Beüzemelik az országos viharjelző rendszert, több balatoni állomás nagyobb fényerejű világítótesteket kap, a tó közepére pedig új viharjelzőt terveznek.

Idén több balatoni állomáson  – Balatonakalin, Zánkán, Révfülöpön és Ábrahámhegyen – nagyobb fényerejű, ledes világítótestekre térnek át, Siófokon és Tihanyban pedig kamerát helyeznek el, amelyek élő képet közvetítenek majd az OKF honlapján – mondta el Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese az MTI tájékoztatása szerint. Távlati terv, hogy a folytatják a fényjelzők cseréjét, és a Balaton közepére is viharjelző állomást építenek a Tihanyi-szorostól keletre eső medencében.

A tizenhét éve működő viharjelző rendszer az országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által gyűjtött adatokon alapul; a jelzés a nemzeti távközlési gerinchálózaton jut el a vezérlő szerverekig, amelyek rádiókapcsolaton keresztül továbbítják azokat az ország négy taván október 31-ig működő viharjelzőkhöz, köztük a Balaton 46 állomására.

Az OMSZ honlapján már nem csak a tavaknál mért szélerősségéről, hanem a levegő hőmérsékletéről és a páratartalomról is kaphatunk információt, illetve hullámmagasság-adatok is elérhetőek lesznek, mobiltelefonos alkalmazásuk, a Meteora pedig az aktuális viharjelzéseket jeleníti meg. Az OKF Tavihar nevű programjának segítségével is nyomon követhetjük a viharjelzéseket, a főszezonban elérhető Vész és Vész 2.0 segítségével pedig rendszerezhetjük is ezeket.

A viharjelzésnek változatlanul két fokozata lesz: az első fokozatban percenként 45 villanás figyelmeztet az óránként 40 kilométeres sebességű szélre, ekkor a fürdőzés legfeljebb a parttól 500 méterre lehetséges. A második fokozat percenként 90 villanással 60 kilométeres szélre és vihar közeledtére hívja fel a figyelmet, ilyenkor a vizet azonnal el kell hagyni.