Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Nem maradt láp, nem lett szántó – Félálomban van a Nagy-Berek

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2019. augusztus 5., hétfő — Molnár Zoltán

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Régen a török és tatár elől menekültek ide, de aztán a politika majdnem megszüntette a Bereket. Zsilip, vasút és csatornák ide vagy oda, a Berek nem adta fel, él és virul, ráadásul egyre nagyobb területei védettek.

Április 4-5-én hatalmas nádastűz pusztított Fonyód mellett, ami rengeteg élőlényt megölt, hatalmas természetvédelmi károkat okozott, bár a természet mára nagyjából eltüntette a katasztrófa nyomait. Múlt héten erről saját képekkel számoltunk be, miután fotósunk drónnal repült a terület fölé.

Felmerülhet a kérdés, miért megműveletlen a lapály Fonyód mellett, miért hagyták meg az éghető nádasnak? A válasz messziről indul. A Balaton egykoron, a grandiózus szabályozások előtt sokkal inkább emlékeztetett egy folytonosan mozgó, fix alakot szinte sosem öltő amőbára. Ahogy a vízszint ingadozott - és ezt sokkal durvábban tette, mint korunkban - a partvonal akár kilométereket is vándorolt évek alatt.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Azonban a Sió-zsilip és a csatorna megépítése a 19. század végére mindent megváltoztatott. Szabályozhatóvá vált a vízszint, amit alaposan, két méterrel vissza is nyestek. Így a déli vasút is megépülhetett, amely gyakorlatilag kijelölte a Balaton új déli partját. Nagy, korábban stabilan vízzel fedett vagy mocsaras területek kerültek a gáton túlra, ilyen lett a Kis-Balaton és a Nagy-Berek is, ez utóbbinak mára alig van kapcsolata a Balatonnal, pusztán pár levezető csatorna.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Földínség

Évtizedeken át folyt a Berek lecsapolása is, természetesen azzal a céllal, hogy mezőgazdasági területet létesítsenek rajta. Pedig az elmúlt századokban nagy haszna volt az alig átjárható mocsárvilágnak, a helyi lakosság a tatár és a török elől is el tudott itt rejtőzni, a nádból építkezni is lehetett, az itt kifogott hal pedig táplálékot is biztosított. A mocsarasság annak is volt köszönhető, hogy az északi szél homoktúrzásokat alakított ki a tavon - a népnyelv köskönynek nevezte -, ami leválasztotta a mai Berket a tóról.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

A Berek lecsapolását részben a csatornahálózat kiépítésével hajtották végre, a nagy Nyugati-övcsatornát 1908-11 között ásták ki. E csatornákba szivattyúval emelték át a Berek vizét. A mai napig látni lehet a magasból (vagy műholdképekről) a sakktáblaszerű elrendezést, amely az apasztó csatornák miatt van így. Tehát kezdetben a természetes úton kialakult túrzás választotta le a Berket, majd a csatornák, a Sió-zsilippel történő drasztikus vízszintesés és a déli vasút kiépülése pecsételte meg az elmocsarasodott terület sorsát.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

A szárazra került területein bokros-fás részek jelentek meg, és beindult a legeltetés, majd a növénytermesztés (bár az hamar kiderült, hogy az itteni öntésföldek erre annyira nem alkalmasak). Idővel elengedték a terület megművelését, de rájöttek, hogy kiváló vadászterület a térség. Olyan jó üzletnek bizonyult ez, hogy a német érdekeltségű Hubertus Bt. bérbe vehette a Berek egy jelentős szeletét, és annyira lecsapolta azt, hogy már az ombudsmannak kellett beavatkoznia.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

A Nagy-Berek napjainkban

A mai Berek fele gyepterület, 16 százaléka mesterséges élőhely, 14 százaléka vízi élőhely, 10-10 százaléka fás, illetve bokros terület. Sűrűn behálózzák a lecsapoló csatornák, manapság pedig a mezőgazdaság, a vadászat és a turizmus használja leginkább. A legfontosabb azonban a madaraknak, hisz eddig mintegy 200 madárfajt láttak és regisztráltak a Berekben (a gyakoribbak: nagy kócsag, vetési lúd, nyári lúd, cigányréce, bakcsó, bölömbika).

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Az 1500 hektáros terület 1977 óta védett, a Nagybereki Fehér-víz Természetvédelmi Terület fedi le a nagy részét, ami Natura 2000-es övezet, a Ramsari Egyezmény hatálya alá esik (a 141 négyzetkilométeres Bereknek így is csak a töredéke védett terület, bár tervben van egy Natúrpark kialakítása). A magasabb részein fűzfák és nyárfák sorakoznak, sok nádasos területe van, a sűrűn vízzel borított térségeken pedig fehér tündérrózsa, sárga vízitök, békatutaj és békaliliom, a partokon magyar lednek és mocsári nőszőfű nő. A Berekben sokféle nagyvad is megfordul, ezért jelentős errefelé a vadászat.

Fotó: Kálló Péter - We Love Balaton

Turisztikailag egyre jobban kihasználják, szervezett gyalogos (nordic walking), kerékpáros és kenutúrákon lehet felfedezni a területet, ezekre itt lehet jelentkezni. Aki akar, az pedig felpattanhat az 1950-es évektől - eleinte gazdasági céllal kiépült - balatonfenyvesi kisvasútra, amely átszeli azt (ráadásul hamarosan megnyithatják egy évekkel ezelőtt bezárt szárnyvonalát is).

Források:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Balatonfenyvesen.hu, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Imremajor-Majorka, WikipediaFöldgömb magazin, Sonline.huNagyberek természetföldrajza (Nagy Gergő Gábor tanulmánya, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, 2011, Budapest).

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben