Tihany híres tornyait senkinek nem kell bemutatni, aki életében egyszer már kompozott, vagy osztálykirándult a Balatonnál. Az egyik balatoni must-see helyen megpróbáltunk úgy lenyugodni, mint egy bencés szerzetes, ezért a vezetésükkel jártuk be az apátságot. Sok gyaloglás után kiderült, miért nyitott egy modern gyóntatófülke, hol termesztenek gyógynövényeket a szerzetesek és az is, hogy tavasz óta a az apátsághoz tartozik a Balaton egyik kultikus cukrászdája.
Az újdonságnak számító, mintegy másfél-két órás apátsági élménytúra a látogatóközpontban, a Porta Pacisban, azaz a Béke Kapujában indul. Itt egy nem egészen negyedórás kisfilmben megtekinthetjük az apátság történetét. Vezetőnk, Barkó Ágoston atya elárulja, hogy míg korábban a német ajkú vendégek érkezése volt a jellemző, az utóbbi időben megugrott az ázsiai látogatók száma. Ennek megfelelően kínai nyelven is elérhető az audio guide.
A kulturális előételként is felfogható mozi után a barokk templom a főfogás: Ágoston atya elmondja, hogy több dologban is változtattak a korábbiakhoz képest. A mozgatható széksorok mellett külön kiemeli az egyik gyóntatófülkén végzett átalakítást: „Úgy gondoltuk, a kor elvárásainak megfelelően átalakítjuk a két gyóntatófülke egyikét” – mondja – „Ennek megfelelően a bal oldaliban a látogató és gyóntatója közvetlenül tudnak egymással beszélni, nincs közöttük akadály”. A gyóntatófülke nyitottsága az apátság értékrendjét is tükröző metafora is lehet: a civil és az egyházi közösség közeledését, a láthatatlan falak eltüntetését szeretné szimbolizálni.
A történelemtanárként is dolgozó Ágoston atya lelkesen beszél a templomról és az itt található Mária-, illetve Jézus-szobrokról. A szobrokat, valamint a főhajó más látnivalóit bármelyik látogató megtekinti. A vezetett túra azonban olyan helyekre is elvisz, ahová egyébként nem mehetnénk: a főoltár előtti terület zárva van, ahogy a barokk sekrestye is. Ágoston atya elmondja, hogy korábban, amíg az oltár előtti rész nyitva állt a látogatók előtt, rendszeresen szuvenír-gyűjtögetők rombolták. A fakorlátból például több darabot is magukkal vittek, ezért döntött az apátság a lezárása mellett. A sekrestyében megnézhetjük a helyiség falait díszítő freskókat, s Ágoston atya megmutatja az 1900-as években Lyonban készült miseruhát is.
A túra alkalmával a tömjénezés menetével is megismerkedhetünk. A sekrestye ablakaiból olyan szögből látjuk a Balatont, ahogy egyébként soha: hatalmas tengernek tűnik, amelynek közepén az apátság áll. A párkányon egy apró tál: a tömjénhez használt szénpogácsák itt parázslanak a szertartás után.
Az oltár alatti altemplomban I. András kriptáját találjuk. „A feltárások során a régészek egy férfi csontvázára bukkantak, vélhetően András királyéra, ám ennek pontos megállapításához további vizsgálatok szükségesek.” A kripta tetejét tartó oszlopok aljában több száz éve vájt nútok mutatják, hogy a mainál jóval nagyobb sírhely adott végső nyugalmat az apátsági alapító királynak.
A templom épületét elhagyva a monostor épületébe megyünk. Az első szobában a zivataros időkben, s emiatt rendkívül rövid ideig uralkodó, később II. János Pál pápa által boldoggá avatott IV. Károlyról és Zita királynéról láthatunk egy, akár önálló kiállításként is működő összeállítást. Az utolsó magyar király és felesége életéről jellemzően keveset tudnak a látogatók: „Mivel rövid ideig uralkodott, így keveset tudnak róla” – mondja Ágoston atya – „A szoba éppen azért jött létre, hogy ezen változtassunk”.
A monostor folyosóján tovább haladva a szerzetesi kápolnába megyünk: „Itt játszódik a Pogány Madonna nyitójelenete” – áruja el Ágoston atya, aki a legendás Bujtor-film lelkes rajongója. Mindenkinek ajánlja a filmet, különösen akkor, ha tervezi az apátsági túrát. Éles szeműek azonnal észreveszik a különbséget: az 1980-ban forgatott jelenetben a freskókat még nem láthatjuk, csupán a hófehérre meszelt falakat. A kápolnával szemben található zárt monostori kertben termesztenek a szerzetesek a gyógynövényeket. A vezetett túra során ide is bemehetünk, hogy megérezzük kicsit a bencés nyugalmat a gyógynövények illatával együtt.
Tavasztól késő őszig (november 19-ig) az Apátsági Múzeumban is jár az idegenvezetés: az egykori történeti kiállítás helyén eddig az időpontig tekinthető meg A szerzetesek asztalánál című kiállítás. A pincében található tárlat az érdekességek mellett izgalmas felfedezéssel is párosul: a falon a jelenleg az apátságban élő szerzeteseket ábrázolják… Az itt található kivetítőn az apátság szakácsa mutatja be a híres garda egyik elkészítését és betekintést nyerhetünk a likőrkészítés rejtelmeibe is. Nagy sláger a szerzetesi receptek bemutatása is: a leírásokat szabadon elvihetjük, így bővítve vagy éppen megalapozva saját recepttárunkat. Habár nem a túra része, egy rövid kitérőt teszünk a gyertyaöntő műhelybe is. Itt a szerzetesek mellett alkalmanként civilek is dolgoznak.
A kiállítás után a túra a szomszédos Rege Cukrászdában folytatódik: a nemrégiben az apátság tulajdonába került ez a kultikus hely, ahol nagy átalakításokat terveznek. „Októberben megkezdjük a munkálatokat, bővítjük a kínálatot és decemberre lesz egy teljesen megújult cukrászdánk”. Már most sem csak édességeket találunk itt, helyet kapnak az apátság termékei is: Gellért atya saját kezűleg gyűjtött gyógynövényeiből összeállított gyógyteáját éppúgy megkóstolhatjuk, mint a Tichon apátsági söröket. Utóbbi esetében kötelező a levendulás sör megkóstolása, ugyanis ez csak itt, Tihanyban kapható.
A hatalmas teraszról a végtelennek tűnő Balatonban, s a megfelelő időpontban az aranyhídban gyönyörködhetünk. Habár mi magunk kora délután és hideg, szeles időben jártunk itt, a lelki békét éppúgy megtaláltuk a teraszról elénk táruló panorámában, mintha naplementekor csodálkoztunk volna rá a látványra.
