A puszta jelenlétünkkel is hatással vagyunk a tóra – Mit tehetünk a Balaton vízminőségének megóvásáért?

Az egyik augusztusi napon egy figyelemfelhívó akció keretében iszapkoktélt, algafröccsöt és algafagyit kínált a szabadonbalaton ökológiai és kulturális műhely a balatonfenyvesi strandon. A furcsa frissítők a tó életében lezajló ökológiai folyamatokra és a vízminőség alakulására hívják fel a figyelmet. De milyen tényezők befolyásolják valójában, hogy romlik vagy javul a Balaton vizének állapota?

A vízminőség relatív

„Alapvetően nincs olyan, hogy jó vagy rossz a vízminőség, hiszen ez attól függ, hogy kinek, minek a szempontjából nézzük” – mondja Fülöp Bence vízépítő mérnök, a Balaton Klíma Konzorcium vezetője és a szabadonbalaton szakértője. „Még az élővilág különböző fajai számára is más-más vízminőség a jó. A 2019-es rendkívüli algatömeg-produkció (vagy algavirágzás) az algáknak tökéletes volt, de más élőlényeknek nem. Amikor az algák elpusztultak, akkor a baktériumoknak volt nagyon jó, mert jó sok táplálékhoz jutottak” – folytatja a szakember.

A jó vízminőség mást jelent a turizmusnak, mást egy horgásznak, egy vitorlázónak vagy egy fürdőzőnek. Egy vitorlázót például kevésbé zavar az, hogy algás a víz, viszont a hínáros víznek nem örül. Egy horgászturistának sem baj, ha kissé algásabb a víz, mert a termékenyebb vizekben általában több a hal, de egy fürdőzőnek ez már probléma lehet.

A víz minőségét több tulajdonság határozza meg, de mindig csak egy adott helyen és időben lehet konkrét értékekről beszélni, hiszen akár onnan öt kilométerrel messzebb már teljesen más lehet a vízminőség, hangsúlyozza Fülöp Bence. Adott időben Keszthelyen, a Szigligeti-öbölben, Sajkodon vagy Siófokon teljesen más a víz minősége. Az azonban általánosan elmondható, hogy fürdőzés szempontjából nyugatról kelet felé egyre jobb a vízminőség, mert a növényi tápanyagok leginkább nyugatról, a Zala folyóból érkeznek. Ugyanakkor a Balaton keleti medencéjében másfajta problémák fordulhatnak elő. 2019-ben például a tófenékről felúszó algaszőnyegek rontották a látványt, és az esztétika is egy vízminőségi paraméter, a strandolók szemszögéből talán az egyik legfontosabb.

A legnagyobb probléma az algásodás

Az algák a vízi életközösségek nélkülözhetetlen elemei, a Balaton ökológiai rendszerében is alapvetően fontosak. Az ember által a vizekbe juttatott hígtrágya, műtrágya és kommunális szennyvíz miatt ugrásszerűen megnő az algák számára hozzáférhető táplálék mennyisége, hirtelen elszaporodásuk pedig felborítja azt az ökológiai állapotot, amelyet a vízhasználók többsége preferál. Ha túl sok az alga, csak a víz felső rétegébe jut fény, hajnalra oxigénhiány alakul ki, és ez a táplálékhálózatra is negatív hatással van. A nagy mennyiségű szerves anyagot lebontó baktériumok is oxigént vesznek fel a vízből, ami tovább növelheti az oxigénhiányt. Akár halpusztulás is bekövetkezhet, vagy a halak táplálékául szolgáló kisebb ízeltlábúak is elpusztulhatnak, olvasható a szabadonbalaton honlapján.

Leegyszerűsítve: a Balaton vízminőségét az határozza meg, hogy mennyi tápanyag van a vízben, és milyen az időjárás, folytatja Fülöp Bence. „A Balaton esetében szerencsére nem beszélünk olyan szennyező anyagok jelentős szennyezéséről, mint az olaj, a nehézfémek, a mikroműanyagok, a műanyagok és a növényvédő szerek vagy a cianid, ami anno a nagy tiszai halpusztulást okozta. A Balatonnál a legnagyobb probléma az algásodás.”

Az időjárás, a tápanyag-ellátottság és a fényviszonyok bizonyos együttállása esetén egyes algafajok túlzott mértékben el tudnak szaporodni, tehát ezek a tényezők okozzák az algatömeg-produkciót. 2019-ben például különleges időjárási helyzetkép alakult ki: több napig rekkenő hőség volt, nem fújt a szél, és ennek hatására tudtak az algák rendkívüli mértékben elszaporodni.

Ma már a turizmushoz köthető a szennyezés

A szakértő a vízminőséget befolyásoló tényezők között említi az emberi tevékenységeket is. „Annak is hatása lesz a vízminőségre, ha a balatonfüredi kertbe kiszórjuk a műtrágyát, hogy szép zöld legyen a fű. Jön egy nyári csapadék, a műtrágya hatóanyagait lemossa a vízbe. Amit kiszórunk valahol a tó vízgyűjtőjén, az előbb vagy utóbb megjelenik a tóban” – említ egy példát a szakértő. A bojlis horgászat sem elhanyagolható: „Bár nem teljes a konszenzus a kérdésben, de az biztos, hogy mindenképpen van lokális hatása a vízminőség alakulására” – magyarázza Fülöp Bence.

Így óvjuk a víz minőségét!

Azt is megkérdeztük, mit tehetünk azért, hogy megőrizzük a tó számunkra jó vízminőségét. A szakember többek között a különböző tó- és térséghasználók egyéni felelősségét hangsúlyozta, például a felelős horgászást: a horgászok úgy válasszák ki az etetőanyagot, hogy annak minél kisebb legyen a foszfortartalma, csak célzottan, kis területen etessenek be, ha pedig esetleg vízminőség-védelmi készültség van, kerüljék a beetetést.

Kiemelte a felelős strandolást is. A vízen lebegő szivárványszínű fátyol oka sok esetben a naptejek nem megfelelő használata. 20 perccel a napozás előtt – és nem közvetlenül a fürdés előtt – kell használni ezeket, különben az egész bemosódik a vízbe, így elzárja az oxigén tóba való bejutását.

A vízbe kerülő emberi vizelet is tartalmaz foszfort, ezért fontos, hogy a strandon található WC-ket használjuk. Fontos a felelős területhasználat is: a szőlőművelésnél minimalizáljuk a trágya-, illetve műtrágyahasználatot, és minél kevesebb legyen a vegyszerhasználat, ültessünk inkább növényi sorköztakarót. Hozzáteszi, hogy 

„ne akarjuk a tó és a becsatlakozó vízfolyások partját teljesen beépíteni, ne akarjuk lebetonozni, mert a természetes élőhelyeknek funkciója is van: visszatartják, megtisztítják a tóba befolyó vizeket a szennyezésektől, az ember, így a turizmus káros hatásaitól.”

A közlekedés területhasználatra gyakorolt hatása is jelentős: egy-egy zápor során a vízpart közelében levő burkolt utakról és parkolókról közvetlenül a tóba jut a szennyezett víz, jó lenne tehát, ha nem bővülnének a strandok, vízparti szállások parkolói, hanem egyre többen választanák autó helyett a közösségi közlekedést vagy a kerékpározást.

„Sajnos éppen nem rendelkezünk aktuális átfogó tápanyagmérleggel a tóról, de a meglévő adatok alapján feltételezzük, hogy míg régebben a mezőgazdaság, a nagyüzemi állattartás és a tisztítatlan szennyvíz volt a legnagyobb negatív hatással a tó állapotára, ma talán a turizmus a legnagyobb szennyező. A turizmus érdekében történő felszínborítás-változások (a partbeépítés, a burkolás, a természetes élőhelyek megváltoztatása, szőlők beépítése) jelentős hatással vannak a tóra. Ugyanakkor a turizmus volt az, amiért elkezdtük óvni a Balaton vízminőségét, és ma is a legfontosabb mozgatórugója a tó védelmének” – mondja a szakember.

Ha közel egymillió látogató megy a Balatonhoz egy hétvégén, az óhatatlanul befolyásolja a víz minőségét. Alapvetően nagyon fontos a felelős turizmus és tóhasználat, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy pusztán a jelenlétével hatással van a tóra. Minden tóhasználó tegye meg a saját kis apró döntését a Balaton érdekében” – teszi hozzá Fülöp Bence.

A cikkhez használt források: 

 A Balaton vízminőségének alakulása, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Vörös Lajos: A Balaton és az algák, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany
A szabadonbalaton honlapja