aktív

Csúsztatásnak tartják a badacsonyiak a szőlőbetegség miatt elrendelt hegyzárlatot

Szerzők

  • Mizsei Bernadett

2016. 11. 16. 10:31

Balatoni borászokat kérdeztünk a Badacsony zárlatáról. Van, aki szerint jobb félni, mint megijedni, más szerint a kárpótlás mértéke olyan, mintha valakinek ellopnák az autóját és egy gördeszkát kapna cserébe.

A NÉBIH november 15-én kiadott közleménye szerint a hatóság elrendelte a Badacsony-hegy zárlatát a szőlőtőkékre veszélyes aranyszínű sárgaság nevű betegség miatt. Többekben felmerülhet a kérdés: a szőlő betegsége az emberi szervezetben is kárt okozhat? Természetesen erről szó sincs, a hatóság ezt azonban nem hangsúlyozta közleményében.

A Badacsonytomaji Önkormányzat, a helyi szakmai szervezetek és az ágazat vállalkozói közös sajtónyilatkozatban reagáltak a NÉBIH közleményére, amelyben hangsúlyozták: a dokumentum félreérthető, és a térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású, illetve ebben a formában valótlan, ezért azt visszautasítják. Kitértek arra is, hogy a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája. Ráadásul a betegség jó ideje ismert, és a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a hatósággal, hogy megoldódjon a probléma. Úgy vélik, a lelkiismeretes gazdák védekezését nehezíti az ültetvények tagoltsága, és a zömmel nem is magánkézben lévő elhanyagolt területeken lévő fertőzési gócok.  A hatékony védekezést pedig tovább nehezíti a központi intézkedések hiánya. „Fontos tudni, hogy a szőlő mint növény betegsége semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra! Reméljük, hogy a NÉBIH túlzó közleménye nem riasztja el a badacsonyi borok szerelmeseit!” – olvasható a közleményben.

A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati vezetője szerint azért lenne elengedhetetlen a kabóca elleni központi védekezés, mert egy-egy gazda hiába tartja be a szabályokat, ha az ültetvénye melletti elhanyagolt területről újra és újra átvándorolnak szőlőjébe a kártevők. Dr. Szőke Barna értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár az egész ország területén megtalálható ez a betegség, a badacsonyi régiót indokolatlanul kiemelték a többi közül, ami rossz fényt vet a régió borainak hírére, és feleslegesen riogatja az embereket.

Bakó Ambrus borász úgy vélekedett, hogy mivel Szlovéniában már egész ültetvényeket irtottak ki a betegség miatt, a „jobb félni, mint megijedni” elve alapján be kell tartani minden előírást, ám ez a szaporítóanyagot előállítókra komoly nehézségeket ró, ugyanis a zárlat alatt álló területről azokat tilos, vagy csak komoly vizsgálatok után lehetséges kivinni.

Laposa Zsófia szőlész-borász szerint túlzó és pontatlan a NÉBIH közleménye. Túlzó, mert a betegség eddig is jelen volt a borvidéken, ahogy másutt is az országban, illetve Európa-szerte, és pontatlan, mert a Badacsony-hegy mint közigazgatási terület nem értelmezhető. Azt is elmondta, hogy hatalmas kárt okoz egy-egy tőke kivágása. Nem azért, mert elveszítik a néhány száz forintos beszerzési árat, hanem mert a helyére ültetett tőke leghamarabb 5-6 éven belül terem, így a termésveszteség óriási, ami mellett eltörpül az állami kártérítés. „Ha ekkora hisztériát keltenek, és valóban ilyen komoly betegégnek titulálják az aranyszínű sárgaságot, akkor legyen komoly a kártérítés összege is! Egy szemléltető példával élve: a 8000 forintos hektáronkénti támogatás olyan, mintha valakinek ellopnák az autóját, és kárpótlásul egy gördeszkát kapna cserébe” – véli a szakember. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján elmondta: ránézésre nem lehet megállapítani a szőlőtőkéről, hogy az aranyszínű sárgaság vagy csak a veszélytelen sárgaság támadta meg, és ha már a gyanú felmerül, a tőkét azonnal kivágatják a hatóság szakemberei, nem várják meg a laboratóriumi eredményeket. Hozzátette azonban, hogy az ő veszteségüknél sokkal fontosabb, hogy a badacsonyi borok rajongóit ne riassza el a hír, hisz a szőlő betegsége valóban semmiféle káros hatással nincs a fogyasztóra.

Hasonló tartalmak