látnivalók & kultúra

szerkesztés

Amikor a költők két vers között fát ültettek – A legendás első Helikoni Ünnepség története

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2021. 03. 25. 10:30

Berzsenyi Dániel a „kis magyar Weimar” névvel illette, Kazinczy Ferenc pedig először nem kapott meghívót. A gróf Festetics I. György által életre hívott ünnepségeken a kor híres költői és irodalmárai vettek részt, nem mindig teljes egyetértésben.

Öt alkalom volt csupán, mégis meghatározó hagyományt teremtett a rendezvénysorozat, amely egy volt Festetics György sokrétű, Keszthely kulturális életét felvirágoztató törekvései közül. Az arisztokrata, aki annak idején jogi ismereteket tanult, németül, latinul, franciául, olaszul és angolul is beszélt, 1791-ben, 36 éves korában hazatért adósságokkal terhelt birtokaira.

Katonai pályafutása véget ért, mivel korábban szembehelyezkedett az udvarral (tiszttársaival egy folyamodványban fordult a pozsonyi rendekhez, és abban kérvényezte többek között, hogy a magyar alakulatok béke idején Magyarországon tartózkodjanak, csak magyar tiszteket alkalmazzanak, a vezényleti nyelv pedig a magyar legyen).

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A gróf ezután energiáit városa gazdasági és kulturális felvirágoztatására fordította. 6 osztályosra bővítette a keszthelyi gimnáziumot, elemi és polgári iskolát, zeneiskolát, rajziskolát, tanítóképzőt működtetett, 1797-ben pedig létrehozta a Georgikont, Európa első agrár-felsőoktatási intézményét, amely nyolc szakiskolát foglalt magában. Festetics György a magyar nyelvű kiadványok egyik mecénása is volt, például évi 1000 forintos támogatásával indult be az első magyar könyvkiadói vállalkozás, a Magyar Minerva.

A Georgikon Agrártudományi Egyetem főépülete 1903-ban (ma a Pannon Egyetem Georgikon Kar A épülete, Keszthely)

Fotó: Fortepan / Fortepan

A múzsák keszthelyi találkozóhelye

A keszthelyi iskolák 1804-től rendeztek olyan ünnepélyeket, ahol a tehetséges diákok zeneműveket adtak elő, szavaltak és felolvastak. Az irodalmi központ megvalósítását Berzsenyi Dániel vetette fel, amikor 1816. november 15-én elküldte verseinek második kiadását Festeticsnek. A kísérőlevélben így fogalmazott:

 „Én Keszthelyben egy magyar Weimart óhajtok látni! A nemzetiség minden, s nincs e nélkül semmi boldogság.”

Az első Helikoni Ünnepségre 1817. február 12-én, I. Ferenc császár születésnapján került sor, ezt az elkövetkező néhány évben májusi és februári alkalmak követték. Az eseményeken a Georgikon hallgatói, a líceum és a gimnázium diákjai vettek részt. Az irodalom mellett a tudomány, a zene és a színjátszás is fontos szerepet kapott, a diákok találkozhattak a kor jeles tudósaival, irodalmáraival.

Fotó: Fortepan / Nagy Beatrix Julianna

A rendezvénysorozat elnevezésére többféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a görög mitológiában a Helikon a múzsák lakhelye, egy kutatás pedig azt állítja, a név utalás Festetics György szabadkőműves-tevékenységére, egy bécsi páholyban viselt nevére, a Helikon Testvérre. (Erre Tóth István világított rá A Keszthelyi Helikon nevének eredete című, a Múzeumi Kurírban 1980-ban megjelent tanulmányában.)

Kazinczy eleinte nem kapott meghívót

Berzsenyit természetesen szívesen látták a nívós irodalmi eseményen, és a Helikon Ünnepségek rendszeres vendége volt Pálóczi Horváth Ádám költő is. Lelkesedését jelzi, hogy az első Helikonra már egy nappal korábban megérkezett, hogy segédkezzen az előkészületeknél. (Ő volt az, aki verseiben először nevezte „magyar tengernek” a Balatont.)

Részt vett az ünnepségeken Dukai Takách Judit költőnő, aki Malvina néven írta ódáit és elégiáit, Kisfaludy Sándor költő, a Himfy szerelmei dalciklus alkotója és felesége, Szegedy Róza is.  

Kazinczy megosztotta a résztvevőket

Fotó: Wikimedia Commons – Johann Nepomuk Ender

Kazinczy Ferenc az első Helikonra nem kapott meghívást. Ennek több oka is lehetett: az egyik, hogy Festetics György nem értett egyet a nyelvújítás Kazinczy által képviselt neológus irányzatával, a másik pedig az, hogy a gróf korábban nem támogatta az udvar előtt gyanússá vált írót. Kazinczyt valójában érzékenyen érinthette, hogy nem vehetett részt az ünnepségen, de úgy tett, mintha ez nem zavarná. A harmadik ünnepségre már meghívták, de később birtokai ügyei és anyagi problémák miatt nem tudott Keszthelyre utazni.

Nem volt nagy az egyetértés

Az ünnepségeken a felolvasásokra a Georgikon épületében került sor, az ünnepi ebéd helyszíne a kastély volt. A gróf ilyenkor jótékonysági célokra adományozott pénzt, és jelentős összegekkel támogatott olyan költőket, akik nem tudtak megjelenni a rendezvényen. Szokássá vált, hogy a Georgikon kertjében a résztvevők madárberkenyét ültettek el költők és írók tiszteletére.

Az eseményekről a korabeli újságok, a Magyar Kurír és a Hazai és Külföldi Tudósítások is beszámoltak, ezenkívül Berzsenyi és Pálóczi Horváth Ádám Kazinczyval váltott levelezései engednek betekintést a részletekbe.


Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A közös felolvasások és az ünneplés nem jelentette azt, hogy a résztvevők mindenben egyetértettek. Kazinczy és Berzsenyi leveleiből is kiderül, hogy maga Kazinczy személye is ellentétek forrása volt. Míg Berzsenyi és Horváth a nyelvújító pártján voltak, Kisfaludyt rosszul érinthette Kazinczy kritikája, amit költeményeiről írt. Szegedy Róza pedig Dukai Takách Juditot illette éles megjegyzéssel.

A gróf által rendezett ebéden vagy vacsorán Festetics kínálta az összejövetel fiatal, kedves és bájos költőnőjét, Dukai Takách Juditot (Dudit), aki attól a boldogságtól, hogy dukai magányából kiszakadva „igazi” költők között főúri vendéglátásban lehet része, valószínűleg az evés helyett inkább környezetére figyelt. „Kisasszony – szólt Kisfaludyné epésen – már most nem módi ám a konyhán jóllakni, hanem itt benn kell enni. A gróf mosolygott és kérte Dudit, hogy senki kedvéért a gyomrát el ne rontsa” – írta Cséby Géza irodalomtörténész.

A Helikon új korszaka

Az utolsó, Festetics György által szervezett Helikonra 1819. február 16-án került sor. Ekkorra a gróf egészségi állapota nagyon leromlott, nem is tudott jelen lenni az eseményeken. Halála után az eseménysorozat véget ért.

A gróf unokája, Festetics II. Tasziló herceg 1921 júliusában – kissé megkésve – a Helikoni Ünnepségek százéves évfordulójára emlékezve irodalmi és zenei kulturális ünnepséget szervezett Keszthelyen, és a Balaton-parti parkban nyolcoszlopos, kupolás emlékművet állítottak. 1932 szeptemberében az Írók Gazdasági Egyesülete Keszthelyen tartotta a Balatoni Íróhetet, amellyel többek között a régvolt Helikoni Ünnepségekre kívántak emlékezni.

A Helikon 1957-ben, az ünnepségek 140. évfordulóján kapott új lendületet, Merényi Elemér keszthelyi kultúrház-igazgató, dr. Sági Károly múzeumigazgató és dr. Szabolcs András közgazdász kezdeményezésére. A 20. század második felének első Helikonját 1958 májusában rendezték meg, tíz város tizenegy iskolájának részvételével. Kodály Zoltán is támogatta a rendezvényt, itt került sor 1965-ben Mohács című művének ősbemutatójára.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Keszthely városa alapítványt hozott létre az ünnepségek megszervezésére a 90-es években. Az eseménysorozat azóta nemzetközivé vált, jelenleg kétévente szervezik meg. 2008-ban már több mint 4000 résztvevője volt. Legutóbb 2018-ban került rá sor, 2020-ban és 2021-ben a járványhelyzet miatt elmaradt.

A cikkhez a következő forrásokat használtuk:

Iski Szilvia, a Helikon Kastély történész-muzeológusának iránymutatásai

Cséby Géza: A Keszthelyi Helikoni Ünnepségek rövid története 1817–1819-ig és Kazinczy és Festetics kapcsolata a Helikonok tükrében 

Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről. In: Századok, 2006.

Az eseménysorozat honlapja: http://helikoniunnepsegek.hu/

Hasonló tartalmak

Admin mode