Indulj el a buddhista szentélytől, és menj Matula bácsi kunyhójáig – tavaszi túrateszt

Már elindult a Mastercard és a We Love Balaton közös, Enyém a Balaton!-kampánya. Ha június 8-ig jelentkeztek, 5000 Ft-tal besegítünk a balatoni nyaralás költségeibe. Mindent elmondunk részletesebben a játékról itt.

Kopasz-hegy

A Kopasz-hegy a Káli-medence kevésbé frekventált turistacélpontjai közé tartozik, de akinek a könyökén jönnek ki a Szent György-hegyi bazaltorgonák, és becsukott szemmel is feltalál a Hegyestűre, annak felüdülést nyújthat a tenyérnyi kopár hegycsúcs. A 330 méteres magasságból páratlan kilátás nyílik a környező tanúhegyekre, és a lábunk alatt hobbitfaluként elterülő Mindszentkállára. A korábban legelőként használt hegyen a múlt század második felében bazaltbánya működött, ennek következtében ritkás a növényzet és sziklás, száraz a talaj, mely kevés élőlénynek biztosít ideális otthont, de egy-két különlegességgel így is találkozhatunk. A hosszú kaptató után érdemes lejjebb ereszkedni a hegy túloldalára, ahol előzetes bejelentkezés után kedvünkre kóstolgathatunk Pettenkoffer Viktória „kecskesajtkirálynő” bácshegyi farmján.

Jó tudni:

• A hegyet a mindszentkállai templomtól induló Rákóczi utca felől lehet kényelmesen megközelíteni, mely előbb egy földútban, majd hosszú bazalt lépcsősorban folytatódik.
  
• A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiadványában rengeteg hasznos, a környék történetére, flórájára és faunájára vonatkozó információt találunk.

Ezért éri meg idejönni:

• A hegyre vezető bazalt lépcsősornak állítólag annyi foka van, ahány nap van az évben. Gyerekeknek a számolás kötelező!
  
• Május-júniusban virágzik a száraz talajt kedvelő tarka nőszirom.
  
• Ha van bennünk egy lepkehálónyi Gerald Durrell, megfigyelhetjük a pokoli cselőpókot vadászat közben, ahogy földbe vájt üregéből előtörve elkapja áldozatát.
  

Nagyberek

A Balatonfenyvestől délre található Nagyberek a reformkorban még több száz hektárnyi egybefüggő mocsárvidék volt, melynek eredeti élővilága az olyan – mára helyreállított és természetvédelmi területnek nyilvánított – részeken figyelhető meg, mint a Fehérvízi-láp. 2013 óta a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület különböző hosszúságú túráin többféle közlekedési eszközzel lehet körbejárni a területet. Az igazán bevállalósak kajak és kenu segítségével fedezik fel a nádast, míg a szárazföldi sportok kedvelőinek 52 kilométernyi turistaút áll rendelkezésükre, mely kerékpárral és gyalog is bejárhatók. De aki csak látványra vágyik, és testmozgásra nem, az válassza a Balatonfenyves és Somogyszentpál között közlekedő kisvasutat: másfél órás út, könnyű menetszél – háborítatlan vízimadár-észlelésre azonban ne számítson.

Jó tudni:

• A Nagyberek csak a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület által szervezett vezetett túrák keretében látogatható. Bővebb információ az egyesület honlapján.
  
• A kisvasút menetrendjét a MÁV honlapján találjátok.

Ezért éri meg idejönni:

• Május vége felé kezd nyílni a tündérrózsa, amely fehér virágszőnyeggé varázsolja a berek lápjait.
  
• Május a madaraknál a párválasztás időszaka, ilyenkor a hímeket könnyebben megfigyelhetjük, hiszen a tojók figyelmét feltűnő viselkedéssel próbálják magukra vonni.
  
• A hűvösebb tavaszi napokon jólesik felmelegedni a csisztapusztai termálfürdőben.
  

Fekete-hegyi tavak

A Balatonhenye, Szentbékkálla és Köveskál által határolt Fekete-hegy tavait szokás kissé túlzóan tengerszemeknek nevezni, bár kétségtelen, hogy a magaslaton található mocsaras-lápos vízi világ nem mindennapi látványt nyújt. Ezek a lefolyástalan „kőtálak” az utóbbi években az egy-másfél méteres mélységet is ritkán érik el, de néhány emberöltővel ezelőtt a levéltári adatok szerint még halat is lehetett fogni bennük.

Ha Szentbékkálla irányából közelítünk, az Árpád-kori töttöskáli templom romjai mellett halad az út, utána pedig az Öreghegyi-kút hűs vizéből tölthetjük újra a kulacsunkat – persze szigorúan csak akkor, ha  tiszta, ahogy a régi felirat is figyelmeztet: „E kutba piszkos edént meríteni tilos, aki a tilalmat megszegi 5 Pengőre bünteti az Elöljáróság.” A hegytetőre érve kapaszkodjunk fel az Eötvös Károly-kilátóba is, innen 369 méteres magasságból tekinthetünk le az alattunk elterülő Káli-medencére.

Jó tudni:

• Az Országos Kéktúra Balatonhenyét és Szentbékkállát összekötő szakasza a Fekete-hegyen halad keresztül, így azt a kék jelzésen haladva mindkét település irányából megközelíthetjük.

Ezért éri meg idejönni:

• Az esős tavasznak köszönhetően a hegy tetején lévő mélyedésekben nyüzsgő élővilágot találunk.
  
• Nyáron a hegy környékét jobb elkerülni, mert a bazaltfelszín ontja magából a forróságot.
  

Zalaszántó

A Keszthelyi-fennsík közepén elhelyezkedő település remek kiindulópontja lehet a környékbeli látványosságokat feltérképező csillagtúrának. Elsőnek feltétlenül nézzük meg a falu főutcájának szomszédságában található Kotsy-vízimalom épületét, melynek közel 4 méter átmérőjű kereke a mai napig vízmeghajtással működik. Innen rövid sétával elérhető a Világosvár-tisztáson Európa legnagyobb – 30 méter magas, 24 méter széles – sztúpája, melyet 1993-ban a 14. dalai láma avatott fel. A Kovácsi-hegy csúcsát, amely a buddhista szentélytől nyugatra van, egy hosszabb túrával érhetjük el, de a „bazaltutca” barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt hatalmas kőtömbjei miatt megéri kalandozni. Zalaszántóra a szomszédos Vindornyaszőlősről kényelmesen visszabuszozhatunk.

Egy másik izgalmas turistacélpont lehet a településtől északkeletre található Tátika-vár. A Zalaszántó–Bazsi-országút között található parkolóig autóval is elmehetünk, onnan jól jelzett kirándulóút vezet fel az ország legkorábban épült magánvárának romjaihoz. A fölénk magasodó fák jó része bükk, gyertyán vagy kocsányos tölgy, egyes példányaik akár 200 évesek is lehetnek.

Jó tudni:

• A sztúpától nincs a Kovácsi-hegyre jelölt turistaútvonal, így kénytelenek vagyunk egy iránytűre vagy az okostelefonunkra hagyatkozni.

Ezért éri meg idejönni:

• A túra után megjutalmazhatjuk magunkat egy kiadós vacsorával a kocsival 15 percre lévő hévízi Öreg Harang Borozóban, amely 2013-ban elnyerte a Gault&Millau étteremkritikusaitól Az év kisvendéglője címet.
  

Kis-Balaton

A Kis-Balaton pár száz évvel ezelőtt csak egy elmocsarasodott nyúlványa volt a Balatonnak, amelyet később megpróbáltak emberi beavatkozással művelhető területté alakítani, ezzel kis híján ökológiai végveszélybe sodorva az anyatavat. Az új vízvédelmi rendszernek köszönhetően a lápvilág regenerálódott, a Balatonban is csökkent az algásodás, a Kis-Balatont pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) munkatársainak vigyázó szemei óvják.

A közel 15 ezer hektárnyi fokozottan védett terület legnagyobb részére csak a BFNP által szervezett túrák keretében, szakvezetéssel látogathatunk. Az egyik ajánlott kirándulás a Kis-Balaton északi részén lévő Fenékpusztáról indul a Diás-szigetre: ennek keretében a résztvevők megtekinthetik a Fekete István-emlékszobát és az úgynevezett Matula-kunyhót, amely az egykori halászok nádkalyibáinak mintájára épült. De kérhetünk háromórás idegenvezetést is, amelynek útvonala igény szerint alakítható, vagy akár egy egész napos természetfotózáson is részt vehetünk.

Szabadon látogatható a Balatonmagyaródról megközelíthető Kányavári-sziget, ahol két kilométeres tanösvény mutatja be a környék madárvilágát. De érdemes kirándulni a terület déli csücskén lévő kápolnapusztai bivalyrezervátumba is, a dagonyázó állatok látványa egyértelműen magával ragadó.

Jó tudni:

• Pórázon vezetett kutyát a legtöbb helyre, programra vihetünk magunkkal!

Ezért éri meg idejönni:

• Június 4-én a Magyar Nemzeti Parkok Hete alkalmából a Diás-szigetre kedvezményes áron vehetünk belépőt.
  

+1 A bakonyi Ördög-árok

A Veszprémtől bő 30 kilométerre található Ördög-árok kedvéért megéri kicsit hosszabban autóba ülni. Ez a sejtelmes nevű mészkő szurdok tulajdonképpen egy két kilométer hosszúságú patakmeder, de ha egy szárazabb nyári napot választunk a kirándulásra, felesleges gumicsizmát húznunk, ilyenkor legfeljebb egy vékony kis ér csörgedezik majd a hasadékban. De egy olyan csapadékos tavasz, mint a mostani, sebes patakká duzzasztja a vízfolyást, amely újra és újra keresztezi az ösvényt, állandó kihívások elé állítva a túrázókat. Híd nincs, csak mohos kövek, csúszós farönkök és saját leleményességünk, amire biztos, hogy szükségünk lesz egy-egy lehetetlennek tűnő átkelés megvalósításához. Az árok kétségkívül legizgalmasabb része az Ördög-gát vagy más néven Gizella átjáró: itt a keskeny szurdokban utunkat állja egy felülről leszakadt hatalmas kőtömb, amelyen vaslétrák és fémsodronyok segítségével kell átmásznunk. Gyerekekkel túrázóknak külön izgalmakat rejthetnek a kőtömbök sárkánybarlangjai.

Jó tudni:

• Az Ördög-árok Dudar és Csesznek között a piros sávval jelzett turistaúton közelíthető meg. A túra hossza mintegy 13 kilométer.
• Rövidebb az útvonal, ha Dudar és Bakonyoszlop között kirándulunk. Bakonyoszlopról indulva a piros kereszttel jelzett úton kell elindulnunk, majd amikor piros sávos ösvény keresztezi az utunkat, azon balra fordulva érjük el az Ördög-árkot.

Ezért éri meg idejönni:

• Itt is találtok kalandokat, viszont nagy tömegnek nyoma sincs.