Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

„Tartson kolbászt és gulyást a kezében a bírók előtt” – A keszthelyi Miss Europe története

Látnivalók & Kultúra - Cikkek

2018. január 29., hétfő — Bicsérdi Ádám

Fotó: Angelo Portrais Budapest

Több történészt is megihletett, Márai köszöntötte, Karinthyt pedig teniszmeccsre hívta ki. Simon Böske Miss Európa-címe lázba hozta az országot, és szülővárosát is, de nem mindenki örült a világraszóló magyar sikernek. Tüntetést szerveztek ellene Keszthelyen, miközben hatalmas tömeg ünnepelte a Keletinél. A holokausztot is túlélő Simon Böske életéről csoda, hogy még nem született film.

Ki is az a Simon Böske?

2017-ből nézve a keszthelyi szépségkirálynő története klasszikus celebsztori: előbb 16 évesen a keszthelyi majd a balatoni szépségversenyt nyerte meg, majd amikor 1928-ban a Színházi Élet a francia Maurice de Waleffe invitálására országos versenyt hirdetett budapesti szerkesztőségébe, az akkor már 20 éves Simon-lány újra beadta jelentkezését.

A lap nem akármilyen lehetőségként írta le a versenyt: a győztes nem csak a Miss Europe versenyre kvalifikálja magát, de ingyen utazhat a híres Orient Expresszen, a négynapos párizsi tartózkodása alatt pedig neves párizsi divattervezők öltöztetik. Sőt, egy tengerentúli hajóutat is belengetett a lap, hiszen a Miss Europe résztvevőit a texasi Galveston városában megrendezendő Miss Universe versenyre is invitálták.

Fotó: Színházi Élet

Az igazi, akkor még sikersztorinak induló karrier a Színházi Élet szerkesztőségében rendezett versennyel indult be csak igazán, hiszen a jelentkezők közül végül a keszthelyi lányt hirdették ki győztesnek. A Színházi Élet beszámolójából megmosolygtató részletek derülnek ki a versenyről, amit a Erzsébet körúti szerkesztőség előtt annyian követtek, hogy a rendőrségnek kellett őriznie az épületet. Az esemény miatt  a helyszínre utazó francia ötletgazda, de Waleffe irányította a szavazást, a lap riportja szerint „kedvesen, szeretetreméltóan megfogja minden pályázó kezét, bátorít, serkent, sétáltat és lelkesen beszél – franciául. A leányok bizony nem igen értenek egy szót sem, de azért hálásan néznek rá. Monsieur kedvessége előtt leomlanak a nyelvi korlátok.”

Simon Böske végül több mint kétszáz jelölt közül választották a legjobbnak, első interjújában azonban már megcsillant szerénysége, hiszen a párizsi, és amerikai útnál is jobban várta, hogy hazautazhasson Keszthelyre.

Fotó: Angelo Portrais Budapest

Szigorral kellett primadonnaszerepre bírni

Jöhetett a várva várt párizsi út a Miss Europe-ra, ahol a nemzetközi zsűri ismét Böskét választotta a legszebbnek. A Színházi Élet majd’ 30 oldalt szentelt a nagy győzelemnek.

Fotó: Színházi élet

A részletes párizsi beszámoló mellett a lap munkatársa Keszthelyen látogatta meg a családot a Kossuth utca 1. alatti lakásban, de Böske iskolaigazgatója, Koncz Elekné  is sztorizott az újságnak Böskéről: „Ő volt ennek az iskolának az üdvöskéje, a legjobb tanuló és a legszebb lány. Csak túlságosan szerény volt. Ha iskolai előadást rendeztünk, a legkisebb szerepet kérte, csak igazgatói szigorral tudtam primadonnaszerepre fogni” – mesélte az igazgató. Amikor aztán Böske legjobb alakítását firtatta az újságíró, Koncz Elekné azonnal rávágta a választ: Kukorica Jancsi.

Fotó: Színházi élet

Arról azonban még kevesebben tudnak ma, hogy Simon Böske győzelme után az amerikai FOX televízió híradójának nézőit és kint élő honfitársait is üdvözölte. A verseny után ugyanis a FOX helyszínre kiküldött tudósítója hangosfilmet rögzített a nyertessel, és a Színházi élet főszerkesztőjével, Incze Sándorral. Ez volt az első alkalom, hogy magyar szó hangzott el amerikai híradóban, igaz, ez Incze nevéhez fűződik, hiszen az angolul kiválóan beszélő Böske hibátlan angolsággal köszöntötte lánytársait.

A párizsi siker után azonban hamarosan a csillogó út árnyoldalai is megmutatkoztak. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, mindenki akart magának egy szeletet a csillogásból, lehetőleg minél nagyobbat és hamarabb és Böske is csak később ébredt rá, mennyire kihasználták őt útja során. A róla készült felvételeket a francia cégek reklámcélokra használták, később pedig Simon ügyvédjén keresztül követelte fényképe eltávolítását Curt Moreck német egyetemi tanár, Korunk erkölcsei – Társadalmunk nemi élete és erotikája címmel fordított magyar kiadásából. Az ok érthető volt, hiszen a könyvben, amely túlnyomóan női aktokat közöl, Simon Böske fényképét az ő előzetes tudta és hozzájárulása nélkül közölték.

Fotó: Színházi élet

Amikor tüntetnek egy szépségkirálynő miatt

Simon Böske története egyben a korabeli magyar közérzet krónikája is. 1929-ben még ott volt a lelkekben a trianoni békeszerződés sebe, így amikor a francia és más európai lapok is cikkezni kezdtek a legkülönbözőbb előkelőségek előtt bemutatott magyar szépségről, a nagypolitika azonnal a megcsonkított országra akarta irányítani a figyelmet.

A híradások szerint Simon Böske hazaérkezésekor Budapest főjegyzője azzal köszöntötte, hogy „diadalmas szépségével dicsőséget szerzett ennek a szegény legyőzött országnak éppen a győztes, volt ellenfelek között”. Böske a feljegyzések szerint Nagy Magyarország-kitűzőt viselt a fényűző vacsorákon, sőt, egy magyar olvasó azt az ötletet vetette fel, hogy a magyar szépség az amerikai versenyen gyászruhát viseljen, és egyik kezében a csonka Magyarország térképét tartsa kezében.

Erre jött az egyik román lap fricskája, hogy ennyi erővel akkor debreceni kolbászt vagy gulyást is vihetne a zsűri elé. Hiába fogadta Budapesten óriási tömeg a királynőt (az őrületet jól illusztrálja, hogy volt, akit kórházba kellett szállítani a tömegből), megjelentek az antiszemita tüntetők is. Keszthelyen a diáksereg a moziban és a Simon-háznál is tüntetést szervezett, de volt, aki (zsidó származása miatt) a Miss Palesztina gúnynévvel fejezte ki ellenszenvét.

Fotó: MTI Archívum

Miért hívta ki teniszezni Karinthyt?

Azt, hogy mekkora szenzáció is volt a hazai sajtóban Simon Böske, azt jól jelzi, hogy Márai méltatása mellett Karinthy Frigyes külön bejegyzést szentelt neki naplójában. A Karinthy és a szépségkirálynő párbeszédét leíró szöveg Karinthy humorát hozza, ahogy az ebédét gyorsan fogyasztó Simon mellett az író-újságíró a szépség előnyeiről értekezik. Amikor már egészen magas szférákba tereli Karinthy a beszélgetést, kiderül, hogy a szépségkirálynő is szerepet játszik. Mielőtt ugyanis a szokásos boldog nyilatkozatokon kívül valami igazabbat árulna el magáról az írónak, inkább gyorsan teniszmeccsre hívja Karinthyt.

Azt nem tudni, hogy a folyamatos antiszemita támadások vagy szépségének kihasználása miatt, de a párizsi verseny és a texasi Miss Universe előtt már látszott, hogy Simon Böske egyre kevesebbet kér a hírnévből. A kor normáinak még provokatív szépségverseny miatt a galvestone-i püspök például állítólag levelet írt a magyar győztesnek, amelyben valószínűleg erkölcstelennek ítélte a versenyt. Lehet, hogy az egész csak pletyka volt, de a keszthelyi lány végül nem utazott Amerikába és csak Franciaországban mérkőzött meg Amerika szépével, ahol végül döntetlen eredményt hirdettek a bírák.

Fotó: MTI Archívum

Az amerikai világversenyt végül a szintén magyar kötődésű Lisl Goldarbeiter nyerte, akinek az életéről szintén külön cikket lehetne írni (dokumentumfilm már készült róla). Ezután Simon Böske egyre inkább visszavonult a szerepléstől, egy rosszul elsülő házasság után végül a Vígszínház művészeti igazgatójával állapodott meg, akivel együtt élték túl a holokausztot. 

Az egykori Miss Europe 1970-ben hunyt el, emlékét ma több neki szentelt könyv mellett (Simon Böske naplója, Elfelejtett királynők és a fikciós A Golgota virága) mellett a szülői házon 2010-ben felavatott emléktábla őrzi.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!