Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Pusztul és veszélyes látogatni, éppen ezért kellene megmenteni a kővágóörsi zsinagógát

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2019. szeptember 20., péntek — Chilembu Krisztina

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Az egykori zsinagóga ma már egy veszélyes rom, pedig 200 évvel ezelőtt a környék legjelentősebb zsidó hitközségének adott otthont. A magántulajdonban levő műemlék megmentéséért már szerveződött helyi összefogás, de egyelőre nem kezdődött el felújítás.

Kővágóörsön, a Cseh Tamásról elnevezett utcában egy kísérteties, romos épület áll. Drótkerítés veszi körül, udvarát benőtte a gaz, bent pedig omlásveszélyre figyelmeztetnek a táblák. Az állapota nagyon leromlott, szinte hihetetlen, hogy 200 évvel ezelőtt a környék legjelentősebb zsidó hitközségének adott otthont.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Amit biztosan tudunk, az az, hogy a Balaton-felvidéken több zsidó közösség is élt, már a 18. században. Az 1700-as évek közepén érkeztek meg az első zsidó lakosok, a betelepülés több irányból, párhuzamosan zajlott, osztrák tartományokból és a Habsburg Birodalmon túli német fejedelemségekből, írja Hangodi László: Zsidó borászdinasztiák Tapolcán című könyvében. Sokan foglalkoztak közülük borászattal és borkereskedelemmel.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Kővágóörs zsidó hitközségének magalakulását a történész 1788-ra teszi. A zsinagóga történetével foglalkozó források az 1929-es Zsidó Lexikonra hivatkoznak, amelyben az áll, hogy a hitközség első rabbija Pfejfer Zélig Lébi volt. Kővágóörs anyakönyvi területéhez eleinte 9 község tartozott, többek között a tapolcai is. A kővágóörsi zsinagógát az 1820-as években építették, később egy előépítménnyel bővült, ahonnan a női karzatra vezetett feljáró. A mennyezetet nyolcágú csillaggal, a belső falakat kék márványos festésekkel és szekkókkal díszítették – ezek a freskóhoz hasonló, de rövidebb élettartamú festmények. Ezek nyomai még mindig láthatók.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A vasút megépülésével Tapolca gyors fejlődésnek indult, és átvette a vezető szerepet a környék hitközségeitől. Itt épült meg 1813-ban a Balaton-felvidék második zsinagógája. A kővágóörsi közösség jelentőségének csökkenését jelzi, hogy a szent iratokat Tapolcára szállították a kővágóörsi zsinagógából.

A tapolcai és a balatonfüredi járás otthon tartózkodó teljes zsidó lakosságát 1944. májusában terelték a gettókba. A kővágóörsi zsidóság számára május 16-án érkezett el a végzetes nap, a tapolcai gettóból Zalaegerszegre, majd Auschwitzba deportálták őket. A kevés túlélő közül csak néhányan tértek vissza Kővágóörsre, de az 1940-es évek végén ők is elhagyták a települést. A környéknek 1946-ban már csak 6 zsidó vallású lakosa volt.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A zsinagóga épületét ezután az ÁFÉSZ használta raktárként, későbbi tulajdonosa a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács lett. A telken állt a rabbi egykori háza is, ez mára teljesen az enyészeté lett. A pusztuló zsinagóga a nyolcvanas években magántulajdonba került. Kerner Gábor építész-néprajzkutatónak sikerült műemlékké nyilváníttatnia, az épület helyreállításra azonban a mai napig nem került sor, hiába tárgyaltak a tulajdonosával, és álltak ki a műemlék mellett olyan neves személyiségek, mint Cseh Tamás. A zsinagóga megmentésére már egy Facebook-csoport is szerveződött.

A helyiek szeretnék visszahozni Kővágóörsre azt a kulturális pezsgést, ami a környéket korábban jellemezte. Sor került az első Kőfeszt nevű fesztiválra is a településen, és budapesti építészmérnökök szervezésében egy régi ház újabban építészeti alkotótáboroknak, közösségi térnek és kiállításoknak ad otthont, amelyről nyáron mi is írtunk. Kíváncsian várjuk, hogyan kapcsolódik be újra az egykor jelentős település a Káli-medence és a régió életébe.

Fontos! A magánterületen álló zsinagóga állapota nagyon leromlott, omlás- és életveszélyes, ezért senkit nem biztatunk arra, hogy besétáljon. Abban bízunk, hogy idővel sikerül felhívni annyira a figyelmet a zsinagógára, hogy valóban elkezdődjön a felújítása.

A cikkhez a következő forrásokat használtuk:

  • Hangodi László: Zsidó borászdinasztiák Tapolcán és szerepük a térség borkultúrája történetében 1703-1944, Tapolcai Értékmegőrző Egyesület, 2019.
  • Zsidó Lexikon (1929).
  • Kapui Ferenc: Magára maradt zsinagóga Kővágóörsön.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!

Ezúton tájékoztatjuk, hogy Általános Szerződési Feltételeink 2018. május 25-től megújultak, amelyek közül kiemelnénk a GDPR szabályozáshoz kapcsolódó Személyes adatok kezelése fejezet pontjait. Rendben