Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

A 16 éves Zichy Géza botrányos füredi mulatozása

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2017. augusztus 18., péntek — We Love Balaton

Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred

Mit tehet a XIX. század derekán egy 16 éves ifjú arisztokrata, ha egy vadászbalesetben elveszíti a jobb kezét és a szülei a Balatonfüredre küldik lábadozni? Mulatozásokkal igyekszik leküzdeni az unalmat. Éppen ez történt gróf Zichy Gézával 1865-ben.

Füred, a hedonista fürdő

A vadászbaleset ellenére Zichy Európa szerte ismert zongorista lett, pályafutása csúcsán a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház zenei intendánsa, zeneszerzője, karnagya, mindezek mellett pedig író. Amikor azonban sérülése után felkereste a Balatont, korántsem a zene kötött le figyelmét, hanem a színes és nyüzsgő fürdőhely zaja és fénye. Füred ekkor a Balaton-part egyetlen fürdője, létét a gyógyvíznek, a „savanyúvíznek” köszönhette, de ekkor már a tó vizében is lehetett úszni. Táncos-zenés esték, hajókirándulások, fürdés a Balatonban, esténként valamiféle kulturális program és evés-ivás tette változatossá az itt nyaralást. Ám akadtak, akik többre vágytak.

Fotó: Gróf Zichy Géza: Emlékeim

Ezek egy része a „hivatásos” szerencsevadászok, hamiskártyások, az úgynevezett. „professionatius spielerek” táborához tartozott: őket a fürdőhelyi életvitel lazasága vonzotta. A törvényt átlépve szórakozást keresők tekintélyes része mégis a társadalom betagozódott tagja volt. Ők, kilépve a megszokott környezet, az ismerősök feszélyező tekintete elől, oldottabbá váltak, ez pedig felszínre hozott olyan viselkedési formákat, amelyek a megszokott viszonyok között nem jellemezték „elkövetőiket”. A bortól mámoros hangulat ahhoz is hozzájárult, hogy áthágják a társasági viselkedés írott és íratlan szabályait. Az illegalitásba szorult szórakozás pedig leginkább a női nemmel kapcsolatban nyert teret, elsősorban az örömlányok révén. Lássunk tehát Zichy Géza révén egy konkrét példát arra, hogy a XIX. századi Füreden a hedonizmus mely formái bukkantak fel a szórakozás után koslató vendégek között.

A „nemzet bárója”

Az ifjú gróf épphogy befutott, máris Füred legnagyobb szélhámosa, Bizay Mihály kezébe került. Így írt erről: „[E]gy vén piperkőc csodabogár fogadott, fürtös parókával, festett bajusszal: kezében ezüstfogantyús botot hordott, melyre nagy B. két pont és Zay volt bevésve. [...] Ez karonfogott engem, a nagy étterembe vezetett. [...] Ekkor Bizai dicsérni kezdett s felszólította a jelenlevőket, hogy hangosan éltessenek. »Éljen!« hangzott minden asztalnál s a fürdővendégek egészségemre ittak. Én kimondhatatlanul szégyelltem magamat s ügyetlenül hajlongtam jobbra-balra, aztán ki akartam egyenlíteni számlámat, de a vén szélhámos közbe vágott: »Ezt semmiesetre sem engedhetem meg!« s pénztárcámat kezébe véve pénzemmel mindent kifizetett, királyi borravalókat osztogatva végül még 10 forintot vett magához.”

Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred

De ki is volt Bizay? Évtizedek óta Füreden bukkant fel nyaranta, amúgy a pesti Váci utcában ütött tanyát. 1825-ben Bécsben már keresték viselt dolgai miatt. A gyulai román ortodox kereskedőcsaládból származó szélhámos Bécsben, majd Milánóban arisztokratának adta ki magát és kölcsönöket vett fel, amelyeket „elfelejtett” visszaadni. Rovott múltja ellenére az 1850-es évekre már nevezetességnek számított Füreden, kosztot és kvártélyt (állítólag) fizetnie sem kellett. A hamiskártyásoknak palimadarakat fogó, szerenádokat és macskazenéket szervező, vélhetően kerítéssel is foglalkozó Bizay Füreden kivívott rangját érzékelteti, hogy 1861-ben a kor és a hely hangulatát tükröző rejtvény-megfejtések sorjáztak a Balaton-Füredi Napló hasábjain: Füred, szabadság, haza, Balaton, hullám, szerelem, Deák Ferenc. Egy olyan akadt, amelynek megfejtése sem a tóhoz, sem a szerelemhez, sem a hazához nem kötődött. Ez így hangzott: „A nemzet bárója”. Az 1872-es fürdőlistán is a „nemzet bárója” szerepelt foglalkozásaként. Mégpedig a listát a fürdőigazgatóság nyomatta.

Párbaj és nőügyek

Ilyen kezdet után nem hat a meglepetés erejével, hogy a fiatalember emlékirataiban így összegzett: „Bohó, zajos élet kezdődött, bálok, csólnakázások, szerenádok, szinház stb. voltak napirenden. […] Szórakozásaim és mulatozásaim aggodalmas méreteket kezdtek ölteni, a kúra igen jól sikerült.” Néha furcsa kalandokba is keveredett: egy bálban, engedve a hölgyek noszogatásának, táncolni kezdett, ez azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését: „Az egész közönség tapsolt, csak egy barna ifjú úr – ki úgy látszik többet ivott a rendesnél – meredt reám üveges szemével és hangosan nevetett. A vér a fejembe tódult, eléje léptem s kérdeztem: »Min nevet, Ön uram?« »Nevetnem kell, ha egykezű táncol« — felelt az ifjú úr. »Majd leszoktatom a nevetésről!« — szóltam nyugodtan s két ismerősöm által kihívtam párbajra. Az ügy részemre előnyösen és tisztességgel végződött.” Mindez azt jelentheti, hogy a párbajt Zichy meg is nyerte.

Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred

Kerektemplom

8230 Balatonfüred, Blaha Lujza utca 3.
+36 87 343 198

Nem meglepő, ha a duzzadó önbizalmú és életerős Zichy a felépülés útjára lépett. Ebben segítette, hogy a nők iránti érdeklődése is kielégítést nyert, legalábbis bizonyos mértékig. Az örömlányokig nem jutott el (vagy emlékezéseiben nem vallott ilyesmiről), de a balatoni fürdőben női fürdőruhát öltött és a nők számára kijelölt részen úszkált, a hölgyeket vizslatva. Arra esélyese sem volt, hogy ne bukjon le: „[F]elismertek s a fürdőbiztos húsz forint pénzbírságot rótt reám.”

Fotó: Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Balatonfüred

Horváth-ház Étterem és Borgaléria

8230 Balatonfüred, Gyógy tér 3.
+36 30 458 7778

A hölgyek iránti érdeklődése nem csillapodott. A füredi színházban fellépő színtársulat egyik üdvöskéje bizonyos Sz. kisasszony volt. Bizay arra ösztönözte az ifjú grófot, hogy udvaroljon neki. Alighanem nem árt kritikával kezelni Zichy szavait: „[E]rre teljes ártatlanságomban semmi hajlandóságot nem éreztem, — a vén korhely elhitette velem, hogy ez hozzátartozik a gavallérsághoz.” A koslatás úgy ért vége, hogy Zichy néhányszor meglátogatta a kisasszonyt, aki fogadta udvarlását. Ám a hölgybe szorult empátia és tisztesség, mert a „viszony” sajátos módon zárult: „Egy bizalmas órájában két keze közé fogta arcomat, s így szólt hozzám: »Valamit mondok kicsikém: kerülje az asszonyok társaságát, kár lenne a maga tiszta lelkéért! Ne fecsérelje el életét könnyelműen és óvakodjék a színésznőktől!«”

A nyaralás véget ér

Hogy megfogadta-e a tanácsot Zichy, nem tudjuk. A füredi nyaralás azonban sajátos módon véget ért: a szülők hírét vették gyermekük tobzódásainak. Zichy levelet kapott édesanyjától: „Megdöbbenve értesültem a Te mulatozásaidról [...], melyek — úgy látom túlságos méreteket öltöttek. [...] Még se hallgathatom el, hogy az utóbbi időben rakoncátlanul viselkedtél.” Mindez, továbbá költőpénze fogyása arra sarkallta a fiatal grófot, hogy hazatérjen, de döntése meghozatalát segítette édesapja szűkszavú távirata is: „Hazajönni! Papa”. Hazatért, érkezése pedig nem a felhőtlen öröm jegyében telt: „Fogadtatásom a szülői házban rövid volt, de nagyon kellemetlen.”

Fotó: Wikimedia Commons

Így esett, hogy a magyar zenei élet és irodalom egy jeles személyisége Balatonfüreden gyógyult meg 1865 forró nyarán, ott, „ahol másfélszázad alatt mindenki megfordult, aki számottevő tudós, író, politikus, szépasszony vagy széplány volt szerte a hazában”. Az pedig, hogy mindezt megírta, közelebb viszi a mai olvasót a XIX. századi füredi nyarak bohó és dévaj hangulatához.

A cikk szerzője Katona Csaba.

Források:
Balaton-Füredi Napló, 1. (1861) 5. sz. 40. p. 
Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára. IV. A. 1. b. Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok. 
Katona Csaba: „Hírességét az tette, hogy mindenki ismerte, minden valódi ok nélkül.” Adatok Bizay Mihály életéhez. In: Bárka, 20. (2012) 2. 88–92. p.
Katona Csaba: A magyar beau monde. Esszék és tanulmányok Balatonfüred múltjából. Balatonfüred, 2016. [A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 76.]
Katona Csaba: A nemzet bárója – aki már életében legenda lett. In: Homo ludens. I. köt. Szerk. Bana József. Győr, 2002. [Győri Tanulmányok, 26.] 35–46. p.
Katona Csaba: Professionatus spielerek. Arcok és történetek Balatonfüred múltjából. Balatonfüred, 2014. [A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 71.]
Országos Széchényi Könyvtár. P. 28.124. Balatonfüredi fürdőlisták.
Zichy Géza: Emlékeim. I. köt. Bp., 1912.
Palóczi Edgár: Füredi levél. In: Balatoni Kurír, 1940 július 4.2. p

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben