Egy nemrég megjelent tanulmány a Flickr és az Instagram-fotók alapján térképezte fel, hol kirándulnak, strandolnak és költenek a Balatonra látogatók. Ez a módszer az eddig „láthatatlan” turizmust, a hétvégi 1-2 napos, illetve a hétvégi házakban töltött kiruccanások során történő turisztikai fogyasztást is segít felmérni. A kutatásból kiderült többek között, hogy a budapestiek a Káli-medencében és a tanúhegyeken fotóznak szívesen, a badacsonyi instás képek közel negyedén pedig valamilyen gasztrós tartalom van.
A Turizmus Bulletin 2020. évi különszámában megjelent tanulmány két turisztikai régió – a
Balaton-felvidék és a Dunakanyar – kiránduló turizmusának közösségi médiában
közzétett fényképes lenyomatait mutatja be és hasonlítja össze, számolt be a Hírbalaton.hu. (Mi most csak a tanulmány balatoni vonatkozásait foglaljuk össze.)
A látogatók közösségi médiában közreadott fényképeinek nagy része a geotag révén tartalmazza a készítés pontos helyének koordinátáit, így kiderül, valójában milyen látványosságokat keresnek fel a kirándulók. A szerzők 2020 márciusáig letöltött Flickr adatbázisból közel 58 ezer geotagelt fotó feltöltőjének hovatartozását azonosították a Balaton körzetében. Ebből arra következtettek, hogy mekkora a budapesti látogatók valós aránya, miben térnek el a budapestiek és a nyaralótulajdonosok kirándulási szokásai a külföldiekétől. Kiderült, hogy
a Balaton elsősorban a főváros üdülőövezete.
Míg egy külföldi vagy egy nem Budapestről érkező magyar turista átlagosan csak egyszer látogatott el a Balatonra a vizsgált időszakban, addig a budapestiek sokkal több időt töltöttek ott, vagy többször jutottak el oda, esetleg hosszabb időt töltöttek a tónál. Szabadidős tevékenységük időben szinte megegyezik a helyiekével a régióban.
A külföldiek a mólókért rajonganak
A Flickr alapján a külföldiek általában a Balaton-parti településeket látogatják, azok közül is inkább a mólókat és vitorláskikötőket. A Balaton-felvidéken az ismert turisztikai desztinációkat keresik fel, mint Veszprém, Balatonfüred, Tihany, Badacsony, a szigligeti vár, de ezek közül is kiemelkedik Keszthely és Hévíz. Ez utóbbi az egyetlen olyan település a Balaton régióban, ahol több a külföldi, mint a budapesti, vagy a nem helyi magyar turista.
Kisebb számban, de külföldiek megfordulnak még a Szent György-hegyen, Vonyarcvashegyen és Balatongyörök egyes pontjain, Tapolcán, a Salföld Természetvédelmi Majorban, Ábrahámhegyen, Révfülöpön, Balatonakaliban és Balatonalmádiban. A Káli-medencében arányuk csak 15%, a Pécselyi-medencében pedig 11,67%.
A budapestiek pedig a Káli-medencéért vannak oda
Ezzel szemben a budapesti felhasználók szinte minden Balaton-felvidéki településen fotóztak, a legnagyobb arányban a Káli-medencében fordultak meg. Nagy számban jártak az összes tanúhegyen, és látogatták meg a Balaton-felvidék másodlagos attrakcióit, mint pl. az Afrika Múzeum, a Szépkilátó, a Liliomkert piac, a szentbékkállai kőtenger, a Theodora-tanösvény, a dörgicsei, a táliándörögdi és az ecséri templomromok, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, Örvényes és Kapolcs malmai, Köveskál, Alsóörs és Lovas ófaluja, valamint az összes kiépített kilátó.
Érdekesség, hogy míg az északi parton megszállók fele egyszer sem fotózott a déli parton, addig a déli-partiak 90%-a fotózott északon is. Több nyaralótulajdonos bejárta a Szent György-hegyet, Szigligetet és Badacsonyt, illetve a Káli-medencét.
A legtöbb gasztrós insta-fotó Badacsonyban és a Káli-medencében készül
A tanulmány az Instagramra feltöltött képeket is vizsgálta. A fotók nagy részének témája a szemlélődés, a pihenés és az utazás, a helyszín pedig közterület vagy saját ingatlan. Az Insta-fotók a kirándulók fogyasztási szokásaiba is betekintést engednek: a tanulmány szerzői azt is vizsgálták, a képen van-e étel/ital fogyasztására utaló részlet, illetve van-e más, turisztikailag értelmezhető, akár fizetős szolgáltatásra utaló jel.
Míg a kontroll régióban 7,4% az étkezést vagy italozást megörökítő fotók aránya,
Badacsonyban a képek 22%-án látható ilyen fogyasztás. A fotók 16,3%-án fogyasztottak bort, és további 5,7%-án egyéb ételt-italt. Köveskál és Kővágóörs esetében a képek 15,8%-a ábrázol ilyet.
A Balaton-felvidéken egyébként még olyan tevékenységek kerülnek előtérbe, mint a lovaglás, a levendulafarmok látogatása, a hőlégballonozás vagy a sétarepülés.
A tanulmány összegzése szerint
a statisztikákban nem szereplő balatoni nyaralótulajdonosok többsége kiránduló turistaként bejárja a Balaton-felvidéket, és nem csak saját településén és tóparti strandján tölt időt.
A tanulmány teljes címe: Kádár Bálint – Gede Mátyás: Egynapos desztinációk követése a közösségi médiában közvetített fényképeken keresztül – a Balaton-felvidék és a Dunakanyar elemzése és összehasonlítása.
Itt elérhető.
