Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Hol van a balatoni Weimar?

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2016. szeptember 20., kedd — Tóth Károly

Fotó: Omniplan

Már az általános iskolában belénk ivódott, hogy „a legnagyobb magyar” vagy „a haza bölcse” jelzők kiket takarnak. De tudod, hogy a térképen hol van a magyar Weimar vagy ki volt a zalai láma? Rövid kalauzunk eligazít a Balaton környékének állandó jelzői között.

Veszprém, a királynék városa

Szent Mihály-bazilika

8200 Veszprém, Vár utca 27.
+36 88 328 038

Szent István feleségéig, Gizella királynéig megy vissza a történet, hogy a megyeszékhelyt miért is emlegetik a királynék városaként. A legenda szerint a Szent Mihály Székesegyház építésekor kimerült a projekt pénzügyi kerete és megszorult püspökséget Gizella segítette ki: egy drámai erejű pillanatban luxusbundáját „Vessz, prém!”-kiáltással elhajította, ezzel jelezve, hogy a templom érdekében még a fényűzésről is lemond. Egyrészt innen eredne a város neve, beceneve pedig a veszprémi püspökök miatt ragadt rá, hiszen történelmi tény, hogy a székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné volt, a helyi püspökök pedig királyné-koronázási jogot kaptak.

Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton

Kisfaludy Sándor, a magyar Anakreón

Szegedy Róza Ház Irodalmi- és Bormúzeum

8261 Badacsony, Kisfaludy Sándor utca 17.
+36 70 382 9210

Kisfaludy Sándor németül, franciául és olaszul beszélő, rajzolni és hegedülni tudó világlátott katona, országszerte ismert költő, Beethoven barátja és korának Don Juanja volt egy személyben. Az 1772-ben Sümegen született polihisztor huszonkilenc éves korában robbant be az irodalomba bestsellerével, a Himfy szerelmeivel, ami korának celebjévé tette. Kisfaludyról manapság a Rózsakőnél esik leginkább szó, ahol feleségével, Szegedy Rózával üldögélve megalapozta a legendát, miszerint ott örök szerelmek köttetnek. Talán nem is meglepő, hogy kortársai az antik költészet egyik legérdekesebb alakja után kezdték emlegetni: Anakreón a bor és a szerelem költője volt, akinek az élet az öröm és a boldogság forrása volt, mindezt pedig játékosan és néha magát is ironikusan szemlélve örökítette meg költeményeiben.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Keszthely, a kis magyar Weimar

Festetics-kastély

8360 Keszthely, Kastély utca 1.
+36 83 312 191

Festetics György 1817-től kezdve évente kétszer megrendezte a Helikon néven emlegetett ünnepséget, amelyen a Dunántúl költőit-íróit látta vendégül. A programsorozat részei voltak a munkáik díjazását és az emlékfák ültetését követő koncertek és táncestek is, így a XIX. századi fesztivál első alkalmára emlékezve írta Berzsenyi Dániel Himnusz Keszthely isteneihez című versében, hogy „e kis magyar Weimar öléből / Lássa hazánk kiderűlni napját.” Miért Weimar? Mivel a német kisváros nem kisebb klasszikusokat adott a világnak, mint Goethe, a német írófejedelem vagy az Örömódát jegyző Schiller. De miért „kis” Weimar? A hazai preromantika nagyágyúja valószínűleg nem Keszthely méreteire, hanem a „másikra”, a Kazinczy által alapított Széphalomra gondolhatott, amiről Kosztolányi írta, hogy „ahol csak húsz ház állt, a magyar Weimar lett.”

Fotó: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton

Deák Ferenc, a Zala bölcse

Deák-kúria és múzeum

8784 Kehidakustány, Kúria utca 7.
+36 83 334 007

Bár első látásra úgy tűnhet, hogy itt némi képzavarról van szó, de nem. Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében jelent meg egy elbeszélés A szépasszony története címmel, amiben a „nemzet bárójáról”, azaz Bizay Mihályról megtudhatjuk, hogy Deák Ferencet „ő nevezte el a «haza bölcsé»-nek. Azelőtt csak «Zala bölcse» volt a neve.” Ugyanis Deák ötéves korától negyvenöt éven keresztül a zalai Kehidakustányban lakott a családi kúriában, kevesebb mint húsz kilométerre a Balaton-parttól. A városi legendán csavar még egyet, hogy az ismertebb nevet adó „keresztapa” miért kapta a „nemzet bárója” gúnynevet: a nagy kombinátor nyáron Balatonfüreden állomásozott és őt bizony a nemzet tartotta el.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

Noszlopy Gáspár, a magyar Gracchus

Noszlopy Gáspár-kilátó

8247 Hidegkút, Recsek-hegy
+36 87 581 420

Noszlopy Gáspár a '48-as szabadságharc talán leghíresebb gerillaparancsnoka volt, akiről Kossuth  azt mondta, hogy ő volt a „a XIX. század legbátrabb embere”, de kis túlzással mondhatnánk, hogy korának Che Guevarája is volt egyben. Az akciófilmbe illő életű ügyvéd a fél országot bejárva igyekezett szabadcsapatokat szervezni Kossuth érkezésére várva, majd a bakonyi erdőkben rejtőzködött harcosaival. 1850-ben elfogták, majd megszökött, 1852-ben el akarta rabolni Ferenc Józsefet – ami csak azért nem sikerült, mert a hintóban csak a császár dublőre vagy bábuja volt –, majd elfogták, de újra megszökött, végül 1853-ban harmadjára is elfogták és az osztrákok kivégezték. De honnan a Gracchus? A Gracchus-testvérek római néptribunusok voltak, akik a kisbirtokosok földjeinek megóvását és földosztást igyekeztek elérni, ám emiatt polgárháborút tört ki és végül mindkettőjüket meggyilkolták. Családnevük így vált a forradalmiság antik szinonimájává.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Pehm József, a zalai láma

Veszprémi Várbörtön

8200 Veszprém, Vár utca 19.
+36 88 610 517

Magyarország XX. századi történelmének egyik megosztó figurája Mindszenty bíboros, akit 1919 és 1937 közötti zalaegerszegi működése idején tisztelői és ellenfelei egyaránt csak úgy emlegettek, mint „Pehm Jóska, a zalai láma”. A titulus elferdítése pedig inkább utalt az egyházfő híres szigorúsággal betöltött spirituális pozíciójára, semmint a belső békét hirdető tibeti kollégájának filozófiájára. A későbbi bíboros 1942 februárjában változtatta meg német eredetű családnevét szülőfaluja, Csehimindszent után, majd két évre rá raboskodott nyilas fogságban is a veszprémi várbörtönben, ahol a bíboros egykori cellája is látogatható.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Pálóczi Horváth Ádám, a göcseji Orpheusz

A sok méltatlanul elfelejtett irodalmár között Pálóczi Horváth életével érdemes megismerkedni: már 15 éves korában a Debreceni Református Kollégium tógátusa, azaz teljes jogú diákja lett, aki dohányozhatott, sétabotja lehetett és megillette az úr megszólítás, de „szenvedélyes, nyugtalan természete és a diákélet korhely mulatságaiban való részvétele” miatt útra kelt. Megfordult Miskolcon, volt mérnök, járt Eperjesen és Pápán, dolgozott ügyvédként, Balatonfüredre, majd Szántódra költözött, levelezett Kazinczyval és Csokonaival, megnősült, szabadkőműves lett, elvált a feleségétől, röpiratban harcolt a nők egyenjogúságáért, újra megnősült, majd második nejének halála után alig két hónappal ismét. Mindeközben írt a Balatonról, amelyet ő nevezett először „magyar tengernek”. Hatvanadik születésnapja előtt egy reggel a kávé után így szól: „Bizon' meghalok, nem állhatom ki ezt a világot”. Pár napra rá véget ért rocksztár-intenzitású élete, amely csak Orpheuszéhoz, a legendás dalnokéhoz hasonlítható, aki megbabonázta az állatokat, megindította az élettelen tárgyakat és még a halált is legyőzte.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A Balaton vidéke, a magyar Tempevölgy

Jókai Mór Emlékház

8230 Balatonfüred, Honvéd utca 1.
+36 87 950 876

„Mit érthetnék mást e név alatt, mint a Balaton vidékét? Melyik tájrésze hazánknak érdemli meg inkább a Tempevölgy nevét? Ahol a magasabb szellemek dalolni taníták a költőt; a nem költőt pedig érezni azt amit a költő énekelt. [...] Ah, de a Balaton-vidék egy bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, minden ponton új bájait tárja fel; mentől tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s bár nevessenek ki érte, én azt mondom, hogy az egész táj mosolyog!” – írta Jókai Mór a Balaton-környékről. A Tempevölgy, azaz az ógörög mai átírásával Tempi-völgyként emlegetett keskeny és mély hasadék az Olümposz és az Ossza-hegy között húzódik 10 kilométer hosszan Görögországban. Már az ókorban is híres volt, hiszen Apollónnak szentelt temploma Hellász-szerte ismert volt, a környék forrásait Aphroditének ajánlották, a völgyben folyó Piniosz partjának babérfáit pedig az Apollón elől menekülő és imái hatására fává változott Daphnénak köszönhetjük legenda szerint.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A Balaton fővárosa

A történelem homályába vész a vita eredete, miszerint Balatonfüred, Keszthely vagy éppen Siófok-e a Balaton fővárosa. Habár történelmi tény, hogy 2000. január 25-én a keszthelyi önkormányzat kijelentette, hogy márpedig igenis ők a Balaton fővárosa, mivel 162836-as lajstromszámmal bejegyeztették a „Keszthely, a Balaton fővárosa”-jelmondatot a Szabadalmi Hivatalnál – így az védjegyként oltalom alatt áll –, mégis igen nagy számmal vannak, akik ezt kétségbe vonják. Találkozhatunk emellett olyan szembeállításokkal is, miszerint az északi part legnagyobb települése lenne a kultúra fővárosa, míg a déli parti nagyváros a „nyár fővárosaként” képviseli a sportot és a bulizást, de véleményünk szerint okosabb nem ítélkezni a kérdésben. Már csak azért sem mivel az utóbbi szóösszetétel is le van védve:  az 148631-es lajstromszám szerint Magyarországon „Szeged, a nyár fővárosa”.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben