Balatoni borászokat kérdeztünk a Badacsony zárlatáról. Van, aki szerint jobb félni, mint megijedni, más szerint a kárpótlás mértéke olyan, mintha valakinek ellopnák az autóját és egy gördeszkát kapna cserébe.
A NÉBIH november 15-én kiadott közleménye szerint a hatóság elrendelte a Badacsony-hegy zárlatát a szőlőtőkékre veszélyes aranyszínű sárgaság nevű betegség miatt. Többekben felmerülhet a kérdés: a szőlő betegsége az emberi szervezetben is kárt okozhat? Természetesen erről szó sincs, a hatóság ezt azonban nem hangsúlyozta közleményében.
A Badacsonytomaji Önkormányzat, a helyi szakmai szervezetek és az ágazat vállalkozói közös sajtónyilatkozatban reagáltak a NÉBIH közleményére, amelyben hangsúlyozták: a dokumentum félreérthető, és a térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású, illetve ebben a formában valótlan, ezért azt visszautasítják. Kitértek arra is, hogy a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája. Ráadásul a betegség jó ideje ismert, és a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a hatósággal, hogy megoldódjon a probléma. Úgy vélik, a lelkiismeretes gazdák védekezését nehezíti az ültetvények tagoltsága, és a zömmel nem is magánkézben lévő elhanyagolt területeken lévő fertőzési gócok. A hatékony védekezést pedig tovább nehezíti a központi intézkedések hiánya. „Fontos tudni, hogy a szőlő mint növény betegsége semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra! Reméljük, hogy a NÉBIH túlzó közleménye nem riasztja el a badacsonyi borok szerelmeseit!” – olvasható a közleményben.
A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati vezetője szerint azért lenne elengedhetetlen a kabóca elleni központi védekezés, mert egy-egy gazda hiába tartja be a szabályokat, ha az ültetvénye melletti elhanyagolt területről újra és újra átvándorolnak szőlőjébe a kártevők. Dr. Szőke Barna értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár az egész ország területén megtalálható ez a betegség, a badacsonyi régiót indokolatlanul kiemelték a többi közül, ami rossz fényt vet a régió borainak hírére, és feleslegesen riogatja az embereket.
Bakó Ambrus borász úgy vélekedett, hogy mivel Szlovéniában már egész ültetvényeket irtottak ki a betegség miatt, a „jobb félni, mint megijedni” elve alapján be kell tartani minden előírást, ám ez a szaporítóanyagot előállítókra komoly nehézségeket ró, ugyanis a zárlat alatt álló területről azokat tilos, vagy csak komoly vizsgálatok után lehetséges kivinni.
