Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Három elfelejtett balatoni legenda

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2015. június 9., kedd — Kaprinyák Nikolett

Fotó: Kiripolszky Csongor/welovebalaton.hu

A Balatonnál akkor derülnek ki a legjobb sztorik, ha az ember beszédbe elegyedik a helyiekkel. Nyáron gyűjtünk majd helyi legendákat, most elmesélünk három olyan történetet, amit érdemes ismerni. Tudtátok például, hogy a Balatonnál létezik egy jégbarlang, ahol régen sárkányok is éltek? Vagy hogy a Tihanyi-félszigeten található egykor óriás méretű kagylók miért éppen a kecskekörömre emlékeztetnek?

A Sárkány-barlang titka

A Balaton északi részén, a Szent György-hegy gyomrában található egy 32 méter hosszú, 10 méter mély üreg, ami a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelékei között keletkezett. A barlang különlegessége, hogy a legmelegebb nyári napokon is kifejezetten fagyos és jeges, így egyszerű halandók nem is látogathatják, csupán a barlangászok számoltak be a nem mindennapi természeti képződményről.

Fotó: Csongor Kiripolszky / welovebalaton.hu

Szent György-hegyi Bazaltorgonák tanösvény

8300 Raposka, elágazótól balra
+36 87 555 260

Nem csoda, hogy a helyiek meséket gyártottak a megközelíthetetlen Jégbarlangról, a mondák szerint itt réges-régen sárkányok éltek, amelyeket nem más, mint a hegy névadója, Sárkányölő Szent György győzött le. A Jégbarlang, vagy népies nevén Sárkány-barlang a Szent György-hegyet négy kilométeren át körbejáró tanösvény második állomásánál található.

A tihanyi kecskeköröm legendája

A Tihany környékén fellelhető kecskeköröm egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló régen jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg. Még a két világháború közötti időszakban is gyakran lehetett látni, ahogy kisgyerekek körbefogják a turistákat és pénzért kínálják nekik a maroknyi kincset, ma azonban már csak kevesen tudnak erről mesélni.

Fotó: Csongor Kiripolszky / welovebalaton.hu

A kecskekörmök keletkezéséről számos legenda kering, az egyik legismertebb Garay János meséje (Rege a tihanyi visszhangról VIII.) nyomán maradt fenn. A monda egy aranyszőrű kecskéket legeltető királylányról és az érte epekedő Tókirály, vagyis a Balaton Tündére fiáról szól, aki belehalt a szerelmi bánatba. A király pedig, hogy bosszút álljon gyermeke elvesztéséért, megátkozta a lányt: a nyájat a Balaton vizébe vezette, ezért van az, hogy "a tó máig kihányja a kecskekörmöket."

Erről a legendáról többet a Tihanyi Levendula Házban tudhattok meg.

Balatonlelle keletkezése

A déli part egyik kedvelt nyaralóhelye, Balatonlelle már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben előfordult Lelye és Belye alakban, egyházas helyként. A száraz történelmi adatokon túl azonban létezik egy kedves történet is a város keletkezéséről. Valamikor élt egy juhász, akit Balatonnak hívtak. Becsületes emberként ismerték a környéken, az emberek szívesen keresték a társaságát. Balaton egyedül nevelte leányát, Lellét, akinek szépségére és jóságára egyszer féltékeny lett egy gonosz asszony. A nő megátkozta a juhászt és leányát, és hiába próbáltak rajtuk többen is segíteni, az átkot semmissé tenni nem tudták.

Fotó: László Balkányi / welovebalaton.hu

Egy napon, mikor nagy vihar keletkezett a legelőn, Balaton és Lelle egy fa alá húzódtak az eső elől. A fa azonban nem tudta megvédeni őket sorsuktól, miután egy villám beléjük csapott, mindketten szörnyethaltak. A tragédia után a környékbeli ismerősök és barátok úgy döntöttek, hogy emlékükre a helyet Balatonlellének nevezik el.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!