A Tapolcát és Veszprémet összekötő 77-es út mentén találhatunk rá Hegyesd falura, ahonnan a sárga turistajelzés vezet fel a hegytetőre. A 3-4 km-es út megedzi a tüdőt a meredeksége miatt, de majdnem végig lépcsők segítik a feljutást. Az utolsó néhány méter azonban igényel némi ügyességet, ugyanis sziklákon kell felkapaszkodni a csúcsra, tehát nemcsak a lábainkra, de néhol a kezünkre is szükség lesz. Bár az eredetileg 281 méter magas vulkáni kúpra épült 13. századi várból ma már az alapköveken kívül nem sok látszik, a kilátás és a nyugalom miatt mégis megéri felmászni ide.
Egykor szűk szerpentinúton lehetett feljutni ide. Ebből és persze a rom kicsiny méretéből következtetnek a régészek arra, hogy csak kisebb gyalogos hadsereg befogadására volt alkalmas a vár.
A veszprémi káptalan iratában, 1282-ben említik először a várat. Az építtető Atyusz nemzetség kihalása után királyi várként jegyezték. A 14. század elején a Kőszegi nemzetség fennhatósága alá tartozott, akik arról híresek, hogy hatalmukat csak Anjou Károly hadai tudták megtörni.
A középkorban számos földesúr parancsolt innen. A sűrűn gazdát váltott magánvárat 1561-ben a veszprémi törökök váratlanul elfoglalták, majd Pajazit vajda vezér irányításával megerősítették. A krónikák szerint 600 pogány lovas állomásozott itt, akik rettegésben tartották a környéket. Uralmuk azonban csak három hónapig tartott, ugyanis amikor Zalaszentgrót ellen vonultak, Hosszúbereknél a magyarok meglepték őket. Parancsnokukat és a rettegett banda jelentős részét lemészárolták.
Pajazit vajdát végül a következő évben a Csobánci vár ura, Gyulaffy László ölte meg, akit az oszmán vezért hívott párbajra. Gyulaffy kopjájával már az első összecsapásnál átszúrta a török vezér testét. A monda szerint Pajazit testéből csak baltával tudták kiütni Gyulaffy kopjáját, ami zászlóstól szaladt át a vajda mellkasán. Gyulaffy és Török Bálint hadai a sümegi kapitány és a vázsonyi várnagy segítségével ostrom alá fogták a várat. Mivel úgy ítélték meg, hogy a vár alkalmatlan arra, hogy újraépítsék, leromboltatták a környék lakosságával. Így nem az ellenség és az idő, hanem maguk a magyarok pusztították el a várat.
Ma szerpentin helyett hosszú lépcsősoron juthatunk fel ide, amin kétségtelenül érdemes felkapaszkodni a panoráma miatt, de a várból már nem sokat látni.
A környező tanúhegyek sziluettje a hegytetőről. Mint egy makett darabjai, úgy rajzolódnak ki a kis hegy tetejéről a Csobánc, a Tóti-hegy, a Badacsony, a Gulács, a Hegyestű, de jó időben elláthatunk Szigligetig, sőt Sümegig is.
A faluból induló Hegyesdi Várhegy Tanösvény 9 állomásán keresztül ismerhetjük meg a környék természeti és történelmi látnivalóit. Megtudhatjuk, milyen növények érzik magukat itthon, és milyen állatok élnek a környéken.
Érdemes bejárni a környéket is, hiszen a hegy lábánál fekszik a Hegyesdi-tó, amelynek partja kiváló terep egy kis pihenésre vagy piknikre.
