Ahol a Badacsony látványa és bazaltja is meghatározó volt – Fonyód története régi képeken

Fonyód fontossága már az elmúlt évszázadokban is jelentős volt: a Balaton déli partja fölé magasodtak a hegyei, sokszor pedig szó szerint, vízzel körülvett szigetként vigyázta a tó vidékét a település, aminek még palánkvára is volt. Később a déli vasút kiépítése majd az üdülés tömegessé válása emelte fel a mára 4000 fős lakosság fölé duzzadó várost. Fonyód fontos vasútállomást és kikötőt is kapott, saját ásványvize lett, itt rakodták vasútra a badacsonyi bazaltot, miközben a saját omló hegyoldalukkal küszködtek. A Fortepanon fellelt, illetve a város kulturális intézményétől kapott fonyódi képekből vázoljuk fel a Monarchia kora óta eltelt éveket, kezdve mindjárt a vasútállomás egy fotójával és egy elegáns hölgykoszorúval 1905-ből.

1913, az első világháború itt még elképzelhetetlen volt. A fonyódi kikötő hullámtörő gátja már ekkor is létezett, amit a Szúnyog-szigethez csatoltak. Itt idővel fontos teherkikötő is kialakult.

A kikötő kialakítása és védettsége a badacsonyi bazalt miatt volt fontos. A tó túlpartján, 1903-1965 között folyó kőbányászat termékeit az ottani kikötőben rakodták hajóra, majd szállították a déli partra, ahonnan vasúti úton lehetett eljuttatni Budapest vagy a tengeri kikötők felé (természetesen az északi parti vasút is oroszlánrészt vállalt a szállításból). A fotó egyébként 1928-as, képaláírása: "kikötő, előtérben a badacsonyi bazalt vasútra rakodása, hátrább a hajóállomás".

Fonyód ipari múltja mellett persze nem mehetünk el a turizmus mellett sem. A turisztikai-üdülési vonalról eleve árulkodik a városban a patinás villasor és a számos céges üdülő is. Eredetileg a századfordulón Szaplonczay Manó vette rá Zichy Bélát, hogy parcellázza fel erdős birtokai egy részét. Ebből jöttek létre az első villák, ebből indult a turizmus. Ezen az 1931-es képen Bélatelepen fürdőzik egy csapat lány.

A fonyódi Sirály Szálloda a város egyik legjelentősebb épülete volt a hegyen, pár éve külön cikket is szenteltünk a rohadó épületnek. Maga gróf Zichy Béla, a villanegyed atyja építtette 1905-ben, sokáig az Anna-bálokat is itt tartották. Az épületet aztán 1963-ban radikálisan átépítették, viszont a rendszerváltás után a pusztulás lett az osztályrésze.

Vollnhofer Ferenc győri bankigazgató nyaralója. A fotó az 1930-as években készült.

Akár Abbázia is lehetne e fotó helyszíne, pedig ez a hegy alatti bélatelepi vasúti megállóhely épülete egy 1936-os fotón. A szép, teraszos, pincével és lakással is rendelkező állomásépület 1928-ban épült.

"Látkép Fonyódliget felől Révfülöp felé" - áll az 1938-as fotó képaláírásán. A hosszan elnyúló üdülőtelep jelenleg legnagyobb létesítménye a másfél kilométeres partszakasszal rendelkező Erzsébet-tábor (a szocializmusban úttörőtábor volt).

Fonyódliget, vasútállomás egy 1941-es képen. A lenti épület már nem létezik, helyette ezt a kis felvételi épületet húzták fel még az előző rendszerben. Fontos szerepet játszott a vasút a város történetében, a Déli Vasút nevű magáncég üzemeltette sokáig az 1861-re befejezett vonalat, amit 1989-re Fonyódig (aztán tovább a határig) villamosítottak. Fonyód másik vasútvonala, a kaposvári leágazás 1896-ra készült el.

"Bélatelep, a Bartók Béla úti villasor előtti sétány." Már ekkor létezett az a sétány a domb tetején, amiről már lenézni is nyaktörő dolog volt, ellenben egyedülálló panorámát nyújtott. Még kerékpáron is. A fotó 1942-ből való.

"Balatoni naplemente, Fonyódról Szigliget felé nézve." A szép színes kép 1950-ből származik, és jól mutatja, mi volt mindig is Fonyód egyik legfontosabb vonzereje: az északi parti hegyek sziluettje. Itt található ugyanis a Balaton egyik fő szűkülete, így egész közelről látni a Badacsonyt vagy épp a Gulácsot. Sűrűn közlekedő hajójárat is összeköti a két partot (évek óta tervezik, hogy itt jár majd a Balaton második, autókat is szállító kompja, de a terv egyelőre csak terv maradt).

"Balaton-part Alsóbélatelep környékén", egy 1955-ös fotón, a hátteret a szokásos badacsonyi látkép biztosítja.

A villanegyed a szocializmus éveire gyakorlatilag kiépült a hegyen, és a nagy üdülők ekkor kezdtek funkciót váltani. Egykor Márffy Emil földbirtokos villája, később Kada Alajos festőművész nyaralója volt az alábbi épület. A szocializmusban a SZOT kezelésében volt, a közalkalmazottak üdülőjeként volt ismert. A képeslap részlete az 1950-es évekből való.

Sok hasznos településfotó köszönhető az UVATERV-nek, így ez is az Ady Endre úti üzletsorról, 1956-ból. Ez a 7-es főút városközponttól keletre tartó szakasza, ami ekkor még nem az a 2x2 sávos "sztráda" volt, mint manapság.

Fonyód 1958-as új büszkesége, az azóta már elbontott (aluljáróval pótolt), vasút feletti gyalogos híd.

Épp valamit szerel az úriember a kikötő mólójára vezető sétány egyik villanypóznáján az 1958-as fotón. A kőgátat Scholtz Gyula tervezte, 1898-ban épült és a leghosszabb a Balatonon a maga 464 méterével. Tájolása szándékos, egyenesen a Gulácsra mutat.

"Badacsony és Fonyód között. A motoros személyhajó a Tünde vagy a Csongor nevet viseli." 1959-es kép.

Újabb korkép és utcakép az UVATERV-től, 1960-ból: "Ady Endre utca, jobbra a Szent István utca torkolata." A kétszintes épületben ma a Balaton Kollégium található.

"Kiss István Emberpár (1960) című szobra a parton." A szobor átadásának évében készült a kép a párosról, ami a város jelképévé vált. Kiss pedig munkásságáért többek között Munkácsy- és Kossuth-díjat is kapott.

A várakozás a vonatra már 1967-ben is kínzó dolog volt, főleg ha az ember hazafelé indult az alsóbélatelepi üdülésből. Érdekesség, hogy a megálló neve korábban Bélatelep alsó, majd Fonyódszéplak is volt.

Az alábbi 1969-es fotó ugyan Badacsonyban készült, ellenben innen látható Fonyód legjelentősebb természeti képződménye, a löszfal (a szemközti hegyen a hosszúkás fehér sáv). A mai napig nem sikerült teljesen megoldani a problémát, hogy a hegy egy része szakadozik le, veszélyeztetve a 7-es főutat és a kanizsai vasútvonalat. A történet még a 19. század környékén kezdődött, amikor épp az út és a vasút miatt lecsíptek egy-egy részt a hegyből, a folyamat pedig mára öngerjesztővé vált.

Az 1969-es fénykép alatti szöveg nem szorul kiegészítésre: "Bélatelep környéke, szemben Badacsony. A Palma Gumigyár reklámfotója. A kép bal szélén Pataki Ági és Ribárszky Edit manökenek, jobb szélen Pogány Klári manöken."

A fonyódi kikötő délnyugati sarka, ahol korábban a badacsonyi köveket pakolták vagonokba. A kép 1977-es.

Az 1980-as fotón a Dísz tér látható, szemben pedig a vasútállomás. Ma már egyre kevésbé autócentrikus a tér.