Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Épül, változik, de továbbra is nagyon népszerű a Balaton – 10 trend, amely formálta a 2019-es nyarat

A Balatonról - Cikkek

2019. szeptember 2., hétfő — Molnár Zoltán

Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton

Helyben toporgó közlekedés, erős nyári szezon, kiemelkedő strandételek, állandó építkezések, a nádasok fontosságának hangsúlyozása és az ingatlanárak elszállása. A számos kellemes újdonság mellett nem volt nehéz észrevenni a negatív folyamatokat is 2019 nyarán a Balatonnál, mikozben egy dolog teljesen biztos: nagyon népszerű a tó környéke és sokan jönnek ide nyaralni. A trendek alapján az látszik, hogy a következő években sok értéket meg kell védeni a környéken, de szerencsére több téren már sínen van a régió. Így láttuk az idei nyarat a We Love Balatonnál.

Fejlődik a közút, toporog a vasút

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Miközben környezetvédelmi és urbanisztikai okokból is alapvetés, hogy a közösségi közlekedést kellene előtérbe helyezni az autóssal szemben, a Balatonnál még mindig az látszik, hogy ez kevésbé működik. Miközben az M7-es új lehajtót kap Világosnál, épül az M76-os Zalaegerszeg felé, mindjárt kész a 67-es út bővítése és megvannak a tervek a 8-as veszprémi elkerülőjének dugómentesítésére is, a tömegközlekedés toporog.

Ugyan az utóbbi években vasúti téren történt sok előrelépés (déli parti és Kaposvár-Fonyód közti vonalak felújítása, a Szabadbattyán és Balatonfüred közti vonal villamosításának tervezése), de még mindig olyan alapvető hiányosságok jönnek szembe, mint az északi parti vonatokra kapcsolt InterCity-kocsik nem működő klímái (ne feledjük a helyjegy miatti felárat) és persze a csúcsidőszakokban túlzsúfolt vonatok. A buszközlekedés napközben működik, de éjszaka megáll az élet, a tó sok részén semmilyen éjszakai közlekedés nincs a méregdrága taxikon kívül.

Most már tényleg felújítják a Bringakörutat

Az ilyen nagyívű projekteknél már megszokott több hónapos csúszással ugyan, de tavasszal a nem engedélyköteles szakaszok rendbetételével megkezdődött a Balatoni Bringakör felújítása. Balatonszemesen, Siófokon, Balatonalmádin vagy épp Aszófőn aszfaltoztak újra, festettek fel, tábláztak ki szakaszokat. Ebben a cikkben össze is szedtünk öt megújult részt. Most pedig ősztől következhet az új etap Almádi és Lelle között, már ami az engedélyköteles szakaszokat is érinti.

A teljes munka 2021-ig is eltarthat, összesen 17 milliárd forintot szánnak rá. Alapvetés lesz, hogy ahol csak lehetséges, ott 3 méter szélessé válik a bringaút, a fahidakat vasbetonra cserélik, újraaszfaltozzák az érintett belterületi utcákat is, bringaszámlálókat telepítenek. Aki az utóbbi években a Bringakörúton végigtekert, sejtheti, mekkora szükség van a beavatkozásra, hiszen még mindig több helyen találunk növényzet által teljesen széttört, elhanyagolt bringautakat és logikátlan nyomvonalakat.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Főszerepben a hétvégék

Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton

Már tavaly is azt nyilatkozta nekünk sok vendéglátós, hogy nagyon fárasztó a főszezon. Mivel a nagy többség július-augusztusban tölti nyári vakációját, ez teljesen érthető, de ennek egyértelmű következménye a nagy tömeg, melyben nem könnyű helyt állni, főleg egy strandbüfében, ahol alapvető elvárás, hogy mindenki mindent azonnal akar. Az évek óta emlegetett munkaerő-probléma sem oldódott meg, így a vendéglátósok számára azért is extrém időszakról van szó, mert nehezen találnak embert, akit be lehet állítani a konyhára, pénztár mögé vagy felszolgálónak.

Vendéglősökkel beszélve ráadásul az a trend látszik kialakulni, hogy a hétköznapok és a hétvégék között nagy a kontraszt telítettség szempontjából. Hét közben még üres asztalokat is találni, ellenben a hétvégék elviselhetetlenségig zsúfoltak, főleg a frekventált helyeken, strandokon, éttermekben. És ha még ezt lehet köbre emelni, akkor a hosszú hétvégék hozzák a totális teltházat, ezt pünkösdkor vagy épp augusztus 20. környékén is lehetett tapasztalni. Visszaszorulni látszik az a korábbi trend, amikor egy család egy vagy két teljes hetet töltött a Balatonnál. Helyette inkább többször jönnek, akár több hétvégére, és ebbe a pár napba szeretnének minél több jó programot (strandolást, éttermet, biciklitúrát) belepréselni.

Már nem csak nyáron fesztiválozunk

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Hogy a fenti óhaj teljesüljön, a tónak a természeti szépségen túl is ide kell az embereket csábítani gasztronómiával, nyitva lévő helyekkel, attrakciókkal, rendezvényekkel. Ez utóbbi téren látható a legnagyobb előrelépés, ugyanis egyre több nagyobb rendezvényt tartanak meg a nyári zsúfoltságon kívül, ami miatt rengetegen felkeresték a Balatont tavaly ősszel és az idén tavasszal is. Idén májusban és június elején olyan előremutató események voltak, mint a Szent György-hegy Hajnalig vagy épp az Ultrabalaton, de már a kompkoncertek is elkezdődnek ekkor.

Ősszel pedig a szüreti és borfesztiválok mellett egyre nagyobbá növi ki magát a hamarosan kezdődő Balaton Piknik Bogláron. Sőt a szezon is körbeérhet, ugyanis a Balatonnál az advent miatt karácsonyig van élet, több étterem télre se zár be, egyre több helyen lehet műjégen (vagy ha még nagy ritkán befagy, a Balatonon) korcsolyázni, a Gasztrohegyhez vagy épp a Balaton Caminóhoz hasonló rendezvénysorozatokat is tartanak. Szóval a fesztiválszezon már kinyújtózta magát, most a közönségnek kéne ezt követnie. Főleg azért, mert már nem várhatjuk a nyári kínálattól, hogy tovább bővüljön, hiszen a naptárban így is minden nyári hétvégén van már jelentős balatoni fesztivál.

Fejlődnek a szállások, de igény van még többre

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az egyre színvonalasabb turisztikai kínálatot kevéssé követi a szálláskínálat. Ugyan egyre több a minőségi vendégház, panzió, szoba, hotel, apartman, de nem tudnak lépést tartani az igényekkel. A nyáron több vendéglátóstól hallottuk, hogy igenis szükség lenne több szállodára, melyek amúgy a főszezonon kívüli időben is vonzhatják a látogatókat (akár wellness-szolgáltatásokkal).

Persze épülget pár hotel, de inkább azt látni, hogy a tájat sokszor romboló apartmanházak és lakóparkok tömege épül, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés abban, jót tesznek-e vagy rosszat a régiónak hosszabb távon. Azt a következő pár év dönti majd el, milyen irányba mennek majd az építkezések, melyik épülettípus és szállóegység kerül majd túlsúlyba. Az biztos, hogy a fentebb leírt, zsúfolt nyári hétvégéken érezni leginkább, hogy mennyire nem elégséges a szállásmennyiség, ezen tehát lenne mit javítani, bővíteni.

Leves és jó saláta a strandon? Lehet!

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Az erős mezőnynek köszönhetően a 2015-ös indulás óta idén a legizgalmasabb Év Strandétele versenyt követhettük végig. A döntőbe egy kivétellel csak déli parti helyek kerültek, és kifejezetten nehéz volt a verseny végén győztest választani. Nagyon jó látni, hogy a szokásos strandétel kínálat mellett már jó levesekkel és salátákkal is neveznek a versenyzők, ezáltal tényleg eléri a verseny eredeti célját: bővül a minőségi strandételek kínálata. (Aki esetleg lemaradt volna az eredményről: idén a zamárdi Tiki Beach Bisztró kovászosuborka-levese nyerte az Év Strandétele díjat.) 

A versenyen és a döntős mezőnyön is láthattuk, hogy a déli part megrázta magát. Lassan itt is minden településen lesz egy olyan vendéglő, ami miatt megéri az adott faluba vagy városba látogatni, miközben a minőségi vendéglátás lassacskán legyűrűzik a strandokra is. Függetlenül attól, hogy gigantikus tömegstrandról vagy kis, meghitt fürdőhelyről van szó.

Ha összességében a balatoni gasztronómiát nézzük, idén nyáron nem jött velünk szembe annyira sok újonnan nyitó étterem, kávézó vagy büfé, mint az elmúlt években, de ez egyáltalán nem baj. Az is jó hír, hogy a korábban nyílt helyek közül próbáltak többen is újításokat bevezetni. Igazán jó és megbízható minőséget kizárólag olyan helyeken láttunk, akiknek több éves, akár évtizedes vendéglátós tapasztalata van, kreatívan változtatnak a korábbi kínálatukhoz és a többi vendéglátó kínálatához képest, mellette pedig amennyire csak lehet, környékbeli alapanyagokból dolgoznak. 

Családregények formálódnak éttermekben

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Minden évben belefutunk pár olyan történetbe, melynek lényege, hogy valami családi összefogás vagy épp örökség áll a középpontban, és a família együtt megvalósítja a gasztroálmot. De idén valahogy azt éreztük, hogy ha nem is volt sokkal több ilyen friss sztorink, egyre inkább az látszik, hogy az ilyen helyek a leginkább működőképesek. Ennek talán az az egyik fő oka, hogy ha családon belül megoldják az üzemeltetést, lepereg róluk a munkaerőhiány átka. De a külső dolgozók is szívesebben "lélegeznek" egy családi légkörben (főleg ha az békés légkör).

Az egyik legígéretesebb idén nyitott helyen, a siófok-balatonszéplaki KisKert Vendéglőben is Südy Ágnes és Horváth Szilárd, egy pár adja a hely lelkét, de a strandételverseny két döntőse is új családi történet volt. A lellei Málna Büfét egy házaspár indította útjára, a keszthelyi Pinyót pedig egy fiatal pár csinálja, egyikük nagyapjától megörökölve a helyet. A balatoni vendéglátásban esélyes, hogy a körülmények miatt ebben lesz a jövő: a kis helyi, családi vendéglőkben, büfékben, szállásokban, melyek kicsit olyanok lesznek, mint az olasz agriturismók, de épp ezért roppant szerethetőek.

Mi lesz a nádasokkal?

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Környezetvédők és szakemberek egyre jobban aggódnak a nádasok miatt, melyek a Balaton lényegi részei. Nádasok nélkül minden megváltozna, összeomlana a horgászturizmus, a vízminőség is módosulna valamelyest, és persze az egész ökoszisztéma a kardjába dőlne. A tó nagy lépésekkel halad afelé, hogy egy körbebetonozott úszómedence legyen, de ez nem lenne jó senkinek sem. A fent említett esztelen tempójú lakópark építések is sokszor helyrehozhatatlan károkat okoznak, ezt láttuk Szántódon és Balatonakalin is. A Balaton így is érzékeny a környezeti változásokra, a globális éghajlatváltozás miatt ki van téve sok káros hatásnak. Ebben a kérdéskörben minden mindennel összefügg: a felmelegedés miatt a szakemberek még több vizet akarnak a tóban tárolni, ami viszont elpusztíthatja az ingadozó vízszintet kedvelő nádasokat.

Bármerre megyünk, építkeznek

Fotó: Molnár Zoltán - We Love Balaton

A turizmus felfutásával együtt rengeteg építkezés zajlik mindkét parton. Ez a falu- és városképek szempontjából se mindegy sokszor. Év elején csak a nagy felháborodás mentette meg Keszthelyt egy felhőkarcoló építésétől, de a városban így is elkezdték a befektetők felvásárolni a még be nem épített területeket. Siófokon már látni, milyen urbánus, nagyvárosias környezet jöhet így létre, Balatonfüreden épp mostanság tapasztalják ezt meg a lakosok. Hallottunk is olyan tapasztalatot, hogy Füredről elkezdtek a nyugodtabb, békésebb környékbeli falvakba kiköltözni az őslakosok. Interjút készítettünk Balassa Balázzsal, Szigliget polgármesterével, aki pedig arról beszélt, milyen eszközökkel tudta megúszni a község eddig a megalomán beruházásokat.

Elszálltak az ingatlanárak

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Nyár elején körülnéztünk a balatoni ingatlanpiacon és különös jelenségeket figyeltünk meg. Megdőlt a fejünkben élő sztereotípia arról, hogy az északi part a méregdrága, a déli part pedig az olcsó. Inkább az a fontos, hogy mi érhető el gyorsan sztrádán vagy gyorsforgalmi úton Budapestről. Mivel a déli part végig az M7-es mentén van, a víztől pár utcányira lévő ingatlanok is méregdrágák, csak ahogy nyugat felé halad az ember (Fenyves, Máriafürdő, Keresztúr), mérséklődnek az árak. Az északi part nehezebben megközelíthető részei se szálltak el annyira, de mindkét partra igaz, hogy a vízközeli ingatlanok árai lassan elérik a tetőpontot. Aki normál áron akar vásárolni, az már a pár kilométerre lévő háttértelepüléseken nézelődik. Ahol ez a folyamat szintén felnyomja az árakat.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben