Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

látnivalók & kultúra

szerkesztés

Öt vers, ami a Balaton partján született

Szerzők

  • Szandtner Veronika

2014. 11. 19. 1:00

Utánanéztünk, melyik magyar költőt, hogyan inspirált a Balaton. Aggodalomra semmi ok, hosszú versek helyett most csak néhány csemegét mutatunk. Verseket a Balatonról, amikre gondolhatsz a parton ülve és néhány kevésbé ismert sort, amivel a kedvesednek bókolhatsz séta közben.

Szerelmes Balaton

Romantikus randi-helyszínekben a Balaton verhetetlen. És most ne csak a nyári naplementére gondoljunk. Egy hétvégi, kéz a kézben séta is meghitt tud lenni a ködös őszi parton. Jékely Zoltán egy egész elégiát írt a Balatonhoz, de ez a sora vallomásként is működhet:

„Dühöng a szél, tombol a Balaton, téged kereslek minden tarajon”.

Fotó: Litera.hu

Illyés Gyula fagyipénze

Illyés Gyula tihanyi háza legendás irodalmi találkozóhely volt. 1943-tól haláláig itt töltötte ideje nagy részét. Negyven év alatt rengeteg külföldi és magyar író, költő volt vendég tihanyi házukban. Például Szabó Lőrinc, Németh László, Weöres Sándor, Sarkadi Imre, Déry Tibor és Tristan Tzara is.

Fotó: FORTEPAN/ Kotnyek Antal

Az október 23-i iskolai megemlékezések állandó fellépője, az Egy mondat a zsarnokságról című vers is Tihanyban született. A helyi kötődés miatt az idősebbek személyes történeteket is mesélnek az íróval kapcsolatban. Punk Ferenc, a Ferenc Pince Csárda egyik vezetője például gyerekkorában nyaranta Illyés Gyula kertjében gyűjtötte a csigákat fagyipénz fejében. Állítólag az író olykor aggodalommal figyelte, ahogy egyre több csiga landolt a kosarában és csigavér felkiáltással próbálta fékezni a gyerek buzgalmát. Punk Ferencben ez az emlék annyira megmaradt, hogy Illyés tiszteletére  minden évben elkészíti a Csigavér Rosét. A lenti kép pont abban a bizonyos kertben készült:

Fotó: Vebidoo.de

A helyiek szerint Illyés humora is legendás volt Tihanyban. Új nép a parton című verséből kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen lehetett vele egy fröccs mellett viccelődni:

Fürdőruhában szép lépésű nő --
Jó alakja az elegancia.
Hogy ideillik! Mily "előkelő"
S mi mindent mond el, ahogy kisfiára
pillantva elkiáltja:
"Hun mész te, Fercsi! Vigyázz, beeső!"

Fotó: FORTEPAN/ Somlai Tibor

A 19. században is a Balaton volt a Riviéra

A 19. század elejére Füred már népszerű fürdővárosnak számított. 1844-ben a költő-nyelvújító Czuczor Gergely is itt gyógyíttatta magát. Ez az epigrammája száz évig, egészen a második világháborúig állt az akkor még fából épült fürdőház bejáratán:

„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik:
E tó testednek nyújt üde életerőt.”

Fotó: FORTEPAN/ Saly Noémi

Vajda János pedig impresszionista eszköztára összes jelzőjével becézgette a Balatont:

"És az a türemlő hullám,
Kis bujár hab mit gagyog?
"Ember, ember, ide nézz rám,
Lettem és már nem vagyok."
És a ringó, kergetőző

Millió hab a tavon,
Váltakozva majd egy bölcső,
Majd meg egy-egy sírhalom."

Fotó: FORTEPAN

Gárdonyi Géza szívdobbanása

Minden évben, amikor egy hosszú tél után először látja meg az ember a Balatont a vonatablakból, valahogy önkéntelenül is dobban egy nagyot a szíve. Nem kizárt, hogy Gárdonyi is ezt érezte, amikor A Balatont írta.

„Csak hogy újra látlak, égnek ezüst tükre, égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton”.

Hasonló tartalmak

Admin mode