Kultúr- és gasztromisszió, kísérletező konyha, biogazdaságokból származó alapanyagok és egy szerethetően friss piac. A Biobalaton az egyik legfrissebb a felkapott balatoni piacok között, így itt még átélheted az "első Sziget" érzést, amikor még minden új, mindenki lelkes és nincsenek ezren.
A balatonfüredi Biobalaton egy helyen egyesíti a kézműves sörözők/borbárok legjobb főzeteit, a papírpoharas levesezők kísérletező, különleges konyháját és a legjobb budapesti delikáteszek kínálatát. De ez csak a felszín: a Biobalaton kapocs a termelő és a vásárló között, közösségi tér, ahol az előbbi csoport nemcsak kivonulhat a termékeivel, de eszmét, híreket és praktikákat is cserélhet, utóbbi csoport pedig biztos lehet benne, hogy a kosarát csak a friss zöldségek, gyümölcsök, fűszerek súlya húzza le, nem az adalékanyagoké vagy a vegyszereké.
Járosi Tamás, a "Fekete Bárányos" üzletemberből lett biogazda és a Biobalaton zászlóvivője remekül választott helyet: a placc ugyan sok tekintetben még kezdeti stádiumban van – az épületek egy része üresen áll, a másik részére pedig ráférne egy festés –, de így is vendégmarasztaló, jól esik üldögélni a padokon, kezünkben egy búzasörrel, a jótékony vitorlavászon-ponyvák alatt, ráadásul az egész tér elég kicsi ahhoz, hogy kényelmesen mindent lássunk.
Ezt érzi a vendég, szerencsére, tulajdonosi oldalról persze más a helyzet: a Biobalaton első éves, friss vállalkozás, és bár már pár hét után sok a visszajáró vendég, vinni kell a hírét messzire. Legalábbis Balatonfüredig, mert a placc eléggé a városhatáron van, útban Tihany felé, arra meg tényleg csak biciklivel vagy kocsival jár az ember. Kocsival is a szervizútra kell lekanyarodni a körforgalomnál a Kemping felé: szóval a nyugalom megvan, csak hét közben még kevés a betévedő.
Hétvégén viszont annál inkább. A jó piac híre messzire megy, itt meg egy helyen van a vasárnapi ebédhez való nyersanyag és a szombati ebéd. A zöldségkínálat szezonális, vásárlás közben megpihenhetünk a napozóágyakon, így máris könnyebb a kosár.
A konyha alapanyagai különböző biogazdaságokból kerülnek ki, és a hidegtáltól az ínyenceknek feladott fogásokig mindenki talál a villájára valót – ha pedig a különleges chutney-k, sörmustárok, kolbászok vagy ecetek (a kedvencünk az eperecet volt) elnyerik a tetszésünket, ott helyben meg is vásárolhatjuk őket.
A Malackrumpli Bisztró az egyik legjobb az egészben, mert gondol azokra is, akik kissé olcsóbban ennének. A poharas levesek gond nélkül felveszik a versenyt fővárosi társaikkal, és egy-két szezonális fogást is kínálnak melléjük. Külön öröm, hogy a "nagytestvér levesezők" kísérletező konyháját viszik tovább, így érdemes kipróbálni mondjuk a mangold levest gomolya betéttel, vagy a palócos krumplilevest paprikás kolbásszal.
A kézműves söröző és borozó átlag háromféle különleges sört (többek között szilvasört és saját búzasört) kínál, és a balatoni borvidék legjobb borait is megtalálni. A személyzet kedves és közvetlen, leül, beszélget velünk, ajánl, de azért egyik lába az asztalunknál, a másik a konyhában.
