Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Előkelő kastélytól és legendás szállóktól a tóba szakadt Trabantig – Keszthely története képeken

A Balatonról - Cikkek

2019. július 8., hétfő — Molnár Zoltán

Fotó: BALÁZS LAJOS/Fortepan

Új sorozatot indítunk, amelyben a Fortepan képeinek segítségével mutatjuk be a balatoni települések történetét. Az első részben Keszthelyen kezdünk, amely a bőség zavarát kínálta az archívum felkutatásakor. Boldog békeidőket, fejlődést és pangás, háborút és forradalmat is átélt a főúri kastélyáról ismert város.

Keszthely hosszú múltra tekint vissza, itt már az őskorban is fel-feltűntek őseink, de az első jelentős történelmi kor a római időszak volt. Ez Fenékpusztán egy erődöt is jelentett, amit a népvándorlás korában más népcsoportok is használtak. Ezt végül a honfoglaló magyarok pusztították el, akik csak apránként telepedtek meg a területen. Egyutcás falu alakult ki az érett középkorra, majd az 1400-as évekre már vásártartó mezővárossá nőtt Keszthely.

A települést a török sosem tudta bevenni, a várrá alakított központ ellenállt az ostromoknak. A török veszély elmúltával tették rá kezüket a környékre a Festeticsek (előttük a Pethők voltak évszázadokig az uralkodó nemesi család), 1745-ben pedig el is kezdte Festetics Kristóf a kastély kiépítését. A település nőttön nőtt, egyre többen költöztek ide. Az alábbi kép 1893 körül készült és a Festetics-kastély kapuját ábrázolja. A kastély középső és keleti szárnya barokk stílusban épült fel 1745 után.

Fotó: NAGY BEATRIX JULIANNA/Fortepan

1792-ben Festetics György vágott bele az átépítésbe, a stílus ekkor már a copfba hajlott. 1804-ig dolgoztak az épületen, a déli szárny új nagytermében létrehozva a könyvtárat, de az egykori levéltár és a kápolna is György korabeli. Az alábbi képről azt írja a Fortepan, ez "Festetics Tasziló gróf kastélya. A felvétel 1895-1899 között készült." A gróf 1883-87 között bővítette megint az épületegyüttest: meghosszabbíttatta a keleti szárnyat és megépíttette az északit. A neobarokk és a neorokokó szellemében végeztette el e munkákat, a fenti kapu is neobarokknak épült. Felépült a torony, új tetőt, központi fűtést és vízvezetéket kapott a szinte végleges, ma is ismert formáját elnyert kastély.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.033 / KLÖSZ GYÖRGY felvétele /

A következő képen a móló felől nézve látható a parton "a Hullám és a Balaton szálló, a háttérben, jobbra a Festetics-kastély". A két szállóépület ma nincs a legjobb állapotban, de erősek a remények, hogy felújítják a közeljövőben az 1890-es években emelt történelmi épületeket. A Hullám az idősebb, 1893-ban építették, majd később bővítették tornyokkal, ráadásul egy 1912-es tűzvészt is túlélt. A Balatont 1895-ben adták át, ez az épület elhanyagolt vállalati üdülő volt, mígnem szintén elérték a lángok, 2008-ban pusztított itt tűz. Manapság csak a Hullám fogad vendégeket. A felvétel 1895-1899 között készült.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.144 / KLÖSZ GYÖRGY felvétele

1903, "Helikon utca a Vörösmarty utca felől nézve, háttérben a Magyarok Nagyasszonya templom" - olvashatjuk a képaláírást. A két úr kifogástalan hétköznapi eleganciája mellett meg kell említeni, hogy a templom Keszthely legrégebbi, ma is álló épülete, ami 1390 körül lett kész, bár messziről látható tornyát csak a 19. század végén kapta meg.

Fotó: FORTEPAN

Az 1908-as fotó előterét a csónakkikötő foglalja el, a képaláírás szerint "a vitorlás mögött a Sziget-strand és a hajókikötő látszik, háttérben a Keszthelyi hegység." A vitorlázás nagy múltra tekint vissza. A vízi sportokat kedvelő helyi polgárok 1879-ben alapították a Keszthelyi Csónakázó és Korcsolyázó Egyletet (később a Keszthelyi Yacht Club nevet vette fel), de ma már a József Attila Vitorlás SE is kiemelendő klubja a városnak.

Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / ERDÉLYI MÓR CÉGE / Fortepan

Helikon park, 1908. Ekkor még csak pár éve létezett a park, ami természetesen a Festeticsek területe volt, mielőtt elcserélték a várossal egy másik területre. Manapság ez Keszthely tüdeje, a szép, gondozott park, ahol sétálni, futni és biciklizni is érdemes.

Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / ERDÉLYI MÓR CÉGE / Fortepan

A Hullám és a Balaton szállók láthatók az 1908-as képen, még mindig elegáns úriemberekkel.

Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / ERDÉLYI MÓR CÉGE / Fortepan

"Keszthely, Kossuth Lajos (Fő) utca, balra az Amazon szálló, háttérben a Festetics-kastély" - olvasható az 1911-es fotóhoz mellékelt szöveg. A Kossuth manapság a város fő sétálóutcája, ami összeköti a kastélyt a Fő térrel. Előnyére változott, nagyobb a zöld sáv rajta virágágyásokkal, viszont kevesebb jármű koptatja. A 18. századi egykor fogadóból, az Amazon szállóból pedig pazar kiállító- és közösségi tér lett, a korabeli főúri utazásokat lehet megnézni itt.

Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / ERDÉLYI MÓR CÉGE / Fortepan

Sok szöveg dukál a következő, 1917-es fényképhez: "Fő tér, Premontrei gimnázium (ma Vajda János Gimnázium), rendház (ma Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskola és Kollégium) és a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom". Ezen épületek nélkül nem lenne ugyanaz a város főtere. A gimnázium épületét 1892-ben, az eredetileg ferences rendházét 1730-ban adták át, bár az utóbbiba csak pár éve költözött a szakképző iskola.

Fotó: MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / TÖRTÉNETI FÉNYKÉPEK GYŰJTEMÉNYE / Fortepan. Leltári jelzet: MMKM.TFGY.2017-11-19

"Kossuth Lajos utca 22., Goldmark Károly zeneszerző szülőházának udvara." Nagyot ugrunk az időben, a kép 1939-es keltezésű, de a ház ennél azért idősebb. 1830-ban itt született Goldmark Károly zeneszerző, a barokk ház elődje már az 1400-as években itt állt mint a Pethők kúriája. A Trianon után megcsonkított Magyarország sok üdülővárost vesztett, ez felértékelte Keszthely szerepét, ami nagy fejlődésnek indult, felparcelláztak újabb területeket, a város terjeszkedett.

Fotó: BUZINKAY GÉZA

Emlékeztek még az 1893 körül készült fotóra a kastélykapuról? Ezen a képen látható, mennyit terebélyesedett a növényzet körülötte 1940-re. Ekkor a világháború még távoli dolog volt, bár lehetett sejteni, Magyarország se maradhat ki belőle.

Fotó: LISSÁK TIVADAR/Fortepan

Az 1943-as fénykép már egy nő légoltalmi oktatását ábrázolja. Szabó Viktor egyébként megrázó erejű fotókat hagyott ránk a korabeli háborús Keszthelyről. Itt is szükség volt a légoltalomra, szórványos bombatámadások érték már az amerikai-brit bombázók hadjáratának elején is. A legnagyobb bombázás hat emberéletet követelt, de légiharc is zajlott a város légterében.

Fotó: SZABÓ VIKTOR/Fortepan

A kép, amit nem láttunk szembejönni, avagy fotós és pásztor egy 1943-as, bukolikus idillt ábrázoló képen. A háború közepén.

Fotó: SZABÓ VIKTOR/Fortepan

A menetelő katonákból is látszik, hogy nem békeidőben vagyunk. Kossuth Lajos utca, körmenet, 1943.

Fotó: SZABÓ VIKTOR/Fortepan

"Fő tér, baloldalt a Városháza, mellette a színház épülete (ma Balaton Színház)", 1944. Sugárzik a képről a kor nyomasztó hangulata a katonákkal, sisakban lévő, mozgósított civilekkel és a sárga csillagot viselő zsidó nővel. A holokausztnak a városban 800-nál is több áldozata volt. A városban egyébként 1945. március 30-án, a szovjet bevonulással ért véget a háború.

Fotó: SZABÓ VIKTOR/Fortepan

A már említett légiharcok egyik áldozata volt egy brit gép is. A képaláírás így fogalmaz: "a Keszthelyi-öbölben kényszerleszálláskor elsüllyedt Vickers Wellington angol bombázó kiemelése." A kép 1946-ban készült, a partoktól kb. 400 méterre.

Fotó: SZABÓ VIKTOR/Fortepan

Ismét a Festetics-kastély kapuja, amin megint lászik az idők szele. 1951-et írunk, benne vagyunk a Rákosi-korban, a felszámolt nemesség szimbólumát pedig elfoglalta a dolgozó nép. Az ötvenes években ugyan visszakapta a város a még az 1870-es években elvesztett városi rangját, de a keszthelyi járást és székhelyét Veszprém megyéhez csatolták, és kevés forrást kapott. Maga a kastély egyébként megszenvedte a háborút, kifosztották, ellenben egyedülálló főúri könyvtára megmenekült, mivel a front közeledtével befalazták azt.

Fotó: SZENT-TAMÁSI MIHÁLY/Fortepan

Balaton-part, 1956. Érdemes szemügyre venni a szenzációs, formatervezett, szívalakú babakocsit. Ez az év azonban megint nem hozott békét a városba, ami hamar a forradalom frontvonalában találta magát. Főleg a gimnazisták és az egyetemisták vitték a prímet, szobrot döntöttek, később harckocsis magyar alakulatok is csatlakoztak hozzájuk egészen a szovjet megszállásig (előtte volt, hogy vadászrepülő ijesztgette a tüntetőket). A megtorlás is leginkább az egyetemistákat, oktatókat érintette a forradalom leverése után.

Fotó: VOJNICH PÁL/Fortepan

Újabb életkép a ma már sétálóutcává változtatott Kossuth Lajos utcáról, háttérben a Festetics-kastéllyal, 1959-ből.

Fotó: MÉSZÁROS ZOLTÁN/Fortepan

"Fő tér, a kép jobb szélén a Magyarok Nagyasszonya templom, szemben a Kossuth Lajos utca" - olvasható a képinformáció a Fortepanon. Ekkoriban még autóközpontúbb, de így is roppant rendezett és parkosított volt a tér. A fotó 1960-as datálású, ekkoriban kezdődött el a lassú enyhülés, apránként Keszthelyre is elkezdtek csordogálni a fejlesztési források.

Fotó: INKEY TIBOR/Fortepan

A Sziget-strand látható az 1961-es képen, ami szerint erősen modernizálták az épület külsejét, nem feltétlen előnyére.

Fotó: GYÖNGYI/Fortepan

Az 1963-as fényképen a Georgikon utca 23. alatti modern épület látható az Autóker és a Magyar Nemzeti Bank helyiségeivel. Ekkoriban kezdődött el az eddig intakt, még mindig régies Keszthely kiépítése a szocializmusnak megfelelő tömbökkel, lakótelepekkel, könnyűipari üzemekkel.

Fotó: UVATERV/Fortepan

A tóparti sétány környéke Kocsis András 1962-ben készült szobrával egy 1968-as fotón. A háttérben már látható a Helikon szálló új tömbje (1971-ben nyitott csak meg), ami jelenleg a megújulását várja. (A képről azt az információt kaptuk, hogy tükrözve van, a valóságban a padok az ellenkező irányba néznek.)

Fotó: LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT / VÁTI felvétele

Tiszta Amerika: Motel a Csík Ferenc sétányon 1973-ban. Annyi információt találtunk a könnyűszerkezetesnek tűnő épületekről, hogy azok az 1959-es brüsszeli világkiállításra készültek, majd a Balaton körül építették újra őket több helyen. Végül 1985-ben bontották le a keszthelyit, a helyére a Phoenix Hotel épült fel.

Fotó: UVATERV/Fortepan

A nagy helyreállítás alatti Festetics-kastély katonákkal 1975-ben. A hetvenes évek legnagyobb eseménye az volt, hogy Keszthely visszakerült Zala megyéhez, aminek így ismét lett Balaton-partja.

Fotó: BALÁZS LAJOS/Fortepan

"A befagyott Balaton a Helikon szállónál" 1980-ban. Ekkor bezzeg még voltak kemény telek, amikor nem csak kósza jégtáblák úsztak a Balatonon, hanem fakutyázni is lehetett a jégen.

Fotó: MAGYAR RENDŐR/Fortepan

Már a Hummerek Balatonba szakadása előtt is láttunk hasonló ikonikus pillanatokat télen: "a TV Híradó operatőre a jég alá süllyedt Trabant kiemeléséről készít felvételt" 1982-ben. Többféle történetet is találtunk az okról: az egyik szerint horgászni indult a férfi, gondolta bemegy a Trabanttal, amíg tud; a másik szerint a nászajándékba kapott kocsival akart átmenni Vonyarcvashegyre a feleségéhez, hogy elkápráztassa. Mindenesetre két napba telt, mire kihúzták a 3 méter mély, jeges vízből a totálkáros kocsit. Érdekesség, hogy mindez 1982 roppant hideg telén történt, amikor egy eseményen egyszerre 48 kocsit is a jégre engedtek Fonyódon.

Fotó: RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG/VÁRKONYI PÉTER felvétele/Fortepan

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben