Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Hévíz már a rómaiaknál is nyerő volt

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2018. október 28., vasárnap — Chilembu Krisztina

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Az egregyi városrészben, ahol ma főleg nyugdíjasok és turisták borozgatnak, a Balaton-felvidék jelentős római kori régészeti leleteit rejti a föld. Az egykori villák gazdag tulajdonosai már ismerték és élvezték a Hévízi-tó gyógyvizét.

A Hévízi-tó iszapjából előkerült kora császárkori pénzérmék, egy korabeli villagazdaság romjai és egy téglasír is megerősíti, hogy Hévíz és környéke már az I. század első felétől igen kedvelt és sűrűn lakott terület volt, egészen az V. század elejéig.

A korabeli luxus emlékei

1931-ben egy Kr. u. 100 körül épült, több épületből álló villagazdaság (Villa Rustica) romjait találták meg az Attila út végén található területen. A feltárásra csak a kétezres évek elején került sor. Kiderült, hogy a villagazdaság négy fázisban épült meg: az elsőben még csak egy gerendákból épült boronaház lehetett, ami valószínűleg leégett.

A 2. században egy kőépület épült a helyére, tulajdonosai luxuskörülmények között élhettek a mintegy 1000 négyzetméteres ingatlanban, ahol meleg és hideg vizes fürdőmedence is volt. (A Balatont és a mocsaras területeket nem kedvelték annyira a rómaiak, mert tartottak a szúnyogoktól. Az, hogy megmártózzanak benne, szóba sem jöhetett a tehetősebbeknél.) Ilyen jellegű épületeket jellemzően leszerelt katonák kaptak. Ha már sétáltál a balácapusztai Villa Romana romjai között, el tudod képzelni, milyen lehetett itt az élet, kissé szerényebb kivitelben.

Fotó: Korok és borok

A fényűzésnek egy háború vetett véget 166-180 között, a villa ismét tűzben pusztult el. A 3. században az épület Mithras-szertartások színhelye lett, erről tanúskodnak a harmadik építési fázisban talált oltárkövek. A következő században ezt is lerombolták, és belső udvart alakítottak ki a helyén. Az épület az 5. században pusztulhatott el végleg, köveit széthordták. A Romkertben nézheted meg, mi maradt az egykori villagazdaságból.

Fotó: Korok és borok

Temető Egregy alatt

A közelben látható a ”római katona” sírja, amelyet földmunkák során találtak meg 1925-ben, sértetlenül. A sírban a csontváz, illetve a 4. századból, II. Constantinus római császár korából való vaskés, övcsat és pénz volt. A csontváz a lelőhelyén, a többi lelet pedig a keszthelyi Balatoni Múzeumban látható. A sír egyébként egy még fel nem tárt temetőhöz tartozik.

Fotó: Korok és borok
Fotó: Korok és borok

A római jelenlétről még számos lelet tanúskodik: ilyen az Egregyi utcában talált téglaégető kemence, a Hévízi-tó közelében előkerült Jupiter-oltárkő is, a búvárok pedig római pénzérméket hoztak fel a tóból. A leletek egy része - érmék, oltárkövek, mozaikdarabok - Egregy új múzeumában is láthatók, ugyanitt az egykori római villák rekonstruált képei segítenek elképzelni, hogyan éltek anno a gazdag római polgárok.

Fotó: Korok és borok
Fotó: Korok és borok

Arról, hogy mi mindent adtak a Balaton környékének a rómaiak, már korábban írtunk, Erődöket emeltek, városokat és utakat építettek, és amiért különösen hálásak vagyunk: belevetették magukat a szőlőművelésbe is.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben