1/11
Padkűi kilátó
A 2015-ben felavatott kilátóról több mint 400 méteres magasságból látható a Keszthelyi-öböl és a somogyi part. Oda is, vissza is több mint 5 kilométert kell gyalogolni, de megéri a fáradságot, mert egy idő után már semmit nem fogtok hallani a főút zajából, és egyedül maradtok az ősz színeiben pompázó fákkal.
A kilátó megközelítése egyszerű: a vonyarcvashegyi Csereze utcából fordulhattok rá a zöld kereszttel jelölt túraútvonalra, innen időben térjetek le jobbra, a kilátó felé. (Ha egyenesen mentek tovább, a Büdöskút-pihenőhelyhez, a Keszthelyi-hegység kiránduló útvonalainak csomópontjához értek, ahonnan a padkűin kívül még hat kilátóhoz el lehet jutni.) Bővebben itt írtunk a túráról.
2/11
Szűz Mária Neve-kápolna
Lesenceistvánd szőlői között, egy kisebb dombon emelkedik az apró Szűz Mária Neve-kápolna, ahonnan szokatlan nézőpontból nyílik panoráma a Tapolcai-medencére. Az apró templom építésének idejéről nem maradt fenn adat, először egy 1895-ös birtokvásárláskor említik, már meglévő templomként. Egy monda szerint a templomot egy diófa helyén emelték, amelynek lombjai között látták megjelenni Szűz Máriát az arra járó csőszök.
Megközelíthetitek a Tapolcát Várvölggyel összekötő útról, a Lesenceistvándi szőlőhegy táblánál az aszfaltutat követve, vagy Lesenceistvánd faluból.
3/11
Szent Kereszt Kápolna
A környék legrégebbi épülete a Szent György-hegy lábánál, a Kisapátitól északnyugatra található, eredetileg román stílusú, 1245 körül épült templom. Nyáron is csendes hely az egyre nyüzsgőbb tanúhegy oldalában, ősztől tavaszig pedig a nyugalom szigete, szép kilátással a Csobáncra. Nem biztos azonban, hogy a ma látható egyhajós kápolna azonos a 13. századival, egy 1422-ből származó iratban ugyanis a "hegy alatti Szent Kereszt kápolnáról" az áll, hogy csak a helye van meg - olvasható Tóth Péter: Szőlőhegyi kápolnák Tapolca környékén című könyvében. A templomot gótikus stílusban átépítették, majd sekrestyével bővítették.
Kisapáti falu központjából közelíthető meg egy rövid sétával a zöld turistajelzésen, a mélyútból jobbra ágazó földúton.
4/11
Balatonhenye
Balatonhenye a Balaton-felvidék máig leinkább elvarázsolt települése, régi kúriákkal, kis templommal, patakkal és szűk utcácskákkal. A zsákfalut kb. 130 fő lakja, a Káli-medencében, a Henyei-hegy lábánál, a Balatontól autóval 11 kilométerre fekszik. Bár évről évre egyre többen fedezik fel a települést és töltődnek fel, nyaralnak itt, Balatonhenye még mindig a nyugalom szigete. Ha romantikus őszi programot kerestek, tegyetek egy sétát a faluban, csodáljátok meg a 19. századból megmaradt régi épületeket, (Kenessey-, Körösényi-, Ágoston-ház), a hegyen lévő krátertavakat és sziklákat.
A falu, amely fotósunkat is megihlette, Köveskálról érhető el.
5/11
Falumalom
Aki járt már Művészetek Völgyében, biztosan megcsodálta már a malomkereket, vagy bemerészkedett a malom melletti szűk sikátorba. Az 1825-ben épült egykori Szaller-malmot a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet újította fel. (A Völgytörténet cikke szerint a felújítási munkák kezdetekor Márta István, a Művészetek Völgye alapítója megfogadta: ha elkészül a felújítás és a malomkerék forogni fog, ő bizony ruhástól megfürdik a patakban, és be is tartotta az ígéretét).
Egy tipp: ha megnéztétek a korabeli berendezéseket a Kapolcs központjában található malomban, sétáljatok át a szomszédos Molnárházba, ahol A Kapolcstól a Völgyig című tárlattal tehettek egy időutazást az „őskapolcsi” érába, és ismerhetitek meg a fesztivál első 3 évtizedének tárgyi emlékeit.
6/11
Vászolyi forrástó
Patakok, kőhidak, csend – talán így lehetne összefoglalni az őszi Vászoly hangulatát. Táblák jelzik az irányt a faluban a Forrás-tóhoz és az azt körülölelő parkhoz: az egyik pillanatban az ember még szépen felújított házak között sétál, a következőben pedig egy mese helyszínének kellős közepén találja magát.
A tavat a környező mészkőhegyek aljából fakadó források táplálják. A ma is aktív Szent Jakab-forrás Vászoly védőszentjéről kapta a nevét. A forrás az egyik állomása a tihanyi bencés apátságtól induló, bencés kolostorokat összekötő magyarországi Szent Jakab-zarándokútnak.
7/11
Hetyei pusztatorony
A török korban elnéptelenedett falu, Hetye téglából emelt temploma sem úszta meg a pusztítást. Azóta a falubeliek csak „Törökhagyásként” ismerik a romot, amely ma Ádánd külterületén, egy szántóföld közepén dacol az elemekkel. A veszélyeztetett műemlék csaknem összedőlt a 2010-es évek elejére az illegális ásatások, a mezőgazdasági munkák és a támfalak tégláinak elhordása miatt. A 2015-ben történt állagmegóvás egy időre megmentette a magányos toronycsonkot. Tökéletes hely, ha kimaxolnátok az ősz magányát, nem messze a tótól.
A romot az ádándi Zrínyi utca végén továbbhaladva, egy jobbra leágazó földútról lehet megközelíteni.
8/11
Zichy Mihály Emlékmúzeum
Itt született 1827-ben Zichy Mihály, és ez a családi kúria volt a festő magyarországi bázisa. A múzeumot 1927-ben, a művész születésének századik évfordulója alkalmából alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításon a több ezer kötetes családi könyvtár, Zichy festményei és rajzai, szentpétervári otthonának berendezési tárgyai mellett a festő néprajzi és fegyvergyűjteménye is látható. A múzeum egyik legértékesebb darabja A Rombolás géniuszának diadala (A Démon fegyverei) című, az 1878-as párizsi világkiállításra készült kép, amelyet a rendezők nem mutattak be politikai tartalma miatt.
(Az Emlékház novembertől májusig csak péntektől vasárnapig tart nyitva.)
9/11
A balatonföldvári löszfalra vezető „Csigalépcső”
A Balaton-partot a Magasparttal összekötő, a Kemping utca végétől induló csigalépcső korábban komoly károkat szenvedett egy löszfalomlás miatt. 2015-re teljesen felújították, és maximálisan biztonságossá tették: a lépcső stabilitását 22 horgonyzási ponttal, 47 mikrocölöpös alátámasztással és 7,5 tonna vasszerkezettel biztosították, és a korlátokat is kicserélték. Ha felfelé megyünk rajta, megcsodálhatjuk a panorámát a Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont tetejéről, ha pedig lefelé, sétálhatunk egyet a Kvassay sétány platánfái alatt.
10/11
Eltűnt puszták nyomában tanösvény
A Belső-Somogyban található Kakpuszta egykor csaknem ötszáz fős település volt, de a '70-es évekre elnéptelenedett és szellemfaluvá vált. A természet már visszafoglalta a helyet, de még láthatók az egykori házak és az iskola maradványai. Ez egy olyan túra, ahol az ember akaratlanul is gyakran a háta mögé néz, mindent áthat az a hangulat, ami az elhagyatott helyek sajátja. A tanösvény a helyi kisvasút kakpusztai végállomásáról indul. A séta során különleges bükkösöket, lápokat és „felrobbantott tavakat” láthattok, illetve azt a helyet is, ahol a Honfoglalás című film egyes jeleneteit forgatták.
A tanösvényt meg lehet közelíteni a mesztegnyői vasútállomásról induló erdei kisvasúttal, de a vonat csak hetente kétszer jár. Nagybajom vagy Mesztegnyő felől kocsival és biciklivel is jöhettek, ha nem volt jelentős eső az előző néhány napban. További információt itt lehet letölteni a tanösvényről.
11/11
Balatonfenyvesi kisvasút
A Nagyberek, a Balaton egykori öble ma is varázslatos táj. A Balatonfenyvesi kisvasút 7 évtizede közlekedik itt, a csúcson három irányba is elágazott a pályája. Mára a csisztai és táskai ágakból semmi sem maradt, egyedül a 13 km-es, nemrég felújított somogyszentpáli szakasz üzemel. A végállomáson érdemes megnézni a varjaskéri templomromot, a tájházat és a szép régi, nádtetős parasztházakat).
Ha szeretitek Fekete István könyveit, mindenképp nevezzetek be egy körre!
