aktív

szerkesztés

Leesett állal gyalogolni a dombtetőn – a Balaton Camino első öt napja

Szerzők

  • Rutai Lili

2018. 05. 23. 14:14

Tavaly februárban még meglepő vállalkozásként indult, idén már az ország minden pontjáról csatlakoztak sétálók Dórihoz, Judithoz és Annához a Balatont megkerülő 10 napos sétájukhoz, a Balaton Caminóhoz. Féltáv után elmondható, hogy idén is akadt bőven felfedeznivaló hely az úton, és minden nap izgalmas emberek csatlakoznak a gyalogtúrához.

Május 18-án 22 ember, egy kutya és egy tévés stáb indult Balatonakarattyáról Alsóörs felé, majdnem 5000 lépés tervével aznapra. A lányok beszámolója igazolta azt a sejtésünket, hogy nem csendben fog menetelni a kis csapat, és hogy a jó hangulat és a viccelődés garantálja azt, hogy senki nem unatkozik majd a hosszú és fárasztó úton. 

Az első nap után a Pelso Campingből írták meg elismerő és pozitív beszámolójukat a lányok. “Meglepően sokan jöttök velünk, követtek, szurkoltok, olvastok és úgy tűnik, ez sokaknak ad is valamit. És persze nekünk is, ezért ülünk most is laptoppal a kezünkben és írjuk ezeket a sorokat. Köszi!"– írta Dóri. Ajánlásként pedig ezen a szakaszon a Veganeetát, a Homola pincészetet és a Sáfránkertet említik.

Fotó: Balaton Camino

A második napra az Alsóörs Tihany távolság várt a csapatra, ami mindössze 15 km, tehát távban a legrövidebb, más szempontból viszont a leghosszabb. “Az Alsóörs-Tihany volt a legrövidebb leghosszabb napunk, csak 15 km, már kora délután Tihany utcáit jártuk, aztán persze mégsem láblógatással és alvással töltöttük az időt: lesétáltunk a Piac Placcra, lángosokat és fröccsöket vettünk magunkhoz, aztán meghallgattuk a Halott Pénzt a Balaton kellős közepén“ – számolt be a napról Judit.

A tihanyi artPlacc mellett a Pazart, a szinte már összefüggő terasszá váló Blaha Lujza utcát és a Malackrumplit látogatta meg a kitartó csapat, és nem meglepő módon mindegyikről elismerően nyilatkoztak – azt eddig is sejtettük, hogy ezekkel nem lehet melléfogni.

Fotó: Balaton Camino

“Még sosem ébredtem a Tihanyi-félszigeten, eddig! :) Kacsapár várt reggel 6-kor a kertben, így kezdtük a napot hárman közel a belső tóhoz. Nem tudom, hogy ők merre mentek, de mi ma egészen Szepezdfürdőig” – írta Anna a harmadik nap reggeléről.

Fotó: Balaton Camino

A Tihany és Szepezd közti 40 359 lépést tavaly teljes ködben tették meg, ezért idén kifejezetten kíváncsian indultak a lányok annak ellenére, hogy már elkezdődtek a végtagfájások és a masszív izomlázak. “Nem nyávog az ember, amikor a csapatot 10-20 friss, újonnan csatlakozó húzza előre. Mi meg, harmadik naposok kullogunk a sor végén. Gyertek, húzzatok!” – kérte Dóri. A pipacsmezők látványa, a Fügekert és a Sir Dávid Kastélyszálló miatt alighanem sokakban felmerült a csatlakozás gondolata.

Fotó: Balaton Camino

“A Hegyestű és a Badacsony bármilyen szögből nézve a megunhatatlan kedvenceim, de aki velünk sétált ma, az tudja, hogy az egyik legjobb kanyar az, amikor az egyik pillanatban még a Badacsony mellett gyalogolsz, aztán Szigligeten járva pedig hirtelen megpillantod a messzi távolban. Mert elég nagyokat megyünk, lássuk be”– írta Judit az ötödik napról. A Balatonszepezd és Szigliget közti 40 080 lépésben motiválták a folyamatosan bővülő és változó összetételű csapatot a becsületkasszás “boltocskák”, a kilátás, na meg a Villa Kabala bodzás habzóbora és a Pláne Badacsony borai!

Fotó: Chripko Lili

Az ötödik nap szokatlan útvonalon indult, a Rókarántó felé vette az irányt a Camino csapata. "Leesett állal meneteltünk a dombtetőn, és azt éreztem, hogy én még sosem láttam ilyen szépnek ezt a tájat. Balra csodás hegy-rétegek, jobbra víz, előttem pedig de-megvenném-házak. Ha valaki azt tanácsolja, - például én, most - hogy menjetek fel a Rókarántóra, akkor fogadjátok meg a jótanácsot" – javasolja Judit.

A túra fele után mindenki fáradtan, de még motiváltan dőlt el a Balatoni Múzeumban Keszthelyen. Rájuk fér a pihenés, hiszen ezután indul a leghosszabb távot tartogató nap.

Fotó: Balaton Camino

Hasonló tartalmak

Admin mode