Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Hatalmas tavak rejtőznek a Balaton-felvidék alatt, és nem is tudunk róluk

A Balatonról - Cikkek

2019. november 13., szerda — Chilembu Krisztina

Fotó: Egri Csaba

Tudtad, hogy a Tapolcai-tavasbarlang csak az egyik a kisváros barlangjai közül? És azt, hogy a város alatt találhatók az ország legnagyobb vízfelületű barlangi tavai? A Balaton-felvidék természeti kincseinek egy részét a földfelszín alatt találjuk, és többen heti rendszerességgel a föld alá másznak, hogy jobban megismerjék ezeket, sőt, eddig ismeretlen helyeket fedezzenek fel. Helyi barlangkutatók meséltek nekünk.

Tapolcáról sokaknak Tavasbarlang ugrik be a Malom-tó és az Y-házak mellett, de a rövid szakaszon csónakázható barlang valójában csak egy nagyon rövid része a város alatt húzódó rendszernek. Tapolca barlangjai együtt kb. 15 km hosszúak (de a becslések szerint az is lehet, hogy 20 km-nél is hosszabbak), és ezzel Magyarország negyedik leghosszabb barlangrendszerét adják ki. Az itt található barlangok nem véletlenül nem látogathatók: jelentős részük „kúszóbarlang”, ami azt jelenti, hogy szűk réseken, barlangász-felszerelésben kellene átpréselni magunkat, hogy a nagyobb termeket megcsodálhassuk.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Gyógybarlang és föld alatti tavak

A Kincsesgödör nevű üreg bejárata egy körforgalom mellett található. Senki nem gondolná, hogy a kör alakú akna egy barlang lejáratát rejti – itt találkozunk a Szilaj Rezső által vezetett Plecotus Barlangkutató Csoport néhány tagjával, akik azért jöttek el, hogy folytassák a Kincsesgödör összekötését a föld alatt a rendszer többi barlangjával.

Egy pár száz méteres barlangról van szó, ami régebb óta ismert, mint a barlangrendszer többi része, mivel a bejárata könnyen megközelíthető volt – egy tölcséres beszakadás alján nyílt - meséli Mészárosné Hardi Ágnes barlangász, a Plecotus tagja. Most egy 11 méter mély, lezárt betongyűrűbe ereszkedve lehet lejutni a barlangba, amely a karsztvíz-szint természetes süllyedése következtében került szárazra.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton
Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Már korábban írtunk arról, hogy az 1903-ban felfedezett Tavasbarlang volt az első barlang Magyarországon, amit villanyvilágítással láttak el, és turisztikai célokra is használtak. Teljes hossza 3280 méter, de nagyobb része víz alatt van. Kb. 70 métert lehet bejárni gyalog, és nagyjából 180 méteres szakaszon lehet csónakázni a kristálytiszta, türkizkék vízen, ami a legtöbb helyen csupán derékig ér, de a legnagyobb teremben 3 méteres mélység felett lebegünk. A bauxitbányászat miatt karsztvízszint-süllyedés következett be, a víz ekkor sok évre eltűnt ebből a barlangból, ez volt az a pont, amikor a barlangrendszer korábban ismert 1 kilométeres hosszát 3200 méter fölöttire növelték a barlangászok.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A Kórház-barlangot 1925-ben, a kórház területén található tüdőpavilon építésekor fedezték fel. Akkor nem igazán foglalkoztak vele, a barlang feltérképezése 1937-ben kezdődött el Kessler Hubert jóvoltából. A hetvenes évek óta gyógybarlangként használják néhány termét: a levegője terápiás hatású a légúti megbetegedésekre. A barlang feltárását a tapolcai barlangászok folytatták, az ismert szakasz háromszorosát fedezték fel, és a több mint 2 km-s rendszert összekötötték a Tavasbarlanggal. Egy 18 méter mély tavat is találtak, és itt van Magyarország egyik leghosszabb, legkellemetlenebb szűkülete, amin csak gyakorlott barlangászok képesek átküzdeni magukat. A névadás egyébként a felfedezők joga, ilyenkor pedig a humoros megoldások is gyakoriak: az egyik tapolcai szakasz, ami igen szűk és hosszú, a Mogyorószaggató nevet kapta.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A 9 km-es Berger Károly-barlang kutatását 2002-ben kezdte meg a Plecotus csapata, és a nemzetközi sajtóba is bekerültek, amikor Mészárosné Hardi Ágnes, Horváth Sándor, Piri Attila és Szilaj Rezső 2010. november 26-án felfedezték a Berger Károly-barlang csodaszép föld alatti tavait , amelyek Magyarország legnagyobb vízfelülettel rendelkező barlangi tavai (23 illetve 25 méter átmérővel). Egy év múlva kapcsolták össze a járatokat a Kórház-barlanggal.

A beszélgetés közben felmerül bennünk, hogy elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehet olyan részére lépni világnak, ahol még nem járt előttünk senki, és nem tudjuk, mit találunk a következő néhány méteren. Ez azonban ritkán adatik meg az aktív barlangászoknak is, a csapat évtizedek óta nagyon keményen dolgozik, hetente több alkalommal tűnnek el a város alatt valamelyik, csak általuk ismert lejáraton, és sokszor csak nagyon keveset haladnak, ha távolságban mérjük az erőfeszítést.

Fotó: Egri Csaba (Berger Károly-barlang)

Kiépíthető barlang is van a közelben

A csapat tudományos méréseket is végez, ezenkívül a Keszthelyi-hegység barlangjait is aktívan kutatja. A Nemesvita és Balatonederics feletti fennsíkon jelenleg a Kessler Hubert-barlangba ereszkednek le rendszeresen. „Míg a tapolcai barlangok többnyire szűk és vízszintes irányban terjednek, a keszthelyi hegységben aknabarlangok alakultak ki” – mondja Mészárosné Hardi Ágnes. Ilyen aknabarlang a Csodabogyós is, ahol a vezetett túrákon kb. 60, vagy akár 90 méteres mélységbe viszik le az arra vállalkozó amatőröket.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Plecotus által feltárt Kessler Hubert-barlang Magyarország ötödik legmélyebb és hatodik legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja – több mint 200 méterre nyúlnak le a járatai, és van olyan aknája (Szent Hubertusz), ami önmagában 75 méter mély. Ez a barlang nemcsak a méretei miatt különleges. A függőleges és a vízszintes szakasz egy egységet képez, ezenkívül itt szabad szemmel látható a dolomit és mészkőrétegek egymásra való átmenete, mondta el telefonos interjúban Szenthe István geológus. Ez azért fontos, mert máshol csak a víz alatt lehet vizsgálni ezt a jelenséget, ami rengeteg információval szolgál a kutatók számára a geológiai folyamatok tanulmányozása során. Szenthe István szerint ezt a barlangot idegenforgalmi célokra is érdemes lenne használni, egy második Baradla-barlang lehetne - de annál sokkal jobban megközelíthető helyen.

Fotó: Egri Csaba (Berger Károly-barlang)

Mászárosné Hardi Ágnes szerint ugyanakkor fontosabb a barlangok megőrzése: „Minden barlang, amit megnyitunk, károsodik a látogatástól, ezenkívül nagyon költséges a kiépítése, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy érdemes-e beáldozni. Elég egyet megnyitni ebből a típusból, és aki erre kíváncsi, meg tudja nézni a Csodabogyóst.” A Tapolcai-tavasbarlang látógatóközpontjában 3D-s képeket is láthatunk a közeli barlangokról, de aki le is akar menni, megkeresheti a barlangkutató csoportokat, és csatlakozhat a tapolcai nyílt túrákhoz, amelyek során a Kincsesgödör és a Kórház-barlang járatait lehet megismerni, teszi hozzá a barlangász.

Fotó: Egri Csaba (Kessler Hubert-barlang)

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben