Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Mintha egy idegen bolygón járnánk – túra a Halápra, az elfelejtett tanúhegyre

Aktív Balaton - Cikkek

2019. június 24., hétfő — Chilembu Krisztina

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Egykor a Szent György-hegy és a Badacsony méltó testvére volt, ma egy különleges geológiai értékekkel és rendhagyó növény- és állatvilággal bíró tájseb, ahol néha úgy éreztük magunkat, mintha egy másik bolygó kietlen felszínén sétálnánk. Végigjártuk a félig elbányászott tanúhegy, a Haláp nemrég átadott tanösvényét.

A Haláp mostohatestvér a tanúhegyek között, hiányzó bazaltsapkája kissé lehangoló látványt nyújt a többi magaslatról. Nem szavaztak sokan bizalmat neki, amikor túracélpontot kerestek. Ráadásul sokáig tilos volt felsétálni ide, az egykori bánya nem volt biztonságos terület. A bányavállalat azonban néhány éve úgy döntött, megnyitja a helyet a kirándulók előtt, és 2019 tavaszán egy 3 km-es, két nehézségi fokú tanösvényt adtak át a tanúhegyen – vagyis azon a magaslaton, ami a 8 évtizeden át tartó bazaltbányászat során megmaradt belőle.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Haláp könnyű terep, maga a tanösvény másfél óra alatt és gyerekekkel is bejárható, viszont nagyon változatos és számos geológiai különlegességet tartogat. Az egyik pillanatban még a Tapolcai-medence panorámájában gyönyörködünk, aztán egy erdő mélyén járunk, pár száz méterrel később pedig már egy kietlen, szeles kráter közepén sétálunk.

A Tapolcától néhány km-re található Zalahalápot Nyirád (Devecser) felé hagyjuk el, a temetőn túl „bánya út” feliratú tábla jelzi, hol kell jobbra kanyarodnunk. Szőlők és présházak között, kanyargós úton sétálunk felfelé a bányához. A Haláp egy fokkal vadregényesebb, mint a többi, népszerű szőlőhegy.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Egy tágas parkolót alakítottak ki a bánya bejáratának közelében. A kilátás már innen gyönyörű: a tapolcai Y-házakra, a tanúhegyekre és a Balatonra is rálátunk. Elhaladunk a sorompó melletti kis ösvényen, és nem sokkal később már kiszúrjuk a tanösvény első tábláját.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Itt látjuk, hogy egy kisebb és egy nagyobb kört írnak le az útvonalak, amelyek az 5. állomásnál válnak szét. Egy darabig füves terepen gyaloglunk, és nem tudunk betelni a látvánnyal, majd a hosszabb körre, az erdei útra kanyarodunk. Minden nagyon egyértelműen ki van táblázva, kezdő túrázók is nyugodtan nekivághatnak a halápi vadonnak.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A legenda szerint az utolsó óriás, akit Balatonnak hívtak, Badacsony környékén élt egyetlen lányával, Haláppal egy magas sziklavárban. Neki állít emléket a hegy.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Visszatérünk a rövidebb körre, és megérkezünk a hatalmas, kietlen kráterbe. Lehetnénk egy skandináv fennsíkon is, olyan erős a szél – itt állítólag mindig az -, a geológiai formákat nézve pedig akár egy másik bolygón is. Megdöbbentő, hogy mit művelt a bányászat az egykor a Badacsonyhoz, vagy a Szent György-hegyhez hasonló tanúheggyel. Eredetileg 358 méter magas volt, most csak 291.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton
Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Már a római korban is bányászták itt a köveket, de a modern kori bányaipari tevékenység 1910-től 1990-ig tartott. Ez idő alatt több 10 millió tonna vájtak ki a hegyből, a hegytető helyén pedig egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett kráter alakult ki. És hogy hová tűnt ez az óriási mennyiségű bazalt? Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját termelték itt ki, és többek között vasút- és útépítésekhez szállították: halápi bazaltot használtak a Ferihegyi repülőtér kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez is. A bányát végül a faragott útburkolati kövek iránti kereslet csökkenése és a természetvédelem előtérbe kerülése miatt zárták be.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Haláp a Balaton-felvidék tanúhegyei között a legfiatalabb. A 6 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredményeként 5 és 6 szögletű, 20-80 cm oszlopos elválasztású bazalttömböket láthatunk a kráter oldalában. A lávakifolyások itt nemcsak függőlegesek, mint a Hegyestűn, hanem vízszintes és ferde irányban is láthatók.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A bányászat a növény- és állatvilágot is átformálta: a természetes növényzet helyett - száraz sziklás erdők, sziklagyepek – sok helyen csak a nyers kőzetfelszín maradt. A mostani flóra egyrészt az eredeti vegetáció maradványaiból áll, másrészt az ún. özönfajokból (fehér akác, magas aranyvessző, stb.) Eredetileg egészen más élőhelyet kedvelő madarak is megfigyelhetők itt, pl. az uhu vagy a vándorsólyom, de él itt hajnalmadár, havasi szürkebegy is, a meleg kőfalakat pedig imádják a gyíkok.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az apró, megmaradt csúcsra meredek lépcsők vezetnek fel. A panoráma 360 fokos, és tényleg elképesztően gyönyörű, a kilátás miatt akkor is érdemes feljönni ide, ha nem hoznak minket lázba a hely geológiai értékei.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A panoráma a Balatonra, a Káli-medencére és a Tapolcai- medencére elképesztő: az összes tanúhegy itt van előttünk, sőt, jó időben még a Somló körvonalai is láthatóak innen.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Nem érdemes kihagyni ezt a könnyű túrát, főleg, hogy biztonságosan, kiépített útvonalon járhatjuk be a Tapolcai-medence eddig méltatlanul mellőzött, a bányászat által megsebzett, mégis izgalmas tanúhegyét.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben