Jól ismeri a régiót, amit legszívesebben biciklizve fedez fel, borokban pedig a Badacsony és Szent György-hegyi felhozatalra esküszik. Bőven van emléke az itt eltöltött nyarakról is, rosszul elsülő balatoni turnéról, sokkal sikeresebb portréfestői karrierről, olyan pillanatokról, amikor „a víz, mint a vaj olvad a Holdtól”. Lovasi András a Plázson ad életműkoncertet, ennek apropóján kérdeztük a tóhoz fűződő viszonyáról.

Még februárban derült ki, hogy a 2017-es Fishing on Orfűn tartott, majd a novemberben az Arénáig is eljutó Lovasi életmű-turné - ahol a Kispál és Kiscsillag tagok mellett számtalan vendég is feltűnik - országos turnéra indul. Ennek egyik fő állomása Siófokon lesz, ezzel pedig talán Lovasi András egyik régi vágya is teljesül, hiszen a kilencvenes években nem épp úgy sült el a Kispál balatoni turnéja, ahogy azt eltervezték. Erről később, előbb érdemes tisztázni, mire is számíthatunk a Plázsra meghirdetett koncerten.

„Hatvan-hetven százalékban azt a repertoárt játsszuk, amit a tavalyi koncerteken, de a zenekar tagjai, a meghívott fellépők között is volt arra belső igény, hogy változtassunk a dallistán. Nyilván a siófoki koncertet az is befolyásolja, hogy Falusi Mariann és Kiss Tibi lesz a két vendég, így olyan számokat is választottunk erre a fellépésre, amiben ők is aktív szerephez jutnak” – mondta kérdésünkre Lovasi, aki szerint azt a dramaturgiai ívet most nem kell várni a koncerttől, mint amit mondjuk az Arénában tapasztaltunk. „Harciasabban kezdünk, kevésbé törekszünk arra, hogy minden színt megmutassunk zeneileg, inkább egy hagyományosabb, bulis koncertre lehet számítani.”

Részlet Lévai Balázs: Lovasi - Idáig tudom a történetem című könyvből:

A 90-es évek elején, amikor már létezett a Kispál és a Borz, de még nem sajátította ki az egész életem, és a nyári fesztiváldömping sem létezett, lejártunk nyaranta németeket rajzolni a Balatonra. Hajdú, Hárságyi és én levonultunk Andrásék nyaralójába Balatonlellére, ahol az első napokban Bravo-poszterek segítségével csiszoltuk a technikánkat. Egy bongyorkás Michael Jackson, egy szexis Madonna, egy sármos Harrison Ford – hú, nagyon tudnak ezek a pécsi srácok. (...) Lellén mi voltunk az első megélhetési portrérajzolók. Sajnos pár évvel később Badacsonyban és Füreden kitört a képzőművészeti konkurenciaharc, aminek következtében először egy profi átszivárgott Lellére, majd utána többen követték, itt is gusztustalan kenyérharc kezdődött, amiben már nem akartunk részt venni, úgyhogy inkább leálltunk.

A napi menetrend a következőképpen alakult: az előző esti bulizás után lassan magunkhoz tértünk, reggeli, bambulás, lötyögés, majd kora délután kiültünk a placcra. Ötszáz forintot kértünk egy portréért, ötig-hatig megcsináltuk a beeső delikvenseket, összejött úgy háromezer forint, amit aznap éjszaka rögtön el is tapsoltunk a diszkóban. Másnap kezdtük elölről.

A csalódott balatoni megrendelő

Amikor a balatoni koncertemlékekre terelődik a szó, azonnal a nyár eleji révfülöpi koncert merül fel, mint jó emlék, de aztán ennél régebbi is előtör a dalszerzőből. “A nyolcvanas évek végén,  kilencvenes évek elején még inkább nézői voltunk a nagy zenekaroknak, és akkoriban a lehető legklasszabb dolognak tűnt nekünk kívülről egy balatoni turné. Elképzeltük, ahogy este koncert, aztán fürdés, majd szórakozás, és mindez elölről a következő nap. Végül 97 környékén, amikor a Csinibaba kijött, végre befutott egy meghívás egy 5-6 állomásos balatoni turnéra. Azonban hamar kiderült, hogy a megrendelőnknek nem tetszik a műsorunk, több Csinibabát akart, így aztán hamar véget ért ez a kaland, később pedig meg is szűntek az ilyen balatoni turnék.”

Jóval később, már a Kispál utolsó lemezének több dala viszont Csopakon, Dióssy D. Ákos családi nyaralójában született. “Ott vettük fel az Én, szeretlek, téged kiinduló dalait, a Gyógyüdülőt vagy a Vackolj belémet is. Akkoriban beruháztunk egy hordozható felvevő eszközre, így nem kellett feltétlenül stúdióba vonulnunk. Azt olvastuk menő zenekarokról is, hogy az ilyen többnapos elzárkózások alatt nagy dolgok születtek.  Ez egy ilyen évünk volt, ahol több helyen is rögzítettünk számokat.”

A balul elsülő balatoni turnénál azonban jóval sikeresebb fejezet Lovasi életében az életrajzi könyvben már felelevenített portrérajzolói karrier a déli parton. Azzal egy ideig jól kerestek barátaival, igaz, ahogy fogalmaz, “amit nappal megkerestünk, azt éjjel el is vertük. Ma ez éppen fordítva történik.”

Egyre több hely közül lehet válogatni

Persze nem csak a fellépések miatt ismeri jól a Balaton környékét Lovasi, hiszen elmondása szerint a tágabb értelemben vett régióban sokszor megfordul, és követi a változásokat, melyek az elmúlt években jellemezték ezt a részt. “Egyre több az egész évben nyitva tartó hely, a strandokon egyre több helyen találunk beach foodot felszolgáló éttermeket, szóval azt gondolom, egyre több jó hely között választhatunk. Igazából, amikor mi a Balatonra jártunk az elmúlt években, akkor biciklitúrákat csináltunk, és aközben ismertünk meg közülük sokat. Az nagyon ritka, hogy egy helyben táborozunk le. Leginkább a Balaton-felvidéket, a Badacsonyt, a Keszthelyi-hegységet szeretem, fiatalkoromban viszont főleg Bogláron, Lellén fordultam meg többet, ezért azt a részt is elég jól ismerem. Ha a borokat nézzük, ott is a Szent György-hegy és a Badacsony borait kedvelem igazán, de ugyanígy nagyon szeretem a déli partról a Konyárit is, ott is nagyon jó iskolát visznek.”