Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Aki HegyBort vesz, a balatoni szőlők jövőjét támogatja

Bor & Gasztro - Cikkek

2019. július 10., szerda — Chilembu Krisztina

Fotó: Hirling Bálint - We Love Balaton

A HegyBor a balatoni borpiramis második szintje, ami a gasztronómia, a hűvösebb időszakok és a nagy beszélgetések bora, célja pedig, hogy az adott szőlőhegy identitását jelenítse meg. Dr. Fiáth Attilával, nemzetközi borakadémikussal és Kovács Tamással, a Szent Donát Birtok borászával beszélgettünk a HegyBorok jelentőségéről, akik azt is elmondták, mi köze a drágább HegyBornak a balatoni szőlő fennmaradásához.

Ha a BalatonBor a nyár bora, akkor a HegyBor évszaka az ősz és a tél. Míg az előzőt a nyaralók teraszán, a strandon vagy egy borbárban, fröccsben vagy egy könnyebb ételhez érdemes fogyasztani, a HegyBor a tartalmasabb étkezéseket, a komolyabb, beszélgetős estéket kíséri.

Röviden összefoglaljuk, mit jelent a borpiramis és mit nevezünk HegyBornak: a borpiramis az egész országra vonatkozó modell, amit Dr. Fiáth Attila dolgozott ki, és amit a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is elfogadott stratégiaként. A csúcs a tokaji aszú, az alatta levő három szint - a dűlőbor, a települési és a régiós bor - minta minden borvidék számára.

A Balatonnál a piramis az olaszrizlingre építkezik. A régiós bornak a BalatonBor feleltethető meg, a települési szint a HegyBor, ami balatoni olaszrizlingből készül, de a szőlője csak meghatározott földrajzi termőterületekről, hegyekről származhat. A harmadik szintet a dűlős borok képviselik majd. (A borpiramis jelentőségéről ebben a cikkben beszélt a szakértő, a HegyBorokról pedig itt írtunk részletesebben.)

Fotó: Hirling Bálint - We Love Balaton

A HegyBor logikája nem új találmány

Dr. Fiáth Attila nemzetközi példaként Burgundiát említi: itt már régóta létezik ez a hármas tagoltság, és az újvilági országokban is egyre több helyen alkalmazzák ezeket a kategóriákat. „Ez a modell tökéletesen illeszkedik abba a koncepcióba, amit a balatoni borászok követnek, és amit a Balaton és a környéke is életre hív” – mondja Dr. Fiáth Attila. Itt HegyBor a második szint neve, mert a hegyek sajátosságait mutatja meg. Míg a BalatonBornál az egységesség a fő cél, a HegyBoroknál az egyes klaszterek közötti különbség bemutatása a lényeg.

A termőhelyi piramis komoly külföldi borvidékeken már régóta olyan alapvetés, ami a Balatonon is jól tud működni – teszi hozzá Kovács Tamás. „Ha visszatekintünk a háború előtti időkre, azt látjuk, hogy lényegében a HegyBor logikája szerint gondolkoztak az emberek, amikor balatoni borokat ittak. „Somlait” ittak, csopakit, arácsit, badacsonyit, Szent György-hegyit, és nem a fajtákról beszéltek. Annak idején vegyesen ültették és házasították a borokat, és inkább az arányok voltak meg a fejekben. Mindenki tudta, hogy a badacsonyiban ott van a kéknyelű, a somlói borban a juhfark, és hogy csopaki az olaszrizling mellett furmintból is készül. A hegyek identitása a pohárban is megjelent, az emberek, akik ott éltek, a heggyel azonosultak, így nevezték a tágabb környezetüket.”

Fotó: Hirling Bálint - We Love Balaton

A HegyBoroknál a különbség erény

A HegyBorok a régióról is sok mindent elárulnak, már azzal, hogy léteznek. Dr. Fiáth Attila szerint: „Az, hogy egy térség különféle szintű, jól körülhatárolt, definiálható borstílusokkal rendelkezik, és hogy érződik, hogy emögött van együttműködés, már önmagában egy nagyon jó üzenet. Ezáltal az egész térségre és a borkultúrára hívjuk fel a figyelmet. Az pedig, hogy a borokat, amelyek kezdik magukban hordozni a hegyek sajátosságait, lehet kóstolni, összehasonlítani, egy plusz élményt ad az ide utazóknak”.

A borpiramisba kerülő borokat a BalatonBoroknál az ún. ORIGO kóstolással választják ki az adott régió borászai. Nem a legjobb borokat emelik ki, hanem egy egységes borstílust határoznak meg. Míg a BalatonBorok esetében egy egységes origót kell definiálni, a HegyBoroknál minden egyes hegy esetében más az origó. Dr. Fiáth Attila szerint ez leginkább arról szól, hogy egy minőségi szintet határozunk meg, ami egyértelműen elkülöníthető a BalatonBortól, hogy aki kóstolja, azonnal érezze, hogy HegyBort, és nem egy BalatonBort iszik.

Fotó: Hirling Bálint - We Love Balaton

„A HegyBort máshogy kell értelmezni. A kóstolók tanulsága többek között az, hogy a borászoknak sokkal nagyobb megértéssel kell viseltetniük a másik vidékekről származó borok iránt. Amíg a BalatonBornál lehet „büntetni” azt, aki kilóg a sorból, itt tudomásul kell venni, hogy egy északi parti és egy déli parti HegyBor között van különbség, és hogy ennek pont ez az értéke. De ahhoz, hogy tudatosuljon, hogy a különbség egy erény, nagyon sokat kell még kóstolni, és megismerni külföldi borvidékeket” – mondja Dr. Fiáth Attila.

Fotó: Szabó Miklós - Gasztropiknik

A palackszámra vonatkozóan sincsenek olyan megkötések, mint a BalatonBornál. Míg a BalatonBor egy új termék a pincészetek termékpalettáján, a HegyBorok eddig is léteztek, hiszen szinte minden termelőnek van egy olyan olaszrizlingje, ami azt adott hegyet tudja képviselni. Ha valakinek ez a fajta bora 1500, vagy 8000 palackban készült eddig, akkor ez nem változik. Itt az a cél, hogy a hegyek és a termelők jobban meg tudjanak jelenni, már meglévő termékeket kell egy koncepcióba összevonni, magyarázza Kovács Tamás. A Csopaki borvidéken például 70-80 ezer palack készül ebből a kategóriából.

A kóstolók alapján kiderült, hogy 14 pincészet palackozhat 2018-ból HegyBort. Badacsonyi, füredi, kislaki, csopaki és Nivegy-völgyi borászatok borait kereshetjük majd ebben a kategóriában. Szembetűnő, hogy sok HegyBor készül majd Tagyon és Szentantalfa környékén, a déli parton viszont csak egyetlen "hegyen", a Kishegyen lesz ilyen. A pincészetek listáját ebben a cikkben tettük közzé korábban.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A HegyBoroknál nem „hegyekben” kell gondolkozni

Felmerült a kérdés, hogy mi lesz az olyan „kisebb” hegyekkel, mint például a Csobánc. A borakadémikus szerint a HegyBor esetében nem feltétlenül „hegyekben” kell gondolkozni, hanem különböző klaszterekben, amelyek a mezoklíma, a mikroklíma és a talaj különbségei alapján alakulnak ki. Kovács Tamás az összefogás fontosságát emeli ki: „Nem a hegy mérete, hanem egy termelői közösség és a műhelymunka megléte fontos az adott hegyen” – mondja. „Ha például a Csobáncon van két-három olyan termelő, akik összeülnek kóstolni és megpróbálják tudatosan megfogalmazni, hogy mi is a Csobánc, akkor onnantól van ilyen HegyBor. Kérdés, hogy melyek azok a hegyek, ahol ez megvan, és ahol a termelők elkezdenek ezen gondolkozni és dolgozni”. (A Csobánc csak példaként szerepel a cikkben. - a szerk.)

Fotó: Hirling Bálint - We Love Balaton

Az összefogással egyébként a borász tapasztalatai szerint nincs gond, legalábbis Csopakon. „Azt egyik generáció sem vitatja, hogy a Balatonnak van egy régiós fajtája, amivel foglalkozni kell, az olaszrizling mindenkinek fontos téma, és nem találkoztam olyannal, aki a hármas tagolást kikezdte volna. A viták a technikai dolgok körül folynak, például a bírálati folyamat miatt vagy eredetvédelmi kérdésekben. (A HegyBorok közül ugyanis a Csopaki az első, ami ezt önálló eredetvédelmet kapott, a cél pedig az, hogy hosszú távon a többi történelmi szőlőhegy is kövesse ezt a példát).

"Minden eladott palack tőkéket tart életben"

A HegyBorok esetében egy teljesen más kommunikációra van szükség. Már csak azért is, mert a magasabb minőség  palackonként 3-4 ezer forintos, vagyis drágább árfekvést jelent. A HegyBor tehát nem olcsó, de itt sokkal többről van szó, mint az árcímkéről. A megvásárlásával ugyanis hosszú távon a balatoni szőlőtermelés létezését is támogatjuk.

Kovács Tamás szerint az ingatlanárak nyomásával és az egyre szaporodó betonfelületekkel a balatoni szőlőkultúra évei meg vannak számlálva: “A túlhevült ingatlanpiac komoly nyomást helyez a tóra néző szőlőhegyekre. A Balaton olyan problémával küzd, amivel a világ legkedveltebb turisztikai helyei, és ez a folyamat végső soron a táj pusztulásához vezet. Az, hogy ennyien akarnak építkezni a dűlőkben, aláássa a Balaton értékeit: az a szőlőhegy ugyanis, ami beépül, már rövid távon kertvárosi jellegűvé válik és leértékelődik” - mondja.

Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton

A borász szerint ugyanakkor a rendezett szőlőhegy és az összefüggő szőlők látványa rangot, presztízst és stílust ad a Balatonnak. “Ahol a szőlő megmarad, ott hosszú távon az ingatlanok értéke is a sokszorosára emelkedik, a szőlőkkel tehát mindenki csak jól jár. Számomra a HegyBor a balatoni tájvédelem jelképe is. A jobb fekvések miatt a hegyeken mindig komolyabb tételek készülnek, és ez igazolja a hegyborok magasabb árát. Minden eladott palack tőkéket tart életben olyan szőlőhegyeken, ahol jelenleg a beton akarja megvetni a lábát” - fejti ki.

Az ingatlanár Dr. Fiáth Attila szerint is nagyon nagy probléma. Sokan vásárolják fel a területeket, de nem azért, hogy borászkodjanak, aki pedig szőlőt akar termelni, annak kívülről szinte lehetetlen belépni. Ha mégis sikerül, akkor az ingatlan ára kitermelhetetlen, mondja. „Azokon a területeken, ahol bekövetkeztek ezek az ingatlanár-emelkedések, például Burgundiában, Bordeaux-ban, vagy Toszkánában, ott alapvető volt a tájkép megőrzésének a védelme, és az, hogy nem lehet nyaralókat építeni - különben vége a borvidéknek.”

Fotó: Hirling Bálint - We Love Balaton

Míg a BalatonBorok már húsvét környékén megjelennek a piacon, addig a HegyBorok általában ősszel vagy év végén kerülnek forgalomba. A HegyBorokkal főleg a pincészeteknél, kisebb borkereskedésekben és az éttermekben találkozunk, de van olyan csopaki HegyBor (Jásdi), amit a szupermarketek polcain is megtalálunk.

A HegyBorok listája: 


Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben