látnivalók & kultúra

Volt a Balatonnál egy fényűző kastély, amiből semmi nem maradt az utókornak

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2020. 04. 15. 9:44

Az egykori lesencetomaji Hertelendy-kastélynak ma már nyoma sincs, pedig annak idején a környék egyik legfényűzőbb neogótikus stílusú épülete volt, gyönyörű angolparkkal. Lakóinak sorsát egy éppen 100 évvel ezelőtt történt öngyilkosság pecsételte meg.

A Hertelendy-család az egyik legnagyobb ősi nemesi család, a családfájuk 1481-től levezethető a mai napig. A família eredete ugyanakkor egy kicsit rejtélyes, mivel több dunántúli megyében is volt Hertelend nevű település. A nyelvészek egy csoportja szerint ugyanakkor a mai Anglia területén található Hertelandban (ma a Devon megyei Hertland) kell keresnünk a család gyökereit, és a település az azonos nevű, normann, francia és angol felmenőkkel rendelkező család birtoka volt. A címerük is hasonlóságot mutat a Hertelendy család címerével.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a köznemesi család a török harcok idején „emelkedett fel” és kapott jelentős birtokadományokat. A 15. században a zalai Vindornyalakra települtek (pontosabban az egyik ág), a 16. században pedig az összeírások már Lesencetomaj falu birtokosaiként említik őket. Földterületeiknek és házassági politikájuknak köszönhetően a 18. századra Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családjává váltak.

A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család címere a 13. században

Fotó: Wikimedia Commons

A gőzhajózás másik atyja és a háborús szabadságharcos

Az egyik leghíresebb leszármazottjuk Hertelendy Károly volt, aki harcolt az 1809-es győri csatában Napóleon seregei ellen (erről könyvet is írt), később belevetette magát a politikai életbe, Zala vármegye követeként részt vett a reformkori országgyűléseken. A „megfontolva haladók” táborába tartozott, és ő volt az, aki Széchenyi Istvánt inspirálta a balatoni gőzhajózás megvalósítására. Legalább annyira kivette a részét a munkából, mint a gróf: támogatókat és részvényeseket gyűjtött és ő volt az, aki az 1848-as forradalom kitörése és Széchenyi lelki összeomlása után is működtette a hajótársaságot.

Fia, Hertelendy Kálmán vármegyei tisztviselő és Kossuth kapitánya volt a 47. zalai önkéntes honvédzászlóaljban. Ők ütköztek meg először 1849. május 21-én hajnalban Budavár ostrománál a védőkkel a Szent György téren, és Hertelendy Kálmán lövése végzett az osztrák védősereg parancsnokával, Heinrich Hentzi vezérőrnaggyal, megfordítva a harc menetét. A dicsőség nem egyértelműen az övé, más források szerint még két másik katona is leadott lövést, és nem lehet tudni pontosan, melyikük végzett az ellenség parancsnokával.

Hertelendy-kastély, dohányzó

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.016

Elvarázsolt kastély, tüntető cselédek

Hertelendy Ferenc 21 évesen örökölte meg a család lesencetomaji birtokait és a hozzá tartozó nagy majorsági épületeket. Az arisztokrata sokat tett azért, hogy megmentse a Balaton szőlőit a filoxéravész után, és támogatta a Balaton északi partján a vasútvonal megvalósulását. Később országgyűlési képviselő és az Osztrák-Magyar Bank Főtanácsosa lett, magánélete azonban nem alakult olyan fényesen, mint a karrierje. Első felesége fiatalon meghalt.
 
Sok évvel később házasodott újra. A tomaji birtok új asszonya, Gaál Irén sokat szerepelt a lapokban fényűző társasági életének köszönhetően, és nem kizárt, hogy az ő ötlete volt a kastély építése – illetve a régi családi kúria átépítése – is. Talán meg akart szabadulni a korábbi, szomorú emlékektől, de az is lehet, hogy reprezentatív, életmódjához méltó kastélyt akart. Bármelyik is igaz, a birtokon szolgáló, nyomor szélén tengődő helyiek nem nézték jó szemmel ezt a szintű költekezést.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.059

A kastély az akkoriban divatos, középkori elemeket is felvonultató, gótizáló romantikus stílusban épült meg, tornyokkal, bástyákkal. A 15 szobás, 2 konyhával és 4 toalettel ellátott épülethez Olaszországból hozattak építőanyagokat. Hertelendy korábbi, szőlészeti szakmai útjai során jutott el észak-olaszországi és spanyol tájakra, és úgy gondolta, egy kis mediterrán szigetet hoz létre Lesencetomajon is. A kastély építéséről nem maradt fent sok forrás, de egy 1902-ből származó fényképen már látszik, hogy milyen fényűző lakóhelyet álmodtak meg a feleségével. A kastélyban biliárdtermet is berendeztek, a pincében kialakítottak egy medencét. A park angolkertjébe növényritkaságokat és örökzöld mediterrán növényeket ültettek.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári Jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.018

1896 decemberében kisebb lázadás tört ki a helyiek között, amikor Hertelendy Ferenc lezáratta a falu főutcáját, hogy annak a kastélya előtt levő szakaszát kisajátítsa és a kastélyparkba olvassza. Gondoskodott egy másik, ív alakú útról az eredeti helyett, de a helyieket ez nem kárpótolta, szétszedték a korlátokat. Csak olaj volt a tűzre, amikor néhány embert letartóztattak, a falusiak nem voltak hajlandóak felvenni a munkát, és megfenyegették a birtokost. A család ekkor összepakolt, és Bécsbe költözött egy időre. Amikor a kedélyek lecsillapodtak, visszatértek. Folytatták fényűző életüket: gyakran rendeztek hajnali vadászatokat, villásreggelit adtak, és saját strandjuk volt Balatonedericsen.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Egy kastély végnapjai

Az évek során a mesés gazdagság eltűnt, a birtok mérete az 1910-es évekre az ötödére csökkent. 1919-ben a tanácsköztársaság megbuktatására törekvő szervezkedést, amiben Hertelendy is részt vett, leleplezték. A nemes önkezével vetett véget életének a kastélyában, attól való félelmében, hogy letartóztatják, és elveszíti birtokait.

Özvegye és két gyermeke, illetve a családjuk a második világháború végéig élt itt, nagyon rossz anyagi körülmények között. A birtok hatalmas fáit kivágatták és eladták, a padlót eltüzelték. 1945-ben a kastélyt lebontották, a legidősebb lesencetomajiak pedig még emlékeznek arra, hogy az emberek talicskán hordták szét, ami használható volt. (Néhány visszavásárolt műtárgyat azóta a tapolcai Városi Múzeumban látható gyűjteményében őriznek.)

Lesencetomaj másik kastélya, a Nedecky-család egykori otthona ma is áll, pszichiátriai betegek bentlakásos intézményének ad otthont.

A cikkhez a következő forrásokat használtuk:
- Herczeg Renáta: A lesencetomaji Hertelendy-kastély, Múlt-kor, 2012. tél.
- Szám Dorottya: Lesencetomaj története, 2018.
- Hangodi László történész-főmuzeológus iránymutatásai.

Hasonló tartalmak