7 tanösvény tél végi túrákhoz a Balaton környékén

Közönséges bányatónak is nevezhetnénk az egykori agyagbánya gödrét, de ennél azért szebb képződményről van szó. A tó régóta érintetlen, így háborítatlan növénytársulások alakultak ki benne és körötte, a mocsári csetkákától a deres szittyón át a bókoló rozsnokig sokféle növény, no meg sok állat lelt itt menedékre. A parkosított, négyállomásos, 400 méteres tanösvényen ízelítőt kapunk a tó környéki természeti értékek és a vörös homokkövön kialakult élővilág érdekességeiből.

A tópartot az Alsóörsi határúton és a Köcsitó utcán át érhetjük el a 71-es főút felől. A rövid kirándulást a Csere-hegyi kilátó meghódításával hosszabbíthatjuk meg. 

A Tihanyi-félszigeten szinte minden lépésnél történelmi emlékekbe vagy kevés helyen látható geológiai csodákba botlunk. A híres forráskúpok a törésvonalak mentén évmilliókkal ezelőtt, csoportosan vagy magányosan felszínre bukkant hévforrások „művei”: a hirtelen lehűlt vízben helyben csapódott ki az oltottmész- és a kovatartalom, ami fokozatosan magasította a kúpot. A zöld T-vel jelölt Lóczy Lajos tanösvényt követve megcsodálhatjátok a Gejzírmezőt, és egy sor híres alakzatot is láthattok.

Ha hosszabb kirándulást is bevállalunk, a Keszthelyi-hegység egyik legszebb, 13,5 km-es tanösvényét érdemes végigjárni. A Vállus határából induló körtúra igazi „best of” útvonal: kitérőt tesz a Láz-hegyi kilátóhoz és a Padkűi kilátóhoz, érinti a Szent Miklós-forrást, és csendes erdőkön, völgyeken vezet át. Több önmagába visszatérő hurokból áll, ezért kisebb szakaszokat is teljesíthetünk, ha elsőre soknak tűnik ez a teljes táv.

A 281 méter magas, kúp alakú tanúhegy meghódításához szükség lesz a túrabakancsra és némi izomerőre is. Hegyesd 13. századi várából ma már csak az alapkövek vannak meg. Az apró hegycsúcsról beláthatjátok az egész Tapolcai-medencét, de a Káli-medence magaslatai is kivehetők innen. A Hegyesd falutól induló, sárgával jelzett turistaúton kell leindulni, a romokhoz vezető tanösvény pedig bemutatja a terület növény- és állatvilágát, illetve a vár történetéről is több érdekességet tudhattok meg.

A Déli-Bakonyban fekvő Úrkút mellett található, Csárda-hegyi őskarsztnak is nevezett képződmény 100 millió éves, és az egykor itt hullámzó tenger emlékét őrzi. Az egykori külszíni mangánérc-kitermelés közben került napvilágra, benne a tengeri élőlények mészvázas maradványai is megfigyelhetők. Az egykori bányaterületen egy 1 km-es tanösvényt is kiépítettek, a két szintből álló katlanba pedig falépcsőkön ereszkedhettek le. A mélyedések árnyékos zugaiban számos ritka és védett növényfaj él. A lépcsőfokok a párás levegő miatt gyakran csúszósak, érdemes csúszásmentes cipővel készülni. Itt írtunk róla bővebben (képgalériával).

A Cinege-patak partja és a Siófokhoz tartozó Töreki tórendszere minden évszakban a nyugalom szigete. A változatos táj sok élőlénynek ad otthont, amiket a 9 kilométer hosszú, a mesterségesen felduzzasztott tavakkal párhuzamosan húzódó, tizenkét állomásos tanösvény mutat be. A téli álmát alvó tájat a madárlesekről is megfigyelhetitek. A Töreki természetvédelmi tanösvényt a 7-es főút Siófok és Balatonszéplak közötti szakaszán, a 116-os kilométerkőnél Töreki felé fordulva érhetitek el.

A kilenc állomásból álló, önmagába visszatérő tanösvény a Szent Margit-kápolnától indul, a Kaszálóréten át vezet fel a Szent István-kilátóhoz és Somló várához. Útközben kitérőt tehettek a rompincékhez is, bár évről évre kevesebb látható az eredeti épületekből, egyre inkább visszaveszi az uralmat felettük a természet. Bár nagy a kísértés, hogy a bazaltperemekről csodáljátok a tájat, ez nagyon rossz ötlet, mert a Somló bazaltja könnyen mállik, könnyen megindulhat a lábatok alatt.