Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Karinthy, Kassák, Kertész és egy csapat lúd – Szigliget története régi képeken

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2019. augusztus 1., csütörtök — Molnár Zoltán

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

Szigliget története egybefonódott az irodalmi alkotóházzal, de ahogy a Fortepan képei mutatják, a paraszti létforma is sokáig megmaradt itt. A képarchívum fotói alapján próbáltunk képet alkotni a község elmúlt száz évéről.

A Balaton egyik legkülönlegesebb helye Szigliget, a község, ami nevéből is adódóan egykor sziget volt, és bizonyos tekintetben ma is annak mondható. Egy olyan szigetnek, ahol a legzsúfoltabb szezon közepén is találni elvonulásra alkalmas zugokat, ahol a történelem bakancsa otthagyta a lábnyomát, ahol megférnek egymás mellett az Árpád-kori romok, az 1800-as évek parasztházai és a szocializmus évtizedeinek presszionált irodalmi emlékei. A Fortepan szigligeti fotóin keresztül mutatjuk be a község modern történelmét.

Az első képen a szigligeti várrom látható egy 1908-as fotón. A vár az 1260-as években épült, a török időkben végvár is volt. Sorsát egy villámcsapás miatti tűzvész és a Habsburg-féle várrombolások pecsételték meg. A romos várat a 20. század folyamán lassan sikerült megóvni a további pusztulástól.

Fotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / ERDÉLYI MÓR CÉGE / Fortepan

"Belső-hegy, présház" - áll az 1936-os fotó képaláírásában. Szigliget történetéhez, ahogy az egész Balaton-felvidékéhez, mindig is hozzátartozott a szőlészkedés-borászkodás. Már a rómaiak alatt folyt szőlőtermesztés. Ahogy az egész badacsonyi borvidéken, úgy itt is az olaszrizling, a szürkebarát és újabban a kéknyelű fajták dominálnak.

Fotó: VAJKAI AURÉL / Fortepan

"Kilátás Szigliget és a Badacsony felé" - szól az egyetlen fellelhető infomorzsa a képről, ami 1941-ben, Magyarország háborúba lépésének évében készült. Szigligetet bombatámadás is érte a világháborúban, mert a csodálatos dűlőn, a Rókarántón lévő Kiskápolnát őrtoronynak nézték.

Fotó: KLENNER ALADÁR / Fortepan

"Kilátás Szigliget és a Badacsony felé a település térségéből", 1942. A háború tehát ekkor még csak légitámadásokban érte el a falut, olyannyira, hogy heves légicsaták is zajlottak a környező légtérben. Egy amerikai repülőgép is lezuhant a környéken, öten meghaltak, a néhány túlélőt elfogták. Később a szovjet csapatok is átsöpörtek a környéken, 1945. március 27-én foglalták el a falut, ennek minden szomorú velejárójával együtt.

Fotó: SZABÓ VIKTOR / Fortepan

Az 1840-es évek elején épült Esterházy-kastély, amely később irodalmi körökben Szigligeti Alkotóház néven vált ismertté. A kép 1948-ban készült.

Fotó: GYÖNGYI / Fortepan

A szigligeti vár romjai láthatók a távoli fotón, ami valószínűleg a Balatonederics felől érkező 71-es főút mentén készült 1950-ben. A forgalom akkoriban még a mai közelében sem volt. A várat amúgy 1913-ban újították fel először, aztán az ötvenes és hatvanas években is csiszoltak rajta. 1994 óta pedig folyamatosan fejlesztenek a látnivalón, idén nyáron Balassa Balázs polgármester mutatta be nekünk, hogyan fog megújulni jövő tavaszra.

Fotó: MAGYAR RENDŐR / Fortepan

"Park a római katolikus templom mellett" - szól a képaláírás. A templomot még 1725-ben építették, majd 1896-ban átépítették. Az alábbi kép 1954-ben készült.

Fotó: KRASZNAI GYULA/Fortepan

"Kilátás a várból a Szent György-hegy felé." 1954-es kép. Látható a kép alsó részén, mennyire romos volt még ekkoriban a vár. Ahova egykor úttalan ösvényeken kellett felkapaszkodni, a folyamatos felújításoknak köszönhetően most már normális, kiépített úton mehetünk fel, a belépőért cserébe pedig kiállítást és nyáron gyerekprogramokat is kapunk.

Fotó: KRASZNAI GYULA / Fortepan

"Esterházy-kastély, alkotóház. Balról az első Bárány Tamás, a lépcső jobb oldali kőgömbjére Karinthy Ferenc támaszkodik." A kastély 1952-ben vált a magyar irodalmi élet elefántcsonttornyává, ahova az írók elvonulhattak a szocializmus elől. A fotó 1955-ben készült.

Fotó: KOTNYEK ANTAL / Fortepan

"Esterházy-kastély, Irodalmi Alkotóház, balra Bacsó Péter filmrendező, jobbra Karinthy Ferenc író" egy 1955-ös ádáz pingpongmeccsen az Alkotóházban. Korábban így beszélt Takács Erzsébet, a ma is működő Alkotóházat kezelő kft. kommunikációs igazgatója a ház múltjáról: „A szigligeti Várhegy lábánál fekvő kastély kedvelt alkotó- és pihenőhelye volt többek között Örkény Istvánnak, Nagy Lászlónak, Nemes Nagy Ágnesnek, Kassák Lajosnak, Zelk Zoltánnak, Somlyó Györgynek és Palotai Borisnak. Megfordult itt Göncz Árpád, Szabó Magda, Kolozsvári Grandpierre Emil, Fekete István és Lázár Ervin is, továbbá Weöres Sándor, Vas István, Füst Milán és Pilinszky János is töltött hosszabb-rövidebb időt az alkotóház falai között.”

Fotó: KOTNYEK ANTAL / Fortepan

"Csurka István és Görgey Gábor írók, háttérben a várrom", 1961. A képen az a vicces jelenet látható, amint a kutyáját idomító Görgey poénból cukrot dob a mókába belemenő Csurkának.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

"Kossuth utca az Esterházy-kastély, az Alkotóház közelében", na meg egy csapat lúd Szigligeten. A település ekkor még bőven nem távolodott el paraszti múltjától és romantikájától. A fénykép 1961-ből való. A fotót készítő Hunyady József író, újságíró, műfordító is rengeteget járt Szigligeten, az Alkotóházban pedig kiélte amatőr fotózási hajlamát. Ennek köszönhetően felbecsülhetetlen értékű képanyagot hagyott az utókorra 1983-as halála után. Az alábbiakban jó pár fotó az ő érdeme.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

várrom egy 1961-es fotón, illetve egy gyönyörű, zsúptetős parasztház.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

"A jegenyesor mögött a távolban a Keszthelyi-hegység". Persze a táj másodlagos az 1962-es képen, ami a helyiek életét mutatja be .

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

Az 1962-es kép alatt ez áll: "Ederc utca, szemben a fáktól takarva az Óvár romjai." A hegyet Királyné szoknyájaként is ismerni, a tetején még a rómaiak építhettek őrtornyot, ez a honfoglalásra már rom volt. A szigligeti vár lett később az újvár, ez a hegy pedig az óvár. Manapság egy lépcsőkkel megtámogatott ösvény vezet a dombcsúcsra, ahol faszerkezetes kilátóból nézhetjük a meseszép tájat.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF/ Fortepan

"Kossuth utca, kilátás az Esterházy-kastély, az Alkotóház ablakából a Tanácsháza (ma Polgármesteri Hivatal) felé." 1962-es kép. Érdemes közben felidézni a tavalyi fotógyűjtésünkből, hogy mennyire dübörgött már ekkor a motorizáció a Balatonnál. Elég annyi, hogy négy évvel később már Martonvásárig ért az M7-es, hogy újabb öt év múlva elérje Zamárdit is.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

Simó Jenő művelődési miniszterhelyettes bor vételezése után pózol 1963-ban. Simó 1925-ben született irodalomtörténész, kritikus és irodalomtanár, aki volt bécsi nagykövet is.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

"Esterházy kastély, Alkotóház. Kassák Lajos író, költő, képzőművész." 1965-ös kép.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

"Esterházy-kastély, az Alkotóház parkja, szemüveggel, svájci sapkában Fekete István író", 1966.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

Soponyai út a strandnál, 1969. Mára a strand is alaposan átalakult, télen korcsolyapálya és szauna várja az embert. Nyáron ennél jóval nagyobb a zsúfoltság, ami nem is csoda a strand egyedi adottságai és kiépítettsége miatt.

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

"A várrom látképe a Hálás-tető felől" 1970-ben.

Fotó: GÁRDOS GYÖRGY / Fortepan

"Esterházy-kastély, Alkotóház. Balra Koczogh Ákos irodalom- és művészettörténész, jobbra Kertész Imre író" egy 1975-ös képen. Kertész így írt a Gályanaplóban az itt töltött napokról: „A háztetők széles terpesze és a tornácok, ablakok félköríveinek rímjei, ahogy a szürke víznek háttal, a mólóról látom: nekem ez Szigliget.”

Fotó: HUNYADY JÓZSEF / Fortepan

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben