A gasztronómia magasiskolája, lovak és mókusok, zegzugos üdezöld kert, meghitt terasz és tiszta szívből jövő vendéglátás. Telnek-múlnak az évek, de ezeket még mindig a vendégeknek nyújtja a Siófoktól kőhajításnyira, az idill közepén lévő Egy Csipet Nádas étterem, ahova nemcsak az ételért, hanem egy komplex élménycsomagért jönnek az emberek.
Négy éve jártunk utoljára Majoros Attiláéknál az idilli Siófok-Törekin, hogy megnézzük, hányadán áll az Egy Csipet Nádas névre keresztelt éttermük. Akkor elégedetten dőltünk hátra a terasz székein, és most négy év után azzal a várakozással érkezzünk, hogy megkapjuk azt a gasztronómiai és életérzési hűhát, ami miatt megéri beautózni a töreki erdő mélyére. Oda, ahol egymással csencselnek a mókusok, ahol traktorok viszik oda-vissza a learatott terménnyel teli utánfutókat, ahol pej lovak legelésznek a szemközti lovarda kerítésénél.
Patinássá nemesedett
A fix háttércsapatot említette először Attila, amikor az eltelt évekről beszéltünk: "egy a nézetünk a séffel és a srácokkal a konyhán", mindenki folyamatosan képzi magát a Csipetben" – tudtuk meg. A konyhán szerinte látszik a fejlődés, illetve "törekszünk arra, hogy helyi alapanyagokból dolgozzunk". Pont Törekin itt van helyben a Nübel Sajt, de az Angus marhát Balatonfenyvesről, az oldalast Tabról szerzik be. Erről lelkendezve mesélte Attila, hogy "a hájrétegeket olyan omlósra csinálták meg, hogy aki oldalast eszik nálunk, az csak annyit tud mondani: váú!" Ez az étel nincs a fix étlapon, de újra meg újra visszajátsszák az ajánlatban.
A csoki szuflé az egyik jó példa azokra az ételekre, amit már 2016-ban is láttunk a menüsoron. Volt olyan év, hogy levették az étlapról, de akad olyan törzsvendég, aki visszakövetelte, annyira imádja.
Kréta vs. papír
A kiskertjük is terem ezt-azt, a málnakrémlevesbe például saját málnát is tesznek (málna- és szederbokruk van). Az egyediségük és büszkeségük a fix étlap felett a krétatáblás ajánlat. "Amikor az első meleg napsugarakkal kinyitunk tavasszal, akkor hetekig csak krétatábla van", hétről hétre változtatják a menüt, és aztán a legsikeresebb "krétás" fogások kerülnek a nyárra fixálódó étlapra. Tehát egy nagy tesztidőszak a tavasz, amikor nyíltan várják a vendégek véleményeit és kritikáit is. Így tényleg csak a legjobb ételek rögzülnek a június 1-én állandóvá váló étlapon.
Megrémülni kár, a krétatábla nem tátong feketén ezután sem, a régi jó "csipetes" szokást megtartva hetente más tematika mentén főznek egy extrát. Nem sok étterem csinálja ezt Attila szerint: 5-6 tétel jön be a képbe ilyen hétvégéken, változatos témák mentén (volt már "mindenmentes" és magyaros is, lesz steakközpontú, "marhajó", halas, ázsiai, olaszos hétvége is). És persze szezon vége felé, augusztusban összeszedik a tematikus hétvégék legjobb fogásait egy víkendre.
Az állandó étlap amúgy szezonzárásig kitart, ami akkor következik csak be, ha már annyira cidris az időjárás, hogy nem lehet kiülni a meseszerű teraszukra. Tavaly november legelején húzták csak le a rolót.
Mi amúgy kóstoltuk a málnakrémlevest fehér csokoládéval kóstoltuk, ami desszertnek is pompás lenne és valóban hozza az elégedetten hümmögés élményét. A malaccsászár zöldborsó pürével, pirított pakchoi salátával a főételek egyik császára, az omlós húshoz pazarul passzol a püré enyhe édessége. Végül beleharaptunk a szarvasgerincbe édesburgonya pürével és szívsalátával, ami csodálatos belépő lehet a vadhús világába annak, aki még nem próbálta.
Pompás exteriőr
Felmerült közben, hogy mi minden változott a Csipet külső részén. Apróságok módosultak inkább, például több asztalt tettek ki a fűbe (pontosabban lécekből ácsolt teraszokra). Ám nem az volt a cél, hogy sokkal több asztal díszelegjen, hanem "kuckósabb, élménnyel telibb" legyen a kert, így különleges kis zugokat alakítottak ki. Kitettek hintákat is, amiket imádnak a gyerekek. Amit jó volt látni, hogy – a Balaton-parton tapasztaltakkal ellentétben – a kert fejlesztése nem ment a zöld miliő rovására, az egész változatlanul egy romlatlan édenkert.
Szerencsére a járvány sem törte meg a fejlődés ívét, kreatívan hidalták át a helyzetet: piknikkosarakat lehetett tőlük venni. Adtak pokrócot, kézfertőtlenítőt, evőeszközt, de ételt is: lazacot, tatárt, oldalast. Tippeket adtak még, hova érdemes menni piknikezni (nemrég mi is adtunk pár ötletet, katt ide érte!). Aztán Attila azt mondta: "szó szerint belecsöppentünk a nyárba", ahogy június elején megnyitottak, egyből jöttek a vendégek. Most keddtől vasárnapig vannak amúgy nyitva.
Miről szól az Egy Csipet Nádas? – morfondírozott beszélgetésünk végén Attila. Szerinte "ebben az iszonyú nyugodt környezetben otthon érezheti magát az ember: ha akar eszik, elalszik a babzsákban, kimegy fényképezgetni, megissza a fröccsét és időt tölt el nálunk". Ha mindezt a közvetlenséget és fesztelenséget tudod azzal ötvözni, amikor az étel megevése közben kiszalad a vendég száján a misztikus ÜHMMM, az a csúcs. Ahogy Attila fogalmazta meg: "ez automatikus, ez nem direkt. Amikor ezt látjuk a vendégen, akkor vagyunk igazán elégedettek, akkor elértük a célunkat: élményt tudtunk adni."
