A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén találtak rá egy 14. századi pálos rendi kolostor romjaira - számolt be Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze a helyszínen az MTI-nek. A kolostor eredete és története egyelőre nem ismert, a létezéséről is pusztán egy 1429-es oklevél, és egy 1978-as régészeti tanulmány tesz említést. E tanulmány alapján alapján kezdték meg most az ásatásokat Vállus község közelében a zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balaton Múzeum munkatársai pécsi régészhallgatók közreműködésével.
Az említett tanulmányban az épületegyüttes feltételezett alaprajza is szerepelt, ez alapján most a kolostor keleti falának egy 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a hozzá tartozó templom szentélyét is sikerült feltárni. Az épületromok közt talált több apró használati tárgy és maradvány is arra utal, hogy a pálos rendi szerzetesek itt önellátásra rendezkedtek be. Kerámiatöredékeket, faragott köveket, szétszórt emberi csontokat is találtak, illetve egy horgot, ami arra utal, hogy a közeli Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehozhattak.
A régészek úgy vélik, hogy a kolostort a 14. század első felében alapíthatták, azonban 150-200 év után, valamikor a 16. század elején már el is pusztult. A pontosabb datálást az írásos emlékek hiánya megnehezíti, ezért a Göcseji Múzeum munkatársai remélik, hogy a romok közt előkerül majd az alapító sírja, vagy netán a kolostor konyhája vagy hulladékgödre, amiből további következtetéseket tudnának levonni. Ezek egyelőre megfelelő források hiányában távlati tervek, a feltárás mostani kéthetes szakaszában a cél az, hogy meghatározzák a kolostor pontos alaprajzát, és a környező épületek helyét, illetve a még föld alatt rejtőző romok állagát.
További távlati terv az is, hogy a Kéktúra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak a nagyközönség előtt is.