Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Lesznek még jövőre is balatoni szabadstrandok?

Aktív Balaton - Cikkek

2018. augusztus 29., szerda — Molnár Zoltán

Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton

Eltűnőfélben a szabadstrandok a Balatonnál. A déli part még tartja magát, de támogatás nélkül nehéz lesz maradniuk. Az érintetteket, önkormányzatokat, a Balatoni Fejlesztési Tanácsot kérdeztük a jövőről.

Országos félelem kerített hatalmába minden Balaton-rajongót az utóbbi időszakban, ugyanis a sajtón körbeszaladt, hogy előbb-utóbb megszüntetik a balatoni szabadstrandokat. Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, a legnagyobb vízfelület a Balaton, amely szabadon hozzáférhető mindenki számára. A helyzetet sok tényező bonyolítja: egyfelől a part jelentős része nádas, amely sok helyen védett, sőt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A másik nagy halmaz a parti magánterületeké, esetleg olyan önkormányzati, állami, céges stb. területeké, amelyek le vannak kerítve az érdeklődő szemek elől, nem férhet itt akárki hozzá a tóparthoz. A harmadik halmazt alkotják azok a területek, ahol pénz befizetése ellenében mehetünk be fürdeni: a fizetős strandok mellett idesorolhatók a tóparti kempingek és szállodák is.

A negyedik, egyre szűkülő halmaz a szabadon hozzáférhető területeké, mint a parti sétányok vagy a szabadstrandok.

Fotó: We Love Balaton

Mint a fenti, a We Love Balaton Brózeréből kimásolt térképen látható, a déli parton számtalan hely van, ahol elmehetünk szabadstrandolni, de az északi részen ezt a lehetőséget szép lassan minimálisra csökkentették az önkormányzatok. A közérdeklődést a Népszava cikke robbantotta be, amely alapvetően azt a hírt kapta fel, hogy petíciót indítottak civilek a szabadstrandok megmentéséért. Törvénymódosítást és szigorúbb engedélyeztetést akarnak, hogy ne csökkenjen a szabadon hozzáférhető strandok mennyisége. Azt követelik, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a következő öt év szabadstrandos terveit és garantálják, hogy ez idő alatt nem csökken a szabad partszakaszok száma. A kitűzött szignószám 5000, cikkünk írásakor kb. 3100-nál tartanak.

A probléma összetett: államilag a szabadstrandokat nem támogatják azért, mert a cél az önfenntartó projektek dotálása, egy fizetős strand pedig az tud lenni, egy szabad viszont nyeli a pénzt az önkormányzatok szerint. Sok település ezért a parkolást tette a környéken fizetőssé, de még így sem tudja kigazdálkodni a szabadstrandok veszteségeit (költségként itt gondoljunk a parkfenntartásra, a zuhanyzókban elhasznált vízre vagy épp az utak, vízbejárók karbantartására). Ráadásul a partmenti települések idegenforgalmi adóbevételét régen még kiegészítette az állam, de ezt több lépcsőben alaposan lefaragták, így egyes települések kénytelenek voltak a fizetőssé tett strandokból bevételt kisajtolni.

Fotó: Balatonfenyves, Pozsonyi utcai szabadstrand. Kép: Heim Alexandra - We Love Balaton

Jelenleg 20 balatoni településen van 33 szabadstrand, Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes csak ilyennel rendelkezik. A számuk azonban a fenti okokból csökken, és már ott tartunk, hogy lakossági petíció és politikai felhívás is érkezett a megóvásukra. Eközben az MTI szerint a Balatoni Fejlesztési Tanács mintegy 95 állami ingatlant szeretne, ha az önkormányzatok megvennék, mert elhanyagoltak, vagy mert jól jönne nekik parti sétánynak, strandnak, kikötőnek stb. A Nemzeti Földalapkezelő nyitott a tulajváltásokra.

Ez azért is lényeges, mert minden oldal szokott a Balaton-törvényre hivatkozni. A többször módosított jogszabály legfontosabb része, hogy a szabadstrandokat is el lehet akár adni lakóparkoknak vagy fizetőssé lehet tenni, ellenben a 20. paragrafus egyértelműen kimondja: "A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján felülvizsgált településrendezési eszközökben, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására."

Van olyan hely, ahol ez jelenleg megvalósíthatatlannak tűnik. Balatonvilágoson például úgy alakult ki a településszerkezet, hogy csak a parthossz 5 százaléka szabadon hozzáférhető.

Fotó: Fonyód, Huszka utcai szabadstrand. Kép: Heim Alexandra - We Love Balaton

Megkérdeztük a Balatoni Fejlesztési Tanácsot (BFT) is, amely ugyan döntéseket nem hozhat, de törvény szabta feladata a fejlesztések előkészítése, a források becsatornázása, amivel a Balaton fejlődési irányát év(tized)ekre megszabhatja (a BFT szerepköréről bővebben itt lehet olvasni).

Két érvet hoznak fel, miért kell megmaradniuk a szabadstrandoknak:

1.) mert ezek a zálogai annak, hogy mindenki számára szabadon hozzáférhető marad a tó

2.) a hagyományok miatt, ugyanis a "szabadstrandok a Balaton tradicionális fürdőhelyeit jelentik", fontos szabadidő-eltöltési helyek üdülőknek és helyieknek is. Ezért nemhogy a fenntartásuk, még a fejlesztésük is indokolt.

Fotó: Siófok, balatonszabadi szabadstrand. Kép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A BFT távolabbra is lát: szerintük ugyan nagy terhet rónak az önkormányzatokra a szabadstrandok, de a településen emiatt megjelenő vendégek pörgetik a helyi idegenforgalmat (pl. esznek az éttermekben), ezáltal vállalkozói és önkormányzati bevételeket generálnak. Központi költségvetési forrásokat a BFT szerint is kaphatnának a szabadstrandokat fenntartó, főleg kisebb önkormányzatok. A forrásokat most a Magyar Turisztikai Ügynökség kezeli, de a BFT jelezte, ők is alkalmasak lennének a feladatra. Ők ugyanis kikutatták, hogy igény van a parti településeken fejlesztésekre, részben azért is, mert a magasan tartott balatoni vízszint károkat okoz az infrastruktúrában.

Mindenesetre optimista a Tanács, szerintük a szabadstrandok nem fognak teljesen eltűnni. A Balaton igenis képes lehet minden réteget megszólítani, érezhető is, hogy egyes kis tájegységek más-más csoportnak jelentenek vonzó célpontot. Például "a déli part lapálya, hosszan elnyúló strandjai, fövenye a kisgyermekes családok számára ideálisak", a nyugati (hévízi, zalakarosi) termálfürdők az időseknek kedveznek, az északi part pedig "kulturális, gasztronómiai és aktív turisztikai irányba mozdul el", bár ez utóbbi esetén nem részletezik, kik alkotják a célcsoportot.

Fotó: Tihany, gödrösi szabadstrand. Kép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Nyolc önkormányzatot is megkerestünk, egyedül Balatonföldvárról válaszoltak, ahol jelentős szabadstrandok és egy fizetős is léteznek párhuzamosan. Futó Zsófia sajtóreferens válaszában azt írta, a keleti és nyugati strand fizetős, a Kvassay sétány, a kikötő nyugati oldala, a Fesztivál szálloda előtti terület pedig szabadon használható. Ez utóbbi másfél kilométeres. És itt jön az érdekes és fontos rész:

"Ez az állapot a jövőben sem változik, mert a polgármester személyesen aláírta a civil kezdeményezést a szabadstrandok megóvásáért."

Ami tehát különlegessé teszi a szabadstrandokért vívott harcot, hogy mindenki egy irányba tekint. E strandok maradását akarja a kormányzat, a BFT és az önkormányzatok egy része is, bár ők nem minden áron. A nyaralók sokasága szintén érdekelt e strandolási forma megtartásában, így voltaképp két nagy kérdés marad a jövőre nézve. Az első, hogy kapnak-e forrást az önkormányzatok a veszteséget hozó szabadstrandok működésére. A második pedig, hogy meddig mehetnek el az ingatlanfejlesztők és beruházók a tópart lezárásával.

Látva a szabadstrandok eltűnésének tendenciáját, a következő pár évben mindkét kérdésre választ kapunk majd.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben