Múlt
Csobánc várának kora hasonló lehet a szigligetiéhez: 1250 körül kezdték el építeni diszeli nemesek, majd csakhamar az olasz eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdonába került. Az övék volt a 17. század második feléig. Először Habsburg Miksa 1490-es betörése miatt erősítették meg, 1541-ben pedig végvár lett.
A szomszédos Hegyesd ugyan egyszer török kézre került, de Csobáncból kiindulva vissza tudták venni. Gyulaffy László várkapitány messze földön híres bajvívó volt, a török vajdát is megölte az ostrom során. Gyulaffy erődjét többször ostromolta a török, de bevenni nem tudta. 1669-ben az Esterházy-családé lett a vár, majd császári őrség került oda, hogy a Rákóczi-szabadságharcban megszerezzék a kurucok. 1707-ben maroknyi védő állta a sarat a túlerőben lévő császári sereggel szemben.
A szabadságharc bukásával császári kézre került a vár, amit aztán felrobbantottak. Azóta Csobánc várrom, bár már a reformkorban felidézték az emlékét a kultúra nagyjai, többek mellett Kisfaludy Sándor. 1953-ban ásatások zajlottak és állagmegóvást végeztek, még emléktáblát is kapott az 1707-es heroikus küzdelem.
Jelen
Mint írtuk, a vár a felrobbantása óta rom, az 1953-as javítások ellenére nincs jó állapotban, bár legalább nem életveszélyes. Emiatt belépőt se szednek, pedig turisztikailag fontos helyszín: elképesztő panorámát kínál a Tapolcai-medencére és a jó szelek miatt imádják a siklóernyősök. Kocsival a hegy alatt tudunk leparkolni Gyulakeszin, a zöld jelzést követve jutunk a csúcsra előbb dűlőutakon, majd hosszú, kissé bokatörő lépcsősoron.
Jövő
A közelben élők jó ideje Gyulaffy Napok a Csobáncért néven szerveznek rendezvényt, hogy felhívják a figyelmet a pusztuló várra. Egy ideig úgy tűnt, a Nemzeti Várprogramból Csobánc sem marad ki, elvileg tavalyra újították volna fel, de januárban még nem láttuk nyomát a helyszínen semmilyen munkálatnak, ráadásul a program honlapján sem szerepel a felújítandó várak között. A civilek mindenesetre mindent megtettek eddig is: bozótot irtottak, járhatóvá tették az idevezető ösvényt, követ szedtek, miközben régészek dolgoztak, és pár falat is sikerült stabilizálni. Reméljük, nem marad sorsára Csobánc vára és előbb-utóbb látogathatóbb lesz a mostani állapotánál.
