvári Csaba ötvösművész emlékkiállítása látható.
A palotával majdnem szemben lévő Bíró-Giczey Házban rendezték be a Szaléziánumot, a Veszprémi Főegyházmegye turisztikai látogatóközpontját, ahol kávézó, gyógynövénykert és még egy hegedűkészítő látványműhely is helyet kapott.
Örök barátaink
Ha már nagyon leszakadnánk a sok ereklyéről és egyházi gyűjteményről, akkor a Szentháromság tértől a Hősök kapuja felé visszasétálva nézzünk még be a Dubniczay Palotába. Az 1751-ben épített palota barokk enteriőrje és kissé málló falai között sétálgatni már önmagában is élmény, de az élvezeten még dobnak egyet a László Károly gyűjtemény műkincsei. A teljes László-gyűjtemény szerteágazó és sokrétű kollekció, ami felöleli az elmúlt háromszáz év művészetét. A veszprémi kiállításra a legjelentősebbnek ítélt képzőművészeti gyűjteményrészéből, három jól körülhatárolható korszakból válogatott László Károly: a tízes–húszas évek avantgárdjából, a két világháború közötti művészeti irányzatok munkái közül és az elmúlt fél évszázad újabb művészi törekvéseiből. Az ismertebb magyar festők közül Beöthy István, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Mattis-Teutsch János munkái láthatóak. A külföldi darabok közül pedig tilos kihagyni a Morandini, Kupka vagy Wiederhold-alkotásokat.
Az udvarban, egy hűvös pincében - a palota egykori magtárában - az itthon összegyűjtött pecsétes téglák és cserepek valószínűleg legteljesebb gyűjteményét láthatjuk. Ez a Tegularium, azaz a téglagyűjtemény.
