Sokak számára tartogat még felfedeznivalót a Balaton déli partja, ha borokról van szó, pedig a Balatonboglári borvidék három Év Bortermelőjét adott már, ráadásul erős fehér- és vörösborban, sőt pezsgőben is. Nagy a fajtagazdagság, sokféle szőlő terem, így igazán változatos borok készülnek itt, mindenki megtalálja a kedvére valót.

A múlt kötelez

Már a kelták és a rómaiak is műveltek itt szőlőt és készítettek bort, később a somogyvári apátságot alapító francia szerzetesek gazdálkodtak a környéken. Hatásukra egyre többen telepítettek szőlőt, nem véletlenül került Somogy vármegye címerébe 1498-ban egy szőlőfürtöt tartó kar, az országban elsőként.

Ahogyan az sem lehet véletlen, hogy a tihanyi és a pannonhalmi bencés apátságoknak már a 11. századtól voltak itt jelentős szőlőbirtokaik. A török megszállásig virágzó borkultúráról tanúskodnak a feljegyzések.

A filoxéravészig jobbára vörösboros vidék volt ez, utána kezdődött a jelentősebb fehérszőlő-telepítés, ma már nagyjából 60%-ban fehér szőlőt találunk a 3300 hektár nagyságú borvidéken.

És nem lapos!

Ugyan a déli part kevésbé változatos, ha a strandokra gondolunk, ezzel ellentétben a borvidék még véletlenül sem lapos, az ültetvények a Somogyi-dombság északi vonulatain találhatóak, ahol a tengerszint feletti magasság 105-300 méter. A melegigényesebb fajták a nyugati oldalra kerültek, míg a keleti oldalra azok, amelyek kevésbé igénylik a hőséget.

A mikroklíma a Balatonnak köszönhetően egyedi: a víz páratartalma, a tó irányából a szinte állandó északi légmozgás, és az, hogy a víz fölötti levegő lassabban hűl le, mint a szárazföld, megvédi a szőlőterületeket a tavaszi fagyoktól, és a betegség is kevesebb itt. A somogyi erdőkből áramló hűvös levegő jótékony hatású, a borvidék legjobb területei mind erdő mellett találhatók.

A szőlőterületek talajai döntően löszös üledéken képződött különféle erdőtalajok. Napsütéssel jól áll a vidék, évi 2000 óra a legtöbb fajtának bőven elegendő, emellett a csapadék eloszlása és mennyisége is megfelelő.

Sokszínű fajták

Az egyik leggazdagabb fajtaválasztékú borvidékünk. Ez annak köszönhető, hogy a kék- és a fehérszőlő-fajták egyaránt jól érzik magukat itt: jelenleg több mint 20 fajtát találunk az engedélyezettek között. Éppen ezért nehéz lenne egyet-egyet kiemelni, mindegyikből lehet kiemelkedő bort találni.

A borok gyümölcsösek, és a fajták sokszínűségének köszönhetően változatosak is. A talaj és a klíma együttes hatása miatt a szőlő könnyen érik: mire eléri a 20-21 mustfokot, már fenolosan is érett, emiatt jó egyensúlyú, szerethető borok születnek. A száraz, illatos borok mellett, mint a muskotály vagy az Irsai Olivér, a gyümölcsös és érett vörösborok, illetve az itteni gyöngyözők, habzók és pezsgők is egyre népszerűbbek.

Irány kóstolni!

Nem véletlenül kapta a borvidéken elsőként az Év Bortermelője címet Garamvári Vencel 2006-ban. A ma már 80 hektáros birtok egyik alappillére a balatonlellei szőlőbirtok, a másik pedig a budafoki pezsgőpincészet. Igen, a Garamvári név alatt készített magas minőségű tradicionális pezsgők alapbora a Balatonnál készül, de pezsgővé Budafokon válnak. Ha igazán komoly élményre vágyunk, akkor a 2015-ös évjáratú Brut Nature pezsgőt ajánljuk – ezt kóstolva megértjük, hogy miért hisznek a pincénél a műfajban. Aki pedig inkább a gyümölcsösebb stílust keresi, az bontson egy Optimum Brut-t!

A borvidéken másodikként Konyári János nyerte el az Év Borászaként is emlegetett címet, 2008-ban. A pincészet elismertségét elsősorban a vörösborainak köszönheti, hiszen olyan ikonikus borok születnek itt, mint a Loliense (ebből van fehér és vörös is), a Sessio, a Páva, vagy a merlot-ból készülő Madonna. A kiemelkedő fekvésű dűlők mellett az ízléses hordóhasználat teszi ezeket a borokat igazán naggyá, okkal sorolják őket a legszebb magyar vörösek közé.

2010-ben, a borvidékről eddig utolsóként Légli Ottót tüntették ki az Év Bortermelője címmel. Ő 1989-ben fél hektáron kezdett gazdálkodni, mostanra 34 hektárra nőtt a birtok. A területein természetközeli művelést alkalmaz, a boroknál viszont ekkora mennyiségnél már nem bízza a véletlenre a végeredményt, saját élesztőtörzsekkel dolgozik. A Gesztenyés-dűlőből származó rajnaija ugyanolyan ikon a magyar mezőnyben, mint a Landord Chardonnay vagy a Banyászó Olaszrizling.

Légli Ottó testvére, Géza jóval később fogott a borászkodásba, a Kislaki névre keresztelt borászata mostanra mégis hasonlóan népszerűvé vált. A szőlőben és a pincében kizárólag a természetesség jöhet szóba, a borász szerint így lehet megmutatni a termőhelyben rejlő egyediséget. Szőlőskislakon a nyáron nyitva tartó borkertben kóstolhatjuk meg a boraikat hétvégenként – nehéz lesz eldönteni, hogy fehér- vagy vörösborokban erősebb a pince.

A Balaton, a vitorlázás és a bor elválaszthatatlan, legalábbis Bujdosóék szerint. Bajban is vannak, ha kérdezik őket, hogy melyik másik borvidéken dolgoznának szívesen, mert semmi pénzért nem váltanának. A közel 90 hektárról sokféle bort készítenek, a Matróz sorozat legnépszerűbbje a Kapitánynak keresztelt Irsai Olivér, emellett komolyan foglalkoznak hordós érlelésű fehér- és vörösborokkal is, és idén mutatták be az első tradicionális pezsgőjüket. Ők tényleg tudják, hogy milyen nehéz a naplementéhez bort választani.

Igazi családi vállalkozás a Pócz Pincészet, a lellei Kishegyen dolgozó család 1991-ben váltott az addigi hobbiborászkodásból nagypályára. A pazar kilátással bíró pince teraszán szívesen fogadnak vendégeket, házias konyha és pár kényelmes szoba is akad, ha itt érné a vendéget az éjszaka. Szép időben gyönyörködhetünk a Badacsonyban és persze a Balatonban, kérjünk mellé egy pohárral a Bubborinak keresztelt fehér vagy rozé gyöngyözőborukból, és élvezzük a látványt!