Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Mit adtak nekünk a rómaiak a Balatonnál?

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2014. április 2., szerda — We Love Balaton

Hát semmit! Csak a Sió csatornát, balatoni utakat és a tihanyi révet. Meg a bort! Meg villákat, erődöket és a világ egyik leghíresebb ókori kincsét. Ja meg a Pogány Madonnát. Római látnivalók a Balatonnál.

Villák

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Villa Romana Baláca

8248 Nemesvámos-Baláca, külterület
Villa Romana Baláca a facebookon
Részletek

Mit műveltek a rómaiak a Balatonnál? Földet, nem is akárhogy. A tó körüli villagazdaságok romjai bizonyítják, hogy az itt élő rómaiak nem csak a mezőgazdálkodást művelték magas fokon, hanem a fogyasztást is, freskós-mozaikos villák falai között, ezüstedényekből. Ennek leglátványosabb emléke a Nemesvámos melletti Balácapuszta római villagazdasága, a Villa Romana Baláca. Padlómozaikok, falfreskók, kertek, és egy új látogatóközpont, ahol virtuálisan is bejárható a balácai villa. Hasonlóan gazdag úr lakhatott a környék másik nagy villájában, a Balaton keleti partjától nem messze, az M7-es autópálya melletti Szabadbattyánban.

Városok

Pannonia nagy városai messzebb estek a Balatontól. De Szabadbattyántól egy faluval odébb, Tác határában is állt egy római város, Gorsium. Colosseum és hatalmas paloták nincsenek itt. De akárcsak Pompeiinél, a későbbi korok nem tűntették el teljesen a város romjait. Így ma is lehet sétálgatni az utcáin, templomainak és szökőkútjainak maradványai között. A Balaton keleti csücskétől 25 perc autózással elérhető Gorsium régészeti park hangulatán sokat javítanak a romok közé telepített mediterrán fák, bokrok, levendulaágyások.

Erődök

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Fenékpuszta

8360 Keszthely, Fenékpuszta
Fenékpuszta a facebookon
Részletek

Amikor a rómaiak nem szőlőt kapáltak, akkor a légióik kergették a barbárokat. Vagy fordítva. A  Római Birodalom hanyatlásakor a villák helyett erődök épültek a Balaton körül. A Keszthely melletti Fenékpusztán Valcum hatalmas vára védte a hadiutakat, Siófoktól délre, Ságváron pedig Tricciana erődje. Valcum romjai ma is bejárhatóak, Tricciana falaiból azonban csak pár méter látszik a ságvári református templom melletti romkertben.

Közlekedés

A balatoni közlekedés is sokat köszönhet a rómaiaknak. Tihanyi rév? A rómaiak már használták. Sió csatorna? Galerius császár építtette, akiről a Siófokiak hálából a Galérius élményfürdőt nevezték el. Utak? Zamárdiban, vagy Badacsonyban nem véletlenül van „Római út” nevű utca, vagy Kővágóörsön „Római-híd” nevű hely.

Kultúra

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

Balatoni Múzeum

8360 Keszthely, Múzeum utca 2.
Balatoni Múzeum a facebookon
Részletek

Pannonia provinciából nem csak pár kőfal maradt. A balatoni településekről egy gazdag világ értékes tárgyai, szerszámok, szobrok, kincsek kerültek elő. Ezeket leginkább a környék nagyobb múzeumaiban, a keszthelyi Balatoni Múzeumban, vagy a veszprémi Lackó Dezső Múzeumban őrzik. Érdemes azonban a Balatonnál másfelé is nyitott szemmel kirándulni: kisebb romok, helynevek, sírkövek, vagy helytörténeti tárlatok sokfelé emlékeztetnek a rómaiakra. Például Csopakon, a római szarkofágokról elnevezett Kőkoporsó-dombon, vagy Hévíz-Egregyen, ahol egy római katona sírja látható eredeti helyén, benne az egykori harcos csontjaival.

Bor

Fotó: Sebestyén Blanka/welovebalaton.hu

2HA Szőlőbirtok és Pincészet

8284 Kisapáti, Szent György-hegy
2HA Szőlőbirtok és Pincészet a facebookon
Részletek

Mint a Brian életében, ezt is a rómaiaknak köszönhetjük. A Balatonnál a rómaiak kezdtek el metszeni, kapálni és szüretelni. Szerencsére a szőlő művelését az utánuk jövő korszakok urai is megtartották. Csak a szőlőfajták nem azok a már, amilyeneket a rómaiak műveltek. Azaz mégsem teljesen. A Szent György-hegyi 2HA borászat Tabunello bora sangiovese szőlőből készül. Ennek a híres itáliai fajtának azonban nem csak a neve - „Jupiter vére” -, de az eredete is Róma korában keresendő. Valami ilyesmit ihattak Pannonia urai.

Seuso-kincs

Mi köze az ókori világ egyik legjelentősebb kincsleletének, a Scotland Yardnak, egy gazdag angol lordnak, a Los Angeles-i Getty Múzeumnak, több halottnak és néhány gyanús kincsvadásznak a Balatonhoz? A Seuso-kincs világsajtót bejárt szenzációs története tudósok és nyomozók egybehangzó véleménye szerint a Balatonnál kezdődött, a nyolcvanas évek elején. A tulajdonos, Seuso és a Balaton latin nevét – Pelso – magán viselő ezüst lelet Polgárdi mellett kerülhetett elő. Megtalálóját azonban megölték, majd a kincs Londonban bukkant fel, hamis papírokkal. A Seuso-ezüstök egy része most visszakerült Magyarországra. Polgárdiban viszont legfeljebb a megtalálás helyét tudják megmutatni. Így csak elképzelni lehet, amint Seuso, aki a régészek szerint a kincsek mellett a közeli szabadbattyáni villát is birtokolta, balatoni bort iszogat az ezüst poharakból.

Pogány Madonna

A Tihanyi Apátság múzeumából ellopnak egy Sajkodon talált római aranyszobrot, a Pogány Madonnát. A tolvajt azonban megölik a felbérlői, akik külföldre akarják csempészni az értékes kincset. Ez nem a Seuso-kincs sztorija, hanem az egyik legnépszerűbb magyar filmé, amelyet – fura véletlen – de nem sokkal azután forgattak a Balatonnál, hogy a sztori a valóságban is megtörtént. A bunyós filmbe forduló Pogány Madonna azonban happy enddel végződött, és kultuszfilmmé vált. Népszerűségéhez elég annyi, hogy egyes rajongók ma is meg akarják nézni a sosem létezett Pogány Madonna-szobrot az apátság múzeumában. A film azonban nem a római kor emléke, hanem a nyolcvanas évek „aranykoráé”.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben