A Balaton környéke számos növényritkaság otthona, néhány különlegességet szinte csak itt lehet látni az egész országban. A kuriózumnak számító növények egy részét, a tiszafákat, a tátorjánt és a tőzikét természetes élőhelyükön csodálhatjuk meg, a cédrusok és az öreg tölgyek szépségében arborétumokban és díszkertekben gyönyörködhetünk. Összegyűjtöttünk hét olyan tanösvényt és parkot, ahová megéri növénylesre indulni.
1/7
Lombkoronatanösvény
A 2,2 km hosszú Tavirózsa tanösvény bejárása egy meditatív séta a világon egyedülálló hévízi termáltó véderdejében. Még túrabakancs sem kell hozzá, mégis olyan közel érezhetjük magunkat a természet csodáihoz, mintha egy erdő közepén sétálnánk. A patakban tavirózsákat láthatunk, a tanösvény táblái a környék élővilágáról mesélnek, a 15 méter magas lombkorona-megfigyelő kilátóból pedig szemügyre vehetjük a különleges erdő lombkoronaszintjét és a tófürdő környékét. A tanösvényről készült galériánkat és a drónos fotóinkat itt találjátok.
Megközelítése: A tanösvény az Ady Endre utca 2. szám előtti parkolótól indul.
2/7
A Festetics-kastély parkja
A 18. században megalkotott barokk kastélypark Közép-Európa legjelentősebb kertművészeti alkotása, különlegességét többek között az angolkert és a franciakert kombinációja adja. A park rengeteget változott az elmúlt évszázadokban, helyreállítása több szakaszban történik. A cél a Henry Ernest Milner kertművész által megtervezett, 1885-ös állapot rekonstrukciója. A kastélyparkban egzotikus növényfajokat, kertépítészeti különlegességeket láthatunk és ikonikus, több száz éves fákat is megcsodálhatunk. Ilyen a közel 500 éves, monumentális kocsányos tölgy, a kastélybejárat előtti japánakácok vagy a könyvtár déli sarkánál található idős páfrányfenyő, ami Festetics György névjegykártyáján is látható volt. A Kastélymúzeum parkja országos jelentőségű védett természetvédelmi terület, a látogatókra külön házirend vonatkozik.
3/7
Csarabos tanösvény
A Balaton nyugati medencéje felett, a Tapolca és Keszthely között található Lesence-völgy különleges, szélsőséges élőhely: az itt található kavicsdombokon az állandó erózió megakadályozza az avar- és a humuszfelhalmozódást. Itt telepedett meg a hangafélék családjába tartozó lila növény, a csarab, a csarabos pedig nyár végén lila szőnyegnek látszik a dombtetőkről. Az uzsai Csarabos tanösvény bejárását érdemes összekötni a Kecskevár-kilátót is érintő túrával.
Megközelítése: Uzsa erdészeti telep mellől, a fehér alapon piros U jelzést követve. Útvonalterv itt.
4/7
Folly Arborétum
A Folly Arborétum és Borászat a Kisörsi-hegy oldalában terül el, és nem véletlenül nevezik a Balaton édenkertjének. Az öthektárnyi terület négyszázféle tűlevelűnek ad otthont, kiemelkedő a kert nemzetközi szinten is jegyzett borókagyűjteménye, valamint kétszázféle lombos fája és több ezer tő évelő növénye. Az arborétum büszkeségei közé tartozik többek között az andalúziai jegenyefenyő, a himalájai selyemfenyő, a Kaliforniából származó óriástobozú fenyő és a szilvagyümölcsű boróka, amelyet 1910-ben ültetett el a kert alapítója, dr. Folly Gyula. A kertet önállóan is felfedezhetjük, de érdemes inkább szervezett sétákon részt venni, melyek nyáron hetente többször is indulnak.
5/7
Tátorján tanösvény
A tátorján termetes, virágzó „bokrai” nagy fehér gömbökként jelennek meg április végén és májusban a balatonkenesei löszgyepeken. A fehér, mézillatú virágú növény Magyarországon ma már csak néhány helyen, löszsztyeppek és erodálódó, meredek löszfalak növényzetében található meg, miután élőhelyeit, a löszgyepeket, kiváló talajuk miatt felszántották. A Kenese kincsének is nevezett növényt a magasparton, a kb. 2 km hosszú Tátorján tanösvényt követve lehet megcsodálni. Az útvonal érinti a tatárlikakat és a Soós-hegyi kilátót is.
A sárga T-vel jelzett tanösvény a Táncsics Mihály utcából, a Kultúra Házától indul.
6/7
Szentgáli tiszafás
Szentgál határában, a Miklós Pál-hegy oldalában található a legnagyobb természetes hazai tiszafaállomány. A tiszafa a hűvös, párás klímát igénylő bükkel együtt fordul elő, nem nő magasra, a második lombkoronaszintet, illetve a cserjeszintet uralja. Lassan nő, viszont több száz éves kort is megérhet. A hazai állomány sajnos öregszik, a klímaváltozás és az élőhely zsugorodása jelentősen csökkenti a fiatal egyedek túlélési esélyeit. A szentgáli tiszafásban a göcsörtös, csavarodó ágak között sétálva úgy érezhetjük, hogy egy elvarázsolt erdőbe kerültünk.
Megközelítése: A tanösvényt Bándról, a temető mellől induló útvonalon lehet megközelíteni, a kiindulási pont koordinátáit itt találjátok. A Szentgálról induló, P-vel jelzett útvonal egy 20 km-es túra részeként érinti a tiszafást.
7/7
Tőzike tanösvény
A mintegy hat kilométer hosszú, a Balatont tápláló Aranyos-patak és a Lencseni-tó mellett vezető tanösvény egyértelműen a hóvirágra hasonlító tőzike virágzása idején, kora tavasszal nyújtja a legszebb látványt, de ilyenkor is akad elég látnivaló, amiért érdemes felkeresni a Balatontól távolabb eső túraútvonalat. Különleges bükkösöket, lápokat és „felrobbantott tavakat” láthattok itt, és a szokatlanul alacsonyan, 100-120 méteres tengerszint feletti magasságon előforduló „homoki bükkös”-t is megnézhetitek. Atanösvényt a mesztegnyői vasútállomásról induló erdei kisvasúttal érdemes megközelíteni, autóval vagy biciklivel Nagybajom felől érdemes érkezni, de csak akkor, ha a kirándulást megelőző napokban nem esett eső.
A tanösvény útvonalának részletes leírását itt találjátok. Érdemes megnézni az elnéptelenedett falu történetét bemutató, a Tőzike tanösvénnyel egy ideig együtt haladó Eltűnt puszták nyomában tanösvényt is.
Ezt a cikket 2022-ben publikáltuk először.
