A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel, majd rövidesen kiderült, hogy egy egész barlangrendszer húzódik Tapolca városa alatt. Tíz évvel később nemcsak a kutatók és barlangászok, hanem bárki megcsodálhatta a föld alatti karsztképződményeket. Magyarországon ez volt az első barlang, melyet villanyvilágítással láttak el, és egyben turisztikai célokra is használtak.
]Az 1942-ben védelem alá helyezett, majd 1982 óta fokozottan védett képződmény kiemelt státuszát a geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értéke, valamint a kiterjedése is indokolttá tette. Na és persze az, hogy a világon sehol máshol nincs ekkora kiterjedt barlangrendszer lakott település alatt, amely csónakázható.
Az új, kétszintes látogatóközpont épületét úgy alakították ki, hogy a tavasbarlang bejáratának hangulata megmaradjon, viszont közben az épület üzemeltetése részben megújuló energiával történjen. Az új épületben helyet kapott „Csodálatos karszt” elnevezésű kiállítás komplex módon mutatja be a hazánk és a világ egyedülálló földtani értékeit, méghozzá úgy, hogy közben a gyerekek számára is érdekes lehet.
Az interaktív kiállításon a gyerekek kúszóbarlangban próbálhatják ki pár méteren, miből is áll a barlangászok idejének jelentős része, de van „kőtapogató” is, amely még a felnőttek számára is kihívást jelent. A színes ősföldrajzi festmények a földtörténeti korok élővilágát mutatják be; a külön erre a célra kijelölt pontokról megtekinthető térhatású fotók is különleges, testközeli élményt nyújtanak. A gyerekek kedvence lehet még a szabadban elhelyezett mászófal és játszótér is.
A kiállítás legizgalmasabb részei a látogatás végére maradnak. A 3D-s moziban a bejáratnál kapott szemüvegek segítségével tökéletesen beleélhetjük magunkat a vetítésbe, amely a víz útját és örök körforgását, valamint a karsztképződmények világát is bemutatja, a nézőt a Föld és az óceánok fölé repítve, vagy éppen a barlangok szűk járataiba vezetve. Sőt, a látogatók számára elzárt és a nemrégiben felfedezett barlangrészekről is vetítenek pár képkockát.
Az új látogatóközpont termeinek és tereinek (Cseppkő terem, Búvár terem, Denevér terem, Geopark terem, Ősrégész terem, Őskarszt terem, 3D-vetítőterem, Csónakázás, Játszótér, Mászófal) mindegyikében vegyesen találhatóak érdekes információk, ezeket pedig izgalmas installációk, játékok, interaktív felületek teszik változatossá és könnyen befogadható élménnyé.
]A kiállítóterek után a a földbe vájt lépcsőkön lehet leereszkedni a barlangrendszerbe, ahova leérkezve jobb kéz felől, a rácsok mögött azt a kutat látni, amelynek fúrása közben a barlangra bukkantak. Az engedéllyel rendelkező barlangkutatók még mindig újabb és újabb területeket tárnak fel a barlangrendszerben. A lépcső aljánál található Lóczy-teremből balra fordulva egy 70 méteres sétát lehet tenni a száraz barlangi részeken. Itt nem árt, ha néha a lábad elé is nézel, ugyanis pár vizes rész is tarkítja az ösvényt.
]A Lóczy-termen áthaladva található a legnagyobb izgalmakat ígérő rész is, a csónakázás. A fémladikokba való beszállást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyenruháját viselő, barátságos dolgozók segítik, akik egy-egy érdekes pluszinformációt is szívesen megosztanak a látogatókkal.
A Tapolcai-tavasbarlang jelenleg összesen 180 méteren csónakázható körbe, ugyanoda érkezünk vissza, ahonnan elindultunk. A csónakok útja a víz által kialakított járatokon át vezet, amelyeket szépen ki is világítottak, és bizonyos időközönként segélykérő berendezéseket is találhatunk. Azért megijedni nem kell, ezeket eddig nem kellett gyakran használni.
A türkizkék víz körülbelül 18-20 °C-os, és a legtöbb helyen csupán derékig ér, de olyan szakasz is akad, ahol csupán pár tíz centi borítja az aljzatot. A Malom-tóba ömlő vízben a szerencsések a tavasbarlangban látható egyetlen élőlényt, a fürge csellét is elcsíphetik. Ez egy apró halfajta, amelyet a helyiek csetrinek hívnak, és ha véletlenül megpillantjuk, kívánni is ér valamit.
Nekünk a leginkább az tetszett, hogy a csónakokban magunk evezhettünk, sőt, gyakran a kezeinket és a barlang falát használva lehetett előrébb jutni, sokszor a fejünket behúzva – az élmény ennél testközelibb már nem is lehetne. A látogatóközpont belépőjegye (jelenleg 2000 forint, további árak és kedvezmények itt) a kiállításon és a filmen túl sajnos csak egy csónakázós körre jogosít.
Nyáron, főleg a borúsabb napokon hosszú sorok kígyóznak a bejáratnál. Forgalmasabb időszakokban ezért ajánlott már kicsivel a nyitás előtt érkezni, így az akár órákig is eltartó sorban állás helyett még egy sétára is jut majd idő az árnyas fákkal tűzdelt Malom-tó körül.
