Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Ilyen lehet a bivalymennyország

Bor & Gasztro - Cikkek

2018. október 2., kedd — Chilembu Krisztina

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Zalaköveskút egy apró falu Zala megyében, Hévíztől 10 km-re. Magyarország egyik legkisebb települése, 30-nál is kevesebb lakosa van. Minden lakójára legalább öt bivaly jut, ha a néhány házból álló település végén található Tarkarét biofarm állományával számolunk. Az őshonos bivalyok stresszmentes élete a szabadban telik, biotakarmányt kapnak, húsukra pedig egyre nagyobb a kereslet.

A Tarkarét modern, látványkonyhás, vendégeket fogadó házának teraszáról belátni a 250 hektáros gazdaság egy részét. Az asztalon házi szörp és hajszálvékonyra szelt, szárított sonka vár minket. Bivalycombból készült.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A falról egy bivalytrófea néz ránk szigorúan, egy megbecsült tenyészbikáé volt - meséli Osvald Zsófi, aki párjával, Hajnal Györggyel együtt vezeti a farmot, és gondozza az itt élő őshonos állatokat. Zsófi számára ménesgazda és lovasedző végzettséggel az egyetem után nem volt kérdés, hogy vidéken akar élni, és lovas turizmussal, illetve gazdálkodással akar foglalkozni. György Erdélyben nevelkedett, a nagyszülei ismertették meg vele az állattartás alapjait. Később Budapestre vitte az útja, de nem érezte jól magát, és egyértelművé vált, hogy vissza szeretne térni a gazdálkodáshoz.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A 2013-tól üzemelő biofarm tulajdonosa kereste meg őket, Zsófiék pedig igent mondtak. Lassan hat éve felügyelik az állatok legeltetését, tenyésztését, a takarmányozást és az egyéb rengeteg teendőt. Zsófi azóta „többet ül bivalyháton, mit lóháton” - meséli, és nagyon boldog így.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Ahol jó bivalynak (is) lenni

A magyarországi szántók nagy részét a bivalyok törték fel - mondja György. Könnyen szelídíthető, az emberhez ragaszkodó, nagyon szívós és erős állatok, amelyek többször is a kihalás szélére kerültek. A Tarkarét biofarmon stresszmentes életet és vad őseik természetes életkörülményeit igyekeznek biztosítani nekik: az év 365 napját a szabad levegőn töltik, réteken, völgyekben és fennsíkokon legelnek. Több hektárnyi erdő is a rendelkezésükre áll, ha el akarnak bújni a nap vagy a szél elől. Itt termelt bio takarmányt kapnak, a borjak pedig anyatejen nőnek fel. Ez elképzelhetetlen a tejtermeléssel is foglalkozó gazdaságokban.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Mikor Györgyék csatlakoztak a farmhoz, 18 bivalyról kellett gondoskodni most már 150 legelészik a területen - szürke marhákkal, magyar tarka tehenekkel, kecskékkel, hortobágyi rackákkal és néhány parlagi szamárral együtt. Ez az ideális létszám ekkora területen, a tulajdonos tudatosan nem növeli a jelenlegi állományt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Meg is tudnak sértődni, ha nem kapnak elég simogatást

Lesétálunk a karámokhoz. Zsófi messziről megmondja, hogy melyik bivaly közelít hozzánk kíváncsian, melyik az, amelyiket muszáj megsimogatni, és melyik az, amelyik inkább a háttérből szemléli az eseményeket. Mindegyik állathoz köthető egy történet, mindegyik egy egyéniség. Örökítik is a tulajdonságokat: a nagyon kedves bivalytehenek borjai is cukik és kíváncsiak, és volt már kezelhetetlen bivalyuk is, akinek a borja is hasonló volt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

„Az is a munkánk része, hogy minél többet legyünk közöttük. Legeltetünk, áthajtjuk őket az egyik legelőről a másikra, ellenőrizzük a kerítést, koordináljuk a vágást és a húseladást” - ezt már bivalyhátról mondja Zsófi. Az növénytermesztéssel foglalkozó kollégáikkal együtt a legelők karbantartása, tisztítása is a feladatuk, fontos, hogy a legelők minden évben el tudják látni elég takarmánnyal az állatokat.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A bivaly érzelgős állat, nagyon ragaszkodik az emberhez, ha simogatod, könnyezik - teszi hozzá György. Tényleg igénylik, hogy az ember rendszeresen bemenjen hozzájuk, foglalkozzon velük, meg is tudnak sértődni, ha ez nem történik meg.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A biofarmon élő bivalyok részt vesznek egy őshonos állatfajták megőrzésére irányuló programban. Míg a 19. században még 150 ezer bivaly legelészett a történelmi Magyarország területén, ma pár ezer körüli a bivalyállomány, szükség van a legjobb gének átörökítésére, megőrzésére - mondja György. Közben szamarak jönnek hozzánk barátkozni, az egyikük időnként jelképesen oldalba lök minket egy kicsit. Ő így fejezi ki, hogy azt szeretné, foglalkozzunk vele is.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Bivalyhús elvitelre

A Tarkaréten hetente háromszor lehet átvenni az előre megrendelt bivalyhúst (a neten le lehet foglalni a húsrészt és a mennyiséget is.) A vágóhídról érkező, vákuumcsomagolt húsokat hűtőkamrában, 2 Celsius fokon érlelik. És hogy milyen íze van a bivaly húsának? „Valahol a marha és a vadhús között kell elképzelni." Ha egyszerre kínálunk bivaly- és marhahúst, általában a bivaly fogy el hamarabb, pedig a bio magyartarka marhahúsra is sokan esküsznek” - mesélik a farm házigazdái.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A bivalyhúst fiatalok és idősek is veszik, sokan képesek az ország másik feléből is eljönni ide, de svájci és osztrák étteremben is került már étlapra a Tarkarétről származó hús. Jó steak alapanyag, és gulyásokba is kerül. A vevők elsősorban vendéglátók, innen visz húst a hévízi Öreg Harang és a zalacsányi Farm Inn is.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Aki kíváncsi a bivalyokra, annak Györgyék előzetes bejelentkezést követően megmutatják az állatokat és a gazdaságot. Fontos, hogy lássák az emberek, hogy élnek a bivalyok itt, és talán lesz, aki kedvet kap ehhez a munkához, vallják. Azt is megfigyelték, hogy sokan csak egyszerűen megállnak az út mellett, és gyönyörködnek az állatokban.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben