látnivalók & kultúra

A Balaton arcai: Miklós bácsi és a Festetics kastély titkai

Szerzők

  • Sebestyén Blanka

2014. 09. 09. 2:00

A keszthelyi Festetics kastélyban mindenki járt, de a legizgalmasabb részek nem mindig látogathatók. Kivétel, ha az embert Miklós bácsi, a burgonyanemesítőből lett mindentudó vezető kalauzolja át a tükörtermeken és az évszázadokon.

"Valami szép helyre akartam jönni, hogy életem néhány évét a végén valami gyönyörű helyen töltsem. És nem találtam szebbet" – mondja Miklós bácsi - ahogy magát nevezi -, aki naponta akár 4-5 alkalommal is körbekalauzolja a Helikon Kastélymúzeumba látogató turistákat. Teszi ezt a magyar mellett angol és orosz nyelveken. Az oroszul feltett kérdéseket már nem mindig érti meg - mondja mentegetőzve a hetvenedik életévét jócskán elhagyó öregúr.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A sétát a kastély tornyának csigalépcsőjénél kezdjükSokan vissza is fordulnak innen, meséli Miklós bácsi. Már aki volt olyan szerencsés, hogy egyáltalán nekindulhatott, ugyanis az épület ezen része általában el van zárva a látogatóktól. Nagy kár, mert a toronyba feljutva nagyszerű kilátás nyílik mind a Balatonra, mind pedig a Festetics Kastély franciakertjére, illetve angol parkjára.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

több száz éves fákkal, virágágyásokkal szökőkutakkal és szobrokkal díszített kert egésze ma már természetvédelmi területnek számít. Itt egyébként nyáron a hintózást és a lovaglást is ki lehet próbálni, és ez az élmény legalább olyan kivételes, mint a torony megmászása.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Miklós bácsi eredeti végzettsége szerint agrármérnök, csakúgy, mint a kastélymúzeum igazgatója és más kollégái is. Iskolájának története is összefonódik a Festetics családéval. A Pannon Egyetem elődjét  1797-ben Georgikon néven I. Festetics György alapította meg Európa első mezőgazdasági főiskolájaként. A Georgikon régi épülete - a kastély közelében - ma élménygazdaság.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A mindig mosolygós szemű bácsi egyébként maga is lakott a kastélyban, noha “nem mint hercegfi, hanem mint csóró diák”Az északi szárny egyik kis szobájában volt a szállása, ahonnan reggelente az ablakon kiugorva indult körbefutni a birtokot az egyik pajtásával.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

“Szívesen emlékszem rá” – mondja a mára Festetics-szakértővé vált egykori burgonyanemesítő, aki még tudományos felfedezésre is bukkant a kastély könyvtárában. Miszerint a burgonyáról való első leírás nem 1602-ből származik, ahogyan azt addig hitték, hanem már 1579-ben említést tesznek róla.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Egy-egy fajta nemesítése egyébként 10-15 évig is eltarthat, így akad olyan is, amit nem tudott befejezni: a Balatoni Rózsa, ami állítása szerint “most nagyon megy”.  A közelben lévő gyenesdiási piacon rendeztek már kifejezetten burgonyás napot, így ha arra jársz, kis szerencsével magad is vásárolhatsz belőle.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Miklós bácsinak rengeteg története van a Festeticsek elmúlt pár száz évéből. Azt is megtudjuk, hogy 1797-ben, a Georgikonban a bizonyítványt 5-nél több hiányzás esetén nem írták alá, tilos volt kocsmába járni, kártyázni, valamint a helyi szolgalányokat “szégyenben felejteni”.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Miközben átsétálunk a két bálteremmel szomszédos velencei tükrökkel díszített kisebbik tükörterembe, csak úgy mellékesen szó esik György öccséről, Festetics Imréről is, aki már 45 évvel Gregor Mendel előtt felismerte a genetika négy legfontosabb törvényét. A kisebbik tükörterem csakúgy, mint a toronyba felvezető csigalépcső, az év nagy részében nem látogatható.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Ezekben a termekben nyári szerda és szombat estéken barokk ruhában, korhű zenével, illetve pezsgővel fogadják a vendégeket, a hangulathoz illő gyertyafényes körbevezetéssel.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A kastély értékesebb berendezési tárgyainak, festményeinek nagy része a háború pusztításai és az államosítás ellenére szerencsére épségben fennmaradt. A könyvtár tekintélyt parancsoló termét, amelynek belső kivitelezését egy helyi mester készítette el, a háború idején egy szovjet tiszt mentette meg a kifosztástól. A tiszt befalaztatta a termet, a könyvek mellé halmozva az összes műtárgyat, felismerve azok értékét. A tiszt egyébként 40 évvel később vissza is tért ide, hogy újra megnézhesse a kastélyt teljes pompájában.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

“Ezt a Kastélyt nem hagyták összedőlni”, ahogyan Miklós bácsi mondja, pedig az épületben az államosítás után mindenféle intézetet betelepítettek. A tükörteremben mezőgazdasági kutatóintézet volt, de zeneiskola és városi könyvtár is működött itt. A pincében katonai mosoda üzemelt, a földszinten lévő mai jegypénztár helyén pedig nyomda. Végül Helikon Kastélymúzeum néven önmaga múzeuma lett.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A hét generáció munkájával megtöltött könyvtár belső terének meleg hangulatát a fém csavarok nélkül megépített hatalmas tölgyfa polcrendszerek sora határozza meg, amelyeken 86 000 könyvtári egység nyugszik. Amikor 1948-ban a kastélyt állami tulajdonba vették, a könyvár kezelését az Országos Széchényi Könyvtárra bízták. A második világháború előtt 4 kódex és 40 ősnyomtatvány is a gyűjtemény részét képezte, köztük a Festetics- és a Keszthelyi kódex is.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Pár lakosztály is fennmaradt, méghozzá korhű berendezéssel. Jártunk abban is, ahol egykor Horthy Miklós, vagy éppen Göncz Árpád szállt meg, de a nászutas lakosztályt szintén megnézhettük. Itt a spalettákon beszűrődő napfény és baldachinos ágy fogadja azokat, akik főúri körülmények közt szeretnék eltölteni az éjszakát.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A kastély több szobájában is fogadnak vendégeket. A berendezés ugyan régi bútorokból áll, a fürdőszobákban viszont modern belső terek fogadnak. A szobák mellé igényelhető reggeli és vacsora is, az éjszakánkénti ár pedig 20 és 35 ezer forint között mozog, ami a hely jellegét tekintve csepept sem számít borsosnak.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A kastély után a kastélykertben álló hintómúzeumba kalauzolnak. Az egykori uradalom istálló-kocsiházában helyet kapó kiállítás európai szinten is jelentős, több mint 50 darab, a 18-19. századból származó lóvontatású jármű kapott itt helyet. De láthatók itt még lovas szánok, fogatos felszerelések, szerszámzatok és nádból készült, ezüst fejű lovaspálcák is.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A Helikon Kastélymúzeumon, a könyvtáron és a hintókiállításon kívül még más kiállításoknak is otthont ad a kastély és hatalmas kertje. A vadászati kiállítás és a történelmi modellvasút kiállítás mellett 2012-ben nyílt meg a különféle növényritkaságokat és több száz hibiszkus hibridet is bemutató Pálmaház. 

Ha tehetnénk, mi ezt is Miklós bácsival járnánk végig, mert ugye “botrányokról nem beszélünk”, de aki figyelmesen fülel, elcsíphet egy-egy szaftosabb főúri sztorit.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Hasonló tartalmak