Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Kincsem utódait nevelték Keszthelyen

A Balatonról - Cikkek

2017. augusztus 14., hétfő — Iski Szilvia

Fotó: Vadász- és Versenylap (1906. január 1., 18.)

Miközben Kincsem 1876 és 1879 között lenyűgözte a világot, Keszthelyen a Festetics család is komolyan foglalkozott azzal, hogy sikeres versenylovakat neveljen. Festetics II. Tasziló szenvedélye volt a versenyzés, saját lovaira mégsem fogadott, pedig volt, hogy az általa nevelt ló 50 hosszal nyert versenyt. Egy másik lovát pedig kilenc nyert verseny után Kincsem utódjának kiáltották ki, és detektív vigyázott rá, nehogy baja essen.

Fenékpuszta

8360 Keszthely, Fenékpuszta
+36 83 314 144

A keszthelyi Festetics család története során sokat tett a magyar lótenyésztésért: 1797-ben Festetics I. György Fenékpusztára telepítette a szentai ménest és az általa alapított Georgikonon belül 1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt, ezzel is megalapozva a Festetics-ménes hírnevét. Fia, László a reformkorban induló lóversenyek javára komoly pénzdíjakat ajánlott fel. Ő hozta a ménesbe az első arab lovakat is. László idősebbik fia, I. Tasziló tekintélyes katonai karriert futott be, lovassági tábornoki rangig jutott. Ő volt Ferenc József főlovászmestere, bár ez a cím inkább protokolláris volt. Perdóci ménese az 1882-i bécsi lókiállítás egyik „legszebb collectiója” volt. A Festetics-ménes igazi aranykora unokaöccse, II. Tasziló idejében érkezett el.

Fotó: Wikimedia Commons

Saját lóra nem fogadott

1868-ban Festetics II. Taszilónak lovai különféle lóversenyeken futottak, mérsékelt sikerrel. Egy évvel később, 19 éves korában már a Magyar Lovaregylet tagja volt. Ifjú korában gyakran tartózkodott a lóversenyzés szülőhazájában, Angliában, egyebek mellett Oxfordban végezte jogi tanulmányait. Baráti kapcsolat fűzte többek között a walesi herceghez, a későbbi VII. Edward angol királyhoz, akivel magyarországi látogatásai során gyakran találkozott, sőt Keszthelyen is vendégül látta.

Fotó: Österreichische Nationalbibliothek

Az 1870-es évektől többször treníroztatta versenylovait angol földön. Bár ez az időszak leginkább Kincsem sikereiről szóltak, II. Tasziló lovai közül Brigand és Eberhard kiemelkedő diadalokat arattak. Előbbi Európa, de talán a világ egyik legnehezebb akadályversenyét, a pardubitzi versenyt nyerte el három alkalommal 1875 és 1878 között, míg utóbbi a Festetics-lovak első angliai sikerét érte el Newmarketben 1876-ban a First Walter Handicap megnyerésével. A fogadás távol állt a gróftól, saját lovaira sohasem fogadott, ám 1878-ban Kincsem goodwoodi futása alkalmából kisebb vagyont nyert, másfél százezer forintot, ahogy a korabeli sajtó írta.

Fotó: Wikimedia Commons

Rokonságban Sándor cárral

Az 1880-as évek több szempontból is szerencsésen alakultak II. Tasziló számára. 1880-ban feleségül vette Mary Victoria Hamilton skót hercegnőt, aki korábban Albert monacói herceg felesége volt (1880-ban a pápa érvénytelenítette ezt a frigyet). Mary Hamilton révén a Festetics család európai uralkodókkal került rokonságba, például Ferenc Józseffel és feleségével, Erzsébettel, III. Sándor orosz cárral és Károly román királlyal.

Fotó: Wikimedia Commons

Festetics-kastély

8360 Keszthely, Kastély utca 1.
+36 83 312 191

A felhőtlen évek azonban megszakadtak. 1883-ban egy hét leforgása alatt elhunyt II. Tasziló nagybátyja és édesapja, II. György is. A 30 éves gróf megörökölte a teljes családi vagyont. 1887-re lett kész a keszthelyi kastély átalakítása. A gróf külön gondot fordított a fenéki telivér ménes állományára és istállóira is. „A legelső tehetség”, Fenék négy versenyt nyert meg, a leghíresebb versenye 1886-ban a berlini derby volt, ahol 50 (!) hosszal győzött. A korabeli lapok híradásai szerint II. Tasziló ennek örömére egy vödör pezsgőt itatott meg vele. Eberhard csikója, Bulgar tizenegy versenyéből nyolcszor vitte diadalra az aranysárga-kék színeket.

Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton

Az 1890-es években folytatódott a sikerszéria. Budapest, Bécs, Berlin és a többi európai város lóversenypályáin a Festetics-ménes lovainak neve garanciát jelentett. A Fenék-utód Dornröschen, valamint Perle d'Or, Duncan, Douglas és a társaik nemcsak győzelmeket és míves díjakat hoztak gazdájuknak, hanem komoly pénzösszegeket is. Ezekből is látszik, milyen következetes és szakszerű tenyésztési munka folyt a fenéki birtokon. II. Tasziló közben több rangos lovas egylet vezető tagja is lett és az angol Jockey Club tiszteletbeli tagjává választotta.

Fotó: Vadász- és Versenylap (1906. január 1., 18.)

Patience az új Kincsem?

A XX. század elején ott folytatódott a Festetics-versenylovak sikertörténete, ahol a XIX. században abbamaradt. A híres lovak közül messze kiemelkedett a Krúdy Gyula által is megörökített Patience, aki 1904-1905-ben kilenc futamából valamennyit megnyerte és több mint félmillió koronát nyert. A lóra nagyon vigyáztak. Mikor észrevették, hogy az oldalát mindig az istálló falaihoz dörzsöli, kipárnázták a falakat. 1905-ben, amikor már az új Kincsemet látták benne, detektív vigyázta a pályán kívüli lépteit. Leghíresebb díja, a Király-díj ma is megtekinthető a keszthelyi Helikon Kastély kiállításán.

Fotó: Vadász- és Versenylap (1906. január 1., 19.)

II. Tasziló előtt felcsillant a remény, hogy újra van egy olyan lova, amely az angol versenypályákon is sikert arathat. Maga az angol király, VII. Edward is látni szerette volna Ascotban a csodalovat. Ám ez mind csak álom maradt. 1905 augusztusában a lovat félrepatkolták, így rövid, ám nagy sikerű karrierje véget ért.

A Nagy Háború árnyékában

1914-ben kitört az első világháború. II. Tasziló fia, III. György a szerb és az olasz fronton harcolt, a család Keszthelyen hadikórházat tartott fent. A lóversenyek a háború alatt szüneteltek és senki sem tudta, mi lesz a sorsuk a telivér versenylovaknak. 1915-ben a háborús helyzetnek köszönhetően az angol Jockey Club kizárta sorai közül az egyiptomi khedive mellett gróf Batthyány Elemért és az 1911 óta hercegi címet viselő II. Taszilót is.

Fotó: Fortepan

A herceg utolsó, nagy reményekre jogosító lova, Pázmán – Patience unokája – karrierje éppen a háború végére esett. 1918 és 1920 között veretlen volt, ám nem tudta megmutatni, hogy valójában mi is rejlett benne. A pesti lóversenypálya is áldozatul esett a történelemnek: 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején felszántották. II. Tasziló lassan visszavonult a lovas egyesületek életéből. Fiát, III. Györgyöt 1918-ban beválasztották a Magyar Lovaregylet és az Osztrák Jockey Club igazgatóságába. Az elődök tevékenységét már ő vitte tovább.

Egy karakteres öregúr a lóversenypályán

II. Taszilónak az 1920-as években tragédiában és elégtételben egyaránt része volt. 42 évnyi boldog házasság után 1922-ben elhunyt felesége, Mary Hamilton. 1925-ben II. Tasziló láthatta az új budapesti lóversenyteret és az angol Jockey Club helyrehozva a háborús döntését, ismét tiszteletbeli tagjává fogadta a herceg urat gróf Batthyány Elemérrel együtt. A Festetics-ménes életét már III. György irányította, azonban II. Tasziló 1933-ban bekövetkezett haláláig gyakori vendége volt a lóversenyeknek: „Szalonkocsija minden derbyhez, minden nagyobb versenyhez elindult a sovány, elegáns öregúrral, akinél karakterisztikusabb főura nem igen volt európai lóversenypályának.”

Fotó: Vadász- és Versenylap (1906. január. 1., 28.)

A cikkhez felhasználtuk: Őszi Kornél A magyar lóversenyzés száz éve (Urlovasok Szövetkezete, Budapest, 1927) és Iski Szilvia A keszthelyi Festetics család története (A Helikon Kastély és kiállítása, 2017) című könyveket, valamint a Vadász- és Versenylapok, a Magyarország, a Keszthelyi Hírlap és Az Est című újságok korabeli számait.

A cikk szerzője a a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történész-muzeológusa.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben